Szerző: dr. Király Enikő

Ittas járművezetővel szembeni rendőri intézkedések

Alapvetően járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. Tény az is, hogy a jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fenti feltételnek nem felel meg.

ittas vezetés rendőri intézkedés ügyvéd

A Rendőrségi törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha bűncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel – lehetőség szerint az intézkedés helyszínén, annak megkezdésekor – az intézkedés alá vont jármű vezetőjét a rendőr ellenőrzi alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, arra rendszeresített eszközzel (elektromos alkoholteszter / szavatos Spiratest alkoholszonda / hiteles elektromos légalkoholérő berendezés).

A rendőri intézkedés

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, abban az esetben, ha egyik mérési eredmény sem haladja meg a 0,5 mg/l légalkohol értéket, akkor további intézkedések alapja kizárólag abban az esetben tehetők, amennyiben egyéb bizonyíték – így különösen az intézkedés alá vont nyilatkozata vagy tanúvallomás – áll rendelkezésre.

A Btk. 240. § (3) bekezdése szerint ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ebben az esetben büntető feljelentés megtételére intézkedik a járőr.

Hiteles mérőeszközzel végrehajtott ellenőrzés esetén az Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs mérlegelési lehetősége a hatóságnak, az elkövetőt a rendőrnek el kell fogni és elő kell állítani az illetékes szerv elé.

A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetén egyúttal intézkedniük kell a vezetői engedély helyszíni elvételére is a 326/2011. (XII. 28.) Korm. r. 32. § a) pontja alapján.

Amennyiben vér- és vizeletminta vételre történő előállítás válik szükségessé, azt az Rtv. 33. § (2) bekezedés c) pontja alapján hajtják végre, valamint az Rtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján előállítás foganatosításának van helye, ha az alkoholteszterrel végzett ellenőrzés eredménye a 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációt meghaladta. Ebben az esetben az ellenőrzött járművezető megalapozottan gyanúsítható a Btk. 236. §-ba ütköző járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetésével, ezért egyúttal intézkednek a vezetői engedély helyszíni elvételére.

A „zéró tolerancia elve”

A zéró tolerancia elve alapján a 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációt meg nem haladó érték esetén a közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés k) pont kd) alpont alapján közigazgatási eljárásnak van helye. A jogszabályi feltételek fennállása esetén – tájékoztató alkalmazásával bírság kiszabásának van helye, minden egyéb esetben pedig jegyzőkönyv felvétele mellett intézkednek a szükséges a közigazgatási eljárás megindítására. Amennyiben kizárólag közigazgatási bírsággal súlytandó, a bűncselekményi értékhatárt el nem érő ittas járművezetés kerül megállapításra, úgy a vezetői engedélyt a helyszínen elvenni nem lehet.

A jogszabályi feltételek fennállása esetén bírság kiszabásának is lehet helye, minden egyéb esetben pedig jegyzőkönyv felvétele mellett intézkednek a szükséges a közigazgatási eljárás megindítására.

Amennyiben kizárólag közigazgatási bírsággal súlytandó, a bűncselekményi értékhatárt el nem érő ittas járművezetés kerül megállapításra, úgy a vezetői engedélyt a helyszínen elvenni nem lehet.

Az ittasság ellenőrzésének metodikája

Az ittasság ellenőrzését a cselekmény időpontját követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkorábban a szeszes ital fogyasztásának befejezésétől számított 10 perc elteltével kell végrehajtania a hatóságnak. Ennek érdekében az ittasság-ellenőrzés megkezdésekor szóban figyelmeztetni kell az ellenőrzés alá vont személyt, hogy a légalkoholmérés megtagadása vagy sikertelen mintaadás esetén az ittasság-ellenőrzés elvégzése érdekében vér- és vizeletminta vételre előállíthatják az Rtv. 33. § (2) bekezedés c) pontja alapján.

Fontos tudni a jármű vezetőjének, hogy őt a rendőrnek szóban nyilatkoztatni kell, hogy

  • megértette-e a légalkoholmérés megtagadása vagy sikertelen mintaadás következményeire vonatkozó figyelmeztetést;
  • van-e egészségügyi akadálya a légalkoholmérésnek;
  • aláveti-e magát a légalkoholmérésnek;
  • mikor fogyasztott utoljára szeszes italt;
  • fogyasztott-e szeszes ital kivételével vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szert (kábítószert, pszichotróp anyagot vagy új pszichoaktív anyagot).

Alkoholteszterrel vagy alkoholszondával végzett ittasságellenőrzés esetén az ellenőrzés időpontját és a mérés számszerű eredményét, illetve az elszíneződés mértékét a feljelentésben minden esetben rögzíteni kell az eljáró hatóság tagjának.

Ha az ellenőrzés eredménye alkoholfogyasztásra utal, vagy nem vezet eredményre, haladéktalanul meg kell ismételni az ellenőrzést hiteles mérőeszközzel. Ha a hiteles mérőeszközzel történő mérés eredménye alkohol fogyasztására utal, újabb mérést végeznek úgy, hogy arra az első méréstől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.

Amennyiben a mérőeszköz nem minősül hitelesnek, azzal mérés nem hajtható végre!

Ennek ellenőrzése az intézkedő rendőr kötelessége. A hiteles mérőeszköz alkalmazását a „Jegyzőkönyv hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzéséről” elnevezésű nyomtatványon kell rögzíteni. A vizsgálati eredményt mindkét mérés alkalmával két példányban kell kinyomtatni, és azokat az intézkedés alá vont személlyel alá kell íratni, melyet két példányban kell felvenni. A kinyomtatott vizsgálati eredmény és a jegyzőkönyv egyik példányát a feljelentéshez, illetve amennyiben feljelentés megtételére nem kerül sor, akkor az intézkedésről készült jelentéshez kell csatolniuk, a második példányt az intézkedés alá vont részére át kell adni. A mérés végrehajtásán és a jegyzőkönyv felvételénél a hiteles mérőeszköz kezelőjén kívül legalább egy intézkedő rendőrnek jelen kell lennie, és a jegyzőkönyvet mindegyiküknek alá kell írniuk.

Kilélegzett levegő hiteles mérőeszközzel történő megvizsgálása érdekében előállítás csak akkor foganatosítható, ha a hiteles mérőeszközzel történő vizsgálat jogszabályi feltételei az intézkedés alá vont személy előzetes szóbeli nyilatkozata alapján fennállnak.

A vér és vizeletminta-vétel végrehajtása

A vérminta és a – lehetőleg közel azonos időben végzett – vizeletminta-vétel végrehajtása iránt – a rendőri intézkedés megkezdését követően a legrövidebb időn belül – akkor kell intézkedni a hatóságnak, ha a járművezető

  • úgy nyilatkozott vagy adat merül fel arra, hogy az intézkedést megelőzően a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szert fogyasztott, vagy egészségi állapota miatt vele szemben hiteles mérőeszköz nem volt alkalmazható és az alkoholfogyasztás gyanúja fennáll;
  • hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzése az intézkedés megkezdésétől számított 30 percen belül nem hajtható végre;
  • a hiteles mérőeszközzel történő mérést megtagadja;
  • olyan állapotban van, hogy az gátolja a hiteles mérőeszköz alkalmazását vagy a nyilatkozattételt, vagy a tájékoztatás tudomásul vételét;
  • a hiteles eszköz eredményét kétségbe vonja és véralkohol-vizsgálatot kér;
  • kapcsán adat merül fel, hogy a cselekményt követően szeszesitalt fogyasztott;
  • a helyszínt elhagyta.

Ha vizeletminta önkéntes biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérmintavételre intézkedik a rendőrség úgy, hogy a második vérmintavételre az első vérmintavételtől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.

A vér- és vizeletvételre kizárólag erre a célra rendszerbe állított olyan szavatos mintavételi egységdoboz alkalmazható, amelynek a mintavételi eszközöket magába foglaló doboza bontatlan (zárcímkéje ép).

A mintavételi egységdoboz felnyitása és alkalmazása csak a mintavétellel érintett személy, az intézkedést foganatosító rendőr és a mintát vevő orvos jelenlétében történhet.

Kivételesen indokolt esetben a mintavételi egységdoboz felnyitásánál a mintavétellel érintett jelenléte mellőzhető, amelynek tényét és okát a rendőri jelentésben részleteiben rögzíteni kell.

Intézkedés kerékpárossal szemben

Kerékpárossal szemben ittasságellenőrzésre – közlekedési balesettel való érintettség kivételével – kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben a kerékpáros közlekedési magatartása, viselkedése vagy testi tünetei alapján felmerül annak a gyanúja, hogy szeszes ital fogyasztása miatt nincs biztonságos vezetésre képes állapotban

Rendőri feladatok a vezetői engedély helyszíni elvétele során

Járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs. A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fent meghatározott feltételeknek nem felel meg. A jármű vezetésére jogosító engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.

Járművezetésre jogosító okmány:

  • a vezetői engedély,
  • a nemzetközi vezetői engedély.

A vezetői engedély különböző kategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít. A közlekedési igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki. A nemzetközi vezetői engedély csak a kiállítása alapjául szolgáló nemzeti vezetői engedéllyel együtt érvényes. Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá a vonatkozó rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha

  • a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés [Btk. 234. §], közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset okozása [Btk. 235. § (2) bekezdés], járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), illetve járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) bűncselekményt követett el,
  • a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését véglegessé vált döntésével elrendelte,
  • gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.

A gyanút megalapozza, ha

  • a vezetői engedély körözés alatt áll,
  • a nyilvántartás szerint a vezetői engedély kiadására nem került sor, vagy azt nem az engedélyben feltüntetett gépjárművezető részére állították ki, vagy
  • az okmányban javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek, illetve a vezetői engedély anyaga, kivitele a valóditól eltér.

Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.

A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy szabálysértési hatóság határozata alapján járműkategóriába, kombinált kategóriába, járműfajtába tartozó járművezetésre is kiterjedhet.

A helyszínen elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt az ellenőrző hatóság az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak öt napon belül megküldi.

Hatósági engedély rendelkezésre állása

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet KRESZ 5. § (4) bekezdése értelmében a jármű hatósági engedélyét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania. Jogszabály eltérő rendelkezésének esete pl. a rendőr által a helyszínen elvett hatósági engedélyről szóló átvételi elismervénnyel lakcímig vagy telephelyig történő közlekedés. (a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet. De ez egy egyszeri esetre, és nem általános helyzetre vonatkozó rendelkezés!

A Kormányrendelet 113. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja rendelkezik arról, hogy a járművezető a közúti ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosult hatóságnak köteles átadni a forgalmi engedélyt.

A jármű hatósági (forgalmi) engedélye a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet értelmében egy biztonsági okmánynak minősülő közokirat, mely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja.

A közokiratról készített másolat bizonyító erejéről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 324. § (1)-(2) bekezdései rendelkeznek, melyek alapján az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak – a másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül –, ha a másolatot közokirat kiállítására jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá, ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési törvény szerinti hiteles másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.

Ezen jogszabályok magának a forgalmi engedélynek, és nem annak másolatának a járművezetőnél tartását, illetve a közúti ellenőrzéskor történő átadását írják elő.

A fentiek alapján a közjegyző által hitelesített másolat ugyan bizonyító erejűnek tekintendő a hitelesítés időpillanatában fennálló adattartalom tekintetében, ugyanakkor a hatósági engedélynek a járművezetőnél létére vonatkozó szabályoknak nem csak az a célja, hogy a járművezető a forgalmi engedéllyel igazolja a járműve bizonyos (az engedélyben feltüntetett) adatait.

Míg az adattartalma tanúsítja a jármű egyes műszaki jellemzőit, az üzembentartó vagy a tulajdonos személyét, ugyanakkor jelentősége van annak is, hogy az okmány fizikai valójában a járművezetőnél legyen. A jogalkotó számos rendelkezése határoz meg az okmánnyal összefüggésben leadási, illetve helyszíni elvételi kötelezettséget, ugyanis a hatóság ezzel szerez érvényt egyes döntéseinek, illetve a forgalomban való részvétel korlátozásáról szóló intézkedéseinek.

Könnyen belátható, hogy ha a hatóság egy jogszabályi rendelkezés alapján kötelezett a forgalmi engedély elvételére, akkor ennek nem lehet eleget tenni a másolat elvételével, mert így az eredeti át nem adott okmány birtokában éppen az elvételhez fűzött jogi érdek sérülne vagy üresedne ki. Ezért is jelöli meg a Kormányrendelet 88. § (1) bekezdése a forgalmi engedélyt oly módon, hogy az a jármű közúti forgalomban történő részvétele jogszerűségét igazolja.

Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy egy esetleges korábban készült másolaton az okmány által rögzített adatok és körülmények tekintetében a másolat készítést követően beállt változás nem jelenik meg.

Az előzőek alapján kijelenthető, hogy az okiratokba és a bennük feltüntetett adatok valódiságába vetett bizalomra, mint közérdekre, az okiratfogalom tisztaságára, és végső soron a jogbiztonságra tekintettel a jelenlegi jogi környezet nem teszi lehetővé az eredeti hatósági engedély helyett az arról készített másolat elfogadását – a KRESZ és a Kormányrendelet által a közúti forgalomban való részvétellel összefüggésben előírt – kötelezettség teljesítése kapcsán.

Ha úgy érzi, hogy nem kapott kielégítő választ kérdéseire, és Önt valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és  vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most! 

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!

Ha Önnek büntetőjogi ügyvédre van szüksége, kérjen konzultációs időpont! Sürgős esetben hétvégén is hívhat!

A poligráfos hazugságvizsgálat

A vizsgálat megkezdése

Talán az egyik legvitatottabb nyomozás során alkalmazott eszköz, vagy eljárás a poligráfos hazugságvizsgálat, a műszeres vallomás ellenőrzés. Megannyi legenda terjed arról, hogy a poligráfot könnyedén át lehet verni, vagy az nem mindig hoz megfelelő, vizsgálható eredményt. Erre figyelemmel mind a nyomozó hatóság, mind az ügyészség és a bíróság is másféleképpen értékeli ezen vizsgálatok eredményét. Előfordulhat, hogy gyanúsítás alapját képezi, de előfordulhat, hogy azt kizárják a bizonyítékok sorából.

A gyakorlatban poligráfos hazugságvizsgálatot a nyomozó hatóságok, a bíróságok és az ügyészségek kirendelése alapján végeznek bűnügyekben, illetve bizonyos közigazgatási eljárásokban. Mind tanúk, mind gyanúsítottak tekintetében igénybevehető igazmondásuk ellenőrzésének céljából. A poligráfos hazugságvizsgálatok a kirendelő szerveknek segítséget nyújtanak adott bűncselekményekben a tettes beazonosításában, illetve a vizsgált személy (aki lehet akár tanú, akár gyanúsított, de maga a sértett is) bűncselekménnyel való viszonyának tisztázásában, vallomása valóságtartalmának ellenőrzésében.

Poligráfos hazugságvizsgálat

A poligráfhoz való hozzájárulás

A jelenleg hatályos normák alapján a vizsgálatra szaktanácsadói kirendelés alapján van lehetőség az adott büntetőeljárások során, melyre a tanú és a gyanúsított nem kötelezhető, az érintettek beleegyezése szükséges.

A hozzájárulást, beleegyezést minden esetben a vizsgálat megkezdése előtt írásos formában kell rögzíteni beleegyező nyilatkozat formájában, azonban kiemelendő, hogy ezen együttműködésen kívül a vizsgálat teljes ideje alatt szükséges az alany aktív közreműködése.

Poligráf beleegyező nyilatkozat

Ki végzi a vizsgálatot?

A rendőrség belső normái alapján poligráfos szaktanácsadói vizsgálatra első sorban a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK, a korábbi Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet) Poligráfos és Kriminálpszichológiai Osztálya rendelhető ki. Ezen kívül természetesen az ország területén több olyan személy is végez ilyen vizsgálatot, aki nem tagja az említett szervezetnek, azonban ezen személyek, gazdasági társaságok vagy például a Nemzeti Védelmi Szolgálat Poligráfos Csoportja kizárólag konkrét ügyészi utasítás alapján, vagy az NSZKK leterheltsége esetén vehető igénybe.

Az eljárás validitása

A vizsgálat alapját napjainkban is a hétköznapi élettani reakcióknak a megfigyelése adja, az alkalmazott eljárások és műszerek pedig az elmúlt 50-60 évben nem változtak. Jelenleg hazugságvizsgálatot az Amerikai Poligráf Társaság szabványa szerint kizárólag olyan műszerrel lehet vizsgálni, mely egy időben alkalmas a galvános bőrreakció változásainak, a hasi és mellkasi légzés változásainak és természetesen a vérnyomás és pulzus változásainak dokumentálására. Napjainkban a legelterjedtebbek a számítógépes rendszereknek a használata, mely a papíralapon rögzített adatokkal szemben lehetővé teszi az egyes reakciók által készült görbék pontosabb elemzését, vizsgálatát.

Természetesen minden esetben a gép csak mint objektív dokumentáló eszköz vesz részt a vizsgálatban, az eredmények vizsgálata és a következtetések levonása minden esetben a vizsgálatot végző szakemberek feladata.

A hazugságvizsgálat lefolytatása

A vizsgálat minden esetben annak a ténynek az eldöntésével kezdődik, hogy egy tanúvallomás vagy gyanúsítotti vallomás alapján a személy tekintetében szükségessé válik-e igazmondásának vizsgálata. Amennyiben az eljáró hatóság ezt indokoltnak tartja, intézkedik a szakhatóság kirendelése felől, aki részére megküldi a kirendelő határozatot, illetve az adott, a vizsgálat tárgyát képező bűnügyi dokumentáció egy példányát.

Ezek alapján a szaktanácsadó dönti el, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az adott személy alkalmas lehet-e a vizsgálat elvégzésére.

Kizáró okok között szokott több esetben szerepelni a korábban hasonló típusú bűncselekmény elkövetése vagy például a fizikai reakciókat befolyásoló betegség. Így akár egy könnyebb megfázás, de például egy korábban elkövetett erőszakos bűncselekmény elkövetése is kizárhatja a mérés elvégzését, hiszen ezek alapján nem biztosítható teljes biztonsággal, hogy a vizsgált személy a korábbi vagy a vizsgált ügy tárgyát képező bűncselekmény, emlékeiben történő felidézése vált ki nála fizikai reakciót.

Amennyiben kizáró ok nem áll fenn, kisebb súlyú, könnyebben átlátható ügyekben a szaktanácsadó önállóan, nehezebben megítélhető, összetett ügyekben pedig a nyomozást végző személyek bevonásával megtörténik a vizsgált személy részére felteendő kérdések összeállítása.

A vizsgálat alapvető követelményei

A kérdések összeállításánál a vizsgálónak figyelembe kell venni, hogy a megtévesztő választ adó személy ahhoz, hogy pozitív és mérhető reakciót adjon egy kérdésre, három feltételnek kell egy időben teljesülnie.

Ezen feltételek között az első, hogy a kérdésre adott válaszban benne legyen a lebukás, lelepleződés esélye, ezen lelepleződés a válaszoló személy számára kellemetlen következménnyel járjon és a fennálló, fenyegető körülményt az érintett el akarja kerülni.

Ezen követelmények mentén kerül első esetben összeállításra az általános kérdések tesztje, majd ezt követően a csúcsfeszültség teszt.

Az általános kérdések tesztjében olyan kérdések szerepelnek melyekre a vizsgált személynek egyszerű, igen-nem választ kell adnia. Itt szerepelnek teljesen átlagos az ügy szempontjából irreleváns és relevanciával bíró kérdések egyaránt.

Ennek a kérdéssornak a célja, hogy míg egy ártatlan személy hozzászokik a kérdésekhez és kialakul nála egy nyugalmi állapotnak tekinthető fizikai reakció, addig egy vétkes személy a kérdések folyamatos ismétlődésének hatására folyamatosan nagy figyelmet kell, hogy fordítson egyes kérdésekre, mely során fizikai reakcióit egyre kevésbé tudja kontroll alatt tartani.

A csúcsfeszültség tesztnek a célja annak ellenőrzése, hogy a vizsgált személy tagadása ellenére, birtokában van-e olyan információnak, amelyről egy adott ügyben kizárólag az a személy tudhat, aki azt az adott cselekményt elvégezte. Ezen tesztnek alapvető feltétele, hogy a vizsgálatot megelőző kihallgatások, valamint az általános kérdések tesztjében a személy tagadja azt a tényt, hogy ő követte volna el, vagy tudomása lett volna a bűncselekmény elkövetéséről, annak részleteiről.

A tesztkérdések előtt a bevezető beszélgetés, az általános és irreleváns kérdések nagy mennyisége után a vizsgált személy tekintetében már felállításra került, látható vált az, hogy a tanú vagy gyanúsított milyen egyéni reakciókat produkál mind stresszhelyzetben, mind pedig – a vizsgálat felfokozott stresszélményéhez mérten – nyugalmi állapotban.

A csúcsfeszültség teszt során a bűncselekményt érintő olyan részletére tesznek fel kérdést, melyet amellett, hogy az elkövetőn kívül más nem ismerhet, várhatóan feszültséget generál az elkövetőben. Ilyenre jó példa az emberölések során általánosan használt elkövetési eszközre történő rákérdezés.

Poligráf teszt

A poligráf tesztkérdések

Példának okáért, amennyiben egy emberölés során a sértettet egy kalapáccsal ölik meg, a kérdések a következő képpen fognak elhangzani:

Tudja-e Ön, hogy A.B.-t:

  • fejszével ölték meg?
  • fabottal ölték meg?
  • késsel ölték meg?
  • kalapáccsal ölték meg?
  • pajszerrel ölték meg?

A kérdezés során a kérdéssort többször egymást követően más-más sorrendben teszik fel a vizsgált személy számára, aki amennyiben tudomása van az elkövetés módszeréről, teljesen elkerülhetetlen módon a benne lévő emlékek felidézése és a következményektől való félelem hatására, tudtán kívül, kontrollálhatatlan fizikai reakciókat fog mutatni. A szakemberek ezen kérdezési módszernek a biztonságát, validitását 95 % felettire becsülik.

Ezen második kérdezési módszer nemcsak a hazugság ellenőrzésére, de akár a nyomozó hatóság előtt még nem ismert – az ügy részleteire történő felderítés segítségeként is használják.

Amikor elmarad a poligráf

Amennyiben a vizsgálandó személy már a poligráfos vizsgálat előtt beismerő vallomást tett, akkor már nem lehet poligráfolni. Akkor se, ha ezt a vallomását már visszavonta. Azért nem, mert egyszer már elismerte a bűncselekmény elkövetését, és nem lehet megállapítani, hogy arra reagál-e, hogy valóban csinálta, vagy arra amit mondott, így ilyen esetben már nem lehet szétszálazni a reakciókat, nem lehetséges kiértékelni, hogy a reakció minek szól. Kis súlyú ügyekben sem végeznek poligráfos vizsgálatot, mivel apróbb vétségek, kisebb törvényszegések esetén nem várható félelmi reakació.

Kiket lehet vizsgálni? Poligráfos vizsgálatot kizáró okok

A poligráfos vizsgálat a személynek nagyfokú pszichés leterhelést jelent, ez elfárasztja. A vizsgált populáció nagy része nem szokott hozzá az effajta terheléshez és elfárad a kihallgatástól is. Éppen ezért ebben az állapotban nem érdemes vizsgálni, mert negatív eredménnyel fog végződni, és nem azért, mert nem hazudik a személy, hanem azért, mert nincs ereje reagálni.

Vizsgálat alá csak fizikailag és pszichikailag megfelelő állapotban lévő személy vonható. Nem vizsgálható terhes, vagy szoptató nő, illetve degeneratív idegrendszeri betegségek szenvedői, epilepsziások, kényszerbetegek, pszichotikus rohamban szenvedők és értelmi fogyatékosok.

Illetőleg olyan személyeket sem vizsgálnak, akiknek éberségét, koncentráló képességét fáradság, kialvatlanság, éhség, fájdalomérzet befolyásolja. Nem vizsgálható olyan sértett, akit súlyosan bántalmaztak, ezek hozzátartozója sem, mert az esemény feldolgozásához szükséges idő még nem telt el (pl. temetésig, mert az egyfajta pszichés lezárás, ezt az időpontot meg kell várni). A kizáró állapot megszűntéig nem vizsgálható alkohol, drog, vagy az autonóm idegrendszer működését jelentős mértékben befolyásoló hatás alatt lévő ember. Kizáró ok a vizsgálathoz az aktuális lázas állapot, folyamatos köhögéssel, orrfolyással járó megfázás, betegség. Későbbre kell halasztani azoknak a vizsgálatát is, akinek hosszú ideig tartó mentális kapacitást megterhelő kihallgatásnak vetettek alá.

A hazugságvizsgálat után

A tesztelés utáni interjú során a poligráfos szaktanácsadónak szembesíteni kell a viszgált személyt az eredménnyel, meg kell őt kérdezni arról, hogy az adott reakcióit mi okozhatta, quazi adnia kell neki egyfajta reagálási lehetőséget arra, hogy elmondja, hogy miért és hogyan viselkedett a teszt során, mitől jöttek neki ilyen reakciók.

A vizsgáló nem végezhet kihallgatást még egy bűncselekmény beismerés esetén sem, tekintettel arra, hogy be kell tartani az eljárásjogi szabályokat (nincs jelen a védő, nincsenek közölve a jogai és kötelességei).

Hogyan viszonyul a jogi környezet ezen vizsgálatok eredményeihez?

A vizsgálat eredményének tekinthető az is, ha egy adott személlyel kapcsolatban az derül ki, hogy hazudik, de az is az, hogy nem vezeti félre a hatóságot. A szaktanácsadói vizsgálatnak úgymond a végterméke minden esetben a szaktanácsadói vélemény, melyet konkrét számokkal tudnak igazolni, azt kimutatva, hogy melyik kérdésre milyen jellegű és milyen erősségű reakciókat adott a vizsgált személy.

A Be. 182. § (1) bekezdése alapján az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér.

(2) Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vagy a tanú vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják.

Megalapozhatja-e a gyanúsítást a poligráfos szaktanácsadói vélemény más bizonyítékok megléte nélkül?

A Büntetőeljárási törvény alapján jelenleg a poligráfos hazugságvizsgálatra, mint a bizonyítási eljárás egyik eszközére, eredményére, szaktanácsadói véleményként kell tekinteni, mely eredményt mind a rendőrség és az ügyészség figyelembe vesz, a bíróságok pedig a bizonyítékok szabad értékelésének elve alapján figyelembe vehetik, de természetesen akár figyelmen kívül is hagyhatják az adott döntések meghozatala során.

Hozzájáruljak, vagy sem a poligráfhoz?

Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Amikor dönteni kell ebben a kérdésben, mert az ügyész, vagy a nyomozó kérte fel arra hivatkozással, hogy bizonyosságot szeretne szerezni az Ön ártatlansága megállapítására, olyankor nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb beszéljen tapasztalt büntető ügyvéddel. Ha az ügyvédjével folytatott konzultációt követően úgy dönt, hogy a poligrafos vizsgálat elvégzéséhez hozzájárul, még a kihallgatása előtt beszéljen az ügyvédjével, még akkor is, ha biztos abban, hogy semmi törvénybe ütközőt nem tett.

Ha egyszer megkérik Önt, hogy “üljön be a hazugságvizsgálóba” – függetlenül attól, hogy ki, vagy mely hatóság kéri meg erre – , akkor mindenképpen mérlegelnie kell helyzetének körülményeit, és csak felkészült büntetőügyvéddel folytatott konzultáció után hozza meg a döntését!


Amennyiben Önt, vagy hozzátartozóját valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal 
vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!


Kapcsolódó anyagok:

„Ügyvédet keresek! Mi alapján válasszam ki, hogy számomra ki a legjobb ügyvéd?”

Ki a legjobb ügyvéd?

Mindennapi életünk során gyakran kerülhetünk olyan élethelyzetbe, amelynek rendezéséhez, a számunkra legelőnyösebb jogi megoldás eléréséhez elkerülhetetlen, vagy legalábbis ajánlatos ügyvédi segítséget igénybe vennünk. Ilyen lehet akár egy családjogi kérdés – pl.: házasságági vagyonjogi szerződés elkészítése, bontóper megindítása –, akár egy végrendelet elkészítése, vagy egyszerűen egy ingatlan megvásárlása, céges ügyekkel kapcsolatos (változás) bejegyzés, de adott esetben bármilyen szerződés megkötése is.

Elképzelhető olyan szituáció is, amikor azért keresünk ügyvédet, mert büntetőeljárást indított a hatóság velünk, esetleg valamelyik hozzátartozónkkal, barátunkkal szemben, és szeretnénk, hogy felkészülten és eredményesen gyakorolhassuk eljárási jogainkat, illetve az ügy a lehető legjobb eredménnyel zárulhasson.

Mivel manapság a jog által szabályozott területek egyre szerte ágazóbbak és differenciáltabbak, ahhoz, hogy a büntetőeljárás menetéről és lefolytatásának esetleges módjairól, az ügy befejezésének reális lehetőségeiről minél   világosabb képet kaphassunk, – véleményem szerint –  célszerű büntetőjogra szakosodott védőügyvédre, büntető ügyekre specializálódott ügyvédet keresni, aki szakértelme és az ilyen típusú eljárásokban szerzett gyakorlata által a lehető legnagyobb segítséget nyújthatja a nyomozás megindításától egészen az eljárás jogerős befejezéséig. Védőügyvédet, büntetőügyvédet akkor keres az ember, ha pl. feljelentették, vagy ügyében vádemelés történt, esetleg hozzátartozóját a nyomozó hatóság őrizetbe vette, a bíróság letartóztatását elrendelte.

Mivel a büntetőjog és a büntetőeljárás világa a hétköznapi életviteltől – a legtöbb esetben – idegen, ebből kifolyólag az emberek többségének nincs is közvetlen kapcsolata kifejezetten büntetőügyekkel foglalkozó jogásszal.

Ha valaki hirtelen olyan helyzetbe kerülne, hogy mégis azonnal szüksége lenne védőügyvédre, az alábbi szempontok segítséget jelenthetnek a jó ügyvéd kiválasztásában:

A jó ügyvéd befolyásolni tudja a büntetőügyben születendő döntést, a büntetőeljárás menetét, ezért a büntetőjogi ügyvéd kiválasztása a legelső és legfontosabb lépés az eljárás megindulásakor. A legjobb, ha már az első kihallgatás előtt, az idézés kézhezvételét követően azonnal kapcsolatba lép a védőügyvéddel, hogy a vele való konzultációt követően felkészülten érkezhessen a nyomozó hatósághoz, hiszen az első vallomás tartalma az eljárás végkimenetelére is jelentős hatással lehet.

A védőügyvéd, büntető ügyvéd kimagasló szakmai felkészültséggel rendelkezik a büntetőeljárás lefolytatásának menetéről, és a büntető anyagi jogi szabályok gyakorlati alkalmazásáról. Az ilyen szakember jogi tevékenysége szakmai elhivatottsága által biztosítékot jelent Önnek mint ügyfélnek, azért hogy a lehető legmagasabb minőségű jogi szolgáltatásban részesüljön, ezáltal az eljárás az Önnek legkedvezőbb módon zárulhasson.

A legjobb büntetőjogász ügyvéd kiválasztásánál fontos szempont az is, hogy kellő tapasztalattal és rutinnal rendelkezzen ezen a jogterületen. Megfontolást érdemel, hogy ezekben az eljárásokban előre és hosszú távon kell gondolkodnia megfelelő végkifejlet elérése érdekében, ezért semmiképpen sem ajánlatos család jogvégzett vagy joghallgató barátait mind körbe telefonálni és a kapott tanácsok között ide-oda csapongani, mert ezzel sok esetben többet árthatunk helyzetünknek, mint azt egyébként gondolnánk.  

Maga büntetőjog is egyre inkább differenciálódik az egyes típusú (közlekedési, vagyon elleni, kábítószerrel összefüggő, erőszakos, gazdasági… stb. bűncselekmények) ügyek szerint, így mára már azt is   kijelenthetjük, hogy a büntetőjogon belül is specializálódnak az ügyvédek néhány meghatározott típusú ügyre. Így például közlekedési bűncselekményekre (ittas vezetés, bódult vezetés, közúti baleset okozása, vagy cserbenhagyás stb.), vagy kábítószerrel összefüggő bűncselekményekre (kábítószer birtoklása, kábítószer kereskedelem, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, stb.), illetőleg akár gazdasági bűncselekményekre (költségvetési csalás, pénzmosás, csődbűncselekmény, stb.) is.

A védőügyvéd kiválasztásakor célszerű lehet azt is szempontként értékelni, hogy a minket érintő bűncselekmény az ügyvéd speciális szakterülete-e, illetve, hogy milyen tapasztalattal rendelkezik a hasonló büntetőügyek területén.

Nem utolsó sorban, a jó ügyvéd mindenképpen legyen jó megjelenésű, határozott és céltudatos, a munkája és ügyfele iránt elkötelezett, amelyek mind szükségesek a szaktudás mellett ahhoz, hogy az ügyét a legkedvezőbb mederbe terelje.

Az első kapcsolatfelvétel lehet személyes ügyvédi konzultáció, vagy számtástechnikai eszköz segítségével végrehatott egyeztetés, tanácsadás (Skype, Viber, stb.) is. Itt kell tisztázni az ügyvédi díjak mellett az esetlegesen felmerülő egyéb költségeket (szakértő kirendelése) is.

A meghatalmazott védőügyvédet szigorú titoktartási kötelezettség terheli, így biztos lehet abban, hogy az ügyvéd előtt elhangzottak nem kerülnek ki az iroda falai közül és nem kerülnek felhasználásra.

Amennyiben hozzátartozóját eljárás alá vonták, letartóztatták, vagy valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, akkor forduljon bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédhez, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!

/legjobb ügyvéd, büntetőügyvéd, budapesti ügyvéd, ügyvéd kereső, jó ügyvéd, büntető jogász, ügyvéd azonnal, tapasztalt védőügyvéd, büntetőjog, büntetőeljárás/

A Cannabis THC tartalom meghatározási kérdései

A Cannabis THC tartalom meghatározási kérdései

A témában végzett kutatási adatok szerint a 18–64 éves népességben minden tizedik, a 18–34 éves fiatal felnőtt populációban csaknem minden ötödik személy fogyasztott az élete során valamilyen kábítószert, a felnőtt népesség többsége marihuánát vagy hasist próbálták ki.

Vannak olyan növények, amelyek, illetve melyek részei (termése, levelei stb.) szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül felhasználhatók kábítószerként. Abban az esetben, amikor a nyomozó hatóság valamely eljárási cselekménye során kannabisz növény egyedeket foglal le, elengedhetetlen annak kábítószer hatóanyag-tartalmának meghatározása.

A vonatkozó kormányrendelet szerint kannabisz növény minden Cannabis nemzetséghez tartozó növény. A kannabinoid vegyületeket tartalmazó, zöld színű növényi anyagok (ágvégződés, törmelék) közismert neve marihuána.

Read More
dr Király Enikő büntetőügyvéd

Mennyiségi kérdések a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények körében

Mennyiségi kérdések a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények körében

– büntetőeljárás – kábítószer – ügyvéd – mennyiség – büntetés – elterelés –

Amikor a nyomozó hatóság kábítószerrel vagy új pszichoaktív anyaggal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indít, az esetek legnagyobb többségében ügyvédként nem lehet teljes bizonyossággal határozott választ adni a gyanúsítottak és hozzátartozóik által feltett leggyakoribb és legelső kérdésre, arra, hogy

„Mennyit kaphatok ezért?”

Read More

Kábítószer-kereskedelem

Kábítószer-kereskedelem

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját kábítószer-kereskedelem elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, esetleg hozzátartozóját őrizetbe is vette a hatóság kábítószer-kereskedelem elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!

Read More

Letartóztatás

Letartóztatás

A legszigorúbb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a letartóztatás, azaz a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. A letartóztatást főszabályként büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, lehetőség van azonban az ügyészség rendelkezése alapján legfeljebb hatvan napra a terhelt rendőrségi fogdában történő elhelyezésére is.

Letartóztatást a bíróság az ügyészség indítványára, a vádemelés előtt az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónap időtartamra rendelhet el.

A kényszerintézkedés elrendelése tárgyában a bíróság ülést tart, amelyen a terhelt nyilatkozatot tehet, a védő jelen lehet és a terhelt érdekében felszólalhat, enyhébb kényszerintézkedés elrendelését, esetlegesen a terhelt szabad lábra helyezését indítványozhatja.

Előállítás, őrizetbe vétel, letartóztatás, kutatás esetén számíthat a segítségünkre, hívja azonnal – napszaktól függetlenül – dr. Király Enikő büntető védőügyvédet a 0630 415-8296-os telefonszámon!

A letartóztatást, elrendelése esetén, az attól számított egy évig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként pedig legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A jogszabály megállapítja a letartóztatás tartamának felső határát. Így a letartóztatás legfeljebb egy évig tarthat abban az esetben, amennyiben a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás. Maximum kettő évig tarthat a letartóztatás öt évnél nem súlyosabb, három évig tarthat a tíz évnél nem súlyosabb, illetőleg négy évig tarthat a tíz évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárások esetében.

Fontos megjegyezni azonban, hogy ezen időbeli korlátok nem érvényesülnek életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménynek miatt folyamatban lévő eljárás, az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás esetén, továbbá akkor sem,ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárás, vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

Amennyiben a nyomozás során őrizetbe vett terhelt letartóztatását az ügyészség indítványozza, és a nyomozási bíró a letartóztatást elrendeli, annak foganatba vételére az elrendelő határozattal szemben bejelentett fellebbezésre tekintet nélkül, nyomban sor kerül.

Egyszerűbben: a bíróság által, a terhelt letartóztatását elrendelő végzéssel szemben hiába fellebbez akár a terhelt, akár védője, az átkísérést végző rendőrök haladéktalanul az úgynevezett ügyészi rendelvényen megjelölt büntetés-végrehajtási intézetbe vagy rendőrségi fogdára szállítják a terheltet, nincs tehát mód arra, hogy a fellebbezésre tekintettel a gyanúsított a másodfokú bíróság döntéséig hazamehessen.

Mindez azonban természetesen fordított esetben is igaz, azaz amennyiben a bíróág az ügyészi indítvány ellenére nem a terhelt letartóztatását, hanem vele szemben enyhébb kényszerintézkedés (távoltartás, bűnügyi felügyelet) alkalmazását rendelte el, vagy szabadlábra helyezéséről döntött, az ügyészség letartóztatás elrendelésére irányuló fellebbezése ellenére a bírósági végzésben megjelölt kényszerintézkedés alkalmazására, vagy a terhelt szabadon bocsátásra kerül sor.

A határozat a másodfokon eljáró bíróság döntésével válik véglegessé. Amennyiben az megváltoztatja az elsőfokú végzésben foglaltakat, a másodfokú döntésnek megfelelő kényszerintézkedést kell alkalmazni, vagy ilyen tartalmú határozat esetén a kényszerintézkedést megszüntetni.

A letartóztatás menete

Abban az esetben, ha a letartóztatás elrendeléséről dönt a bíróság, a terheltet a büntetés-végrehajtási intézetbe kísérik, ott sor kerül orvosi vizsgálatára, majd elhelyezésére. Fontos szabály, hogy a letartóztatott személy hozzátartozója a letartóztatást követő 72 órán belül vihet be ruhát az intézetbe a fogvatartott terhelt részére.

Kapcsolattartás

A terhelttel a letartóztatás tartama alatt hozzátartozója, illetve általa megjelölt más személy engedéllyel tarthat kapcsolatot. A kapcsolattartáshoz szükséges a hozzátartozó, illetve a fogvatartott által megjelölt más személy hozzájárulása is. A kapcsolattartás a fogvatartott által, úgynevezett kapcsolattartói nyilatkozat megküldése útján kezdeményezhető. A kapcsolattartói hozzájárulás a kapcsolattartó személy részére megküldött formanyomtatvány kitöltésével, aláírásával és a büntetés-végrehajtási intézetbe történő visszaküldéssel adható meg.  A nyomozás során a kapcsolattartást az ügyészség, a vádemelést követően pedig az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás sikerének biztosítása céljából meghatározott személyek vonatkozásában korlátozhatja, illetve megtilthatja.

Amennyiben a kapcsolattartó regisztrációjára az előbbiek alapján sor kerül, úgy a kapcsolattartó és a fogvatartott személy a kapcsolattartás keretében jogosult egymással levelezésre, telefonálásra, továbbá a kapcsolattartó a fogvatartott látogatására, illetőleg részére csomagküldésre.

(A kapcsolattartás szabályairól, továbbá a fogvatartott által a büntetés-végrehajtási intézetben magánál tartható tárgyak köréről további hasznos információkat talál a Büntetés-végrehajtási szervezet honlapján: www.bv.gov.hu)

Az új szabályozás alapján az engedélyezett kapcsolattartók kizárólag internetes felületen keresztül tudnak élelmiszert és tisztálkodási szert küldeni a fogvatartottak részére. Az erre a célra létrehozott weboldalon a fogvatartott regisztrált kapcsolattartója 5 kg-ot meg nem haladó tömegig vásárolhat termékeket, melyeket a BV intézet területén működő kiétkező bolt a fogvatartott részére átadja.

A csomagküldés szolgáltatás díjköteles!

A büntetés-végrehajtási intézet rendje

Amikor valaki bekerül a BV intézetbe, ezzel a szabad élethez képest megváltozott körülmények közé kerül. A belső rend megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a börtön személyi állománya többféle intézkedés megtételére jogosultak és kötelezettek, így különféle kényszerítő eszközöket is használhatnak a fogvatartottakkal szemben. Kényszerítő eszközök alkalmazása esetén a fogvatartottakat jogorvoslati jog illeti meg!

A jogszerű intézkedések során a vonatkozó törvény alapján a börtönőrök, felügyelők különféle kényszerítő eszközöket használhatnak. Az intézkedésnek ellenszegülő személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére első körben testi kényszert (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazhatnak. Ezen felül támadás, szökés, engedély nélküli eltávozás és önkárosító magatartás megakadályozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére, illetve az életet, testi épséget, személyi szabadságot, vagyonbiztonságot közvetlenül sértő támadás elhárítására alkalmazható bilincs, könnygáz, elektromos sokkoló, gumibot, szolgálati kutya, speciális traumatikus és irritáló lőszerrel leadott lövés.

Amennyiben más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, akkor lőfegyver is használható, azonban annak szigorú feltételei vannak.

A büntetés-végrehajtási intézeten kívüli szállítás vagy előállítás során különböző típusú bilincset és mozgás korlátozására alkalmas eszközt is alkalmazhatnak.

Amennyiben hozzátartozóját letartóztatták, vagy valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!

dr Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd
tel.sz.: 0630 415 82 96
kulcsszavak: büntető ügyvéd, dr. király Enikő büntető ügyvéd, letartóztatás, budapesti ügyvéd, ügyvédi díjak, őrizetbe vették ügyvéd azonnal, ittas vezetés ügyvéd, kábítószer ügyvéd)
dr Király Enikő büntetőügyvéd

Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés

Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!

Lefoglalt maroklőfegyver

A bűncselekmény jogi tárgya a közbiztonság; ennek megteremtése, illetve fenntartása pedig a társadalom kiemelt érdeke, így a cselekmény súlyos, már alapesetben is kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel sújtható.

Read More

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás