A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK


Amennyiben Ön vagy hozzátartozója közlekedési bűncselekmény gyanúsítottja vagy vádlottja keresse bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédet, aki az eljárás lefolytatása során segítségére lesz abban, hogy az Önt megillető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett ügye a legkedvezőbb eredménnyel záruljon!


A Btk. a XXII. Fejezetében szabályozza a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének tényállását, a közúti veszélyeztetést, a közúti baleset okozásának vétségét, a járművezetés ittas, illetve a járművezetés bódult állapotban bűncselekményeket, a járművezetés tiltott átengedését, a cserbenhagyást és a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetésének tényállást. Figyelemmel arra, hogy valamilyen minőségben – gyalogosként, kerékpárosként, gépjárművezetőként – mindannyian részt veszünk a közúti közlekedésben, akár már a részünkről tanúsított meggondolatlan cselekedet, egy apró figyelmetlenség is könnyen eredményezheti azt, hogy valamilyen közlekedési bűncselekmény gyanúsítottjává váljunk.

Fontos szabály a közúti közlekedés körében a Btk. azon rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Kötelező az eltiltás akkor, ha a valaki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény


Amennyiben eljárás indult Önnel szemben közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt, lépjen kapcsolatba mielőbb dr. Király Enikő ügyvéddel, aki jogi tájékoztatás nyújt Önnek ügyével kapcsolatban, felépíti a védekezési stratégiát, hogy ezáltal a közös munka révén az eljárás az Ön szempontjából a legkedvezőbb kimenetellel zárulhasson!


A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény a Btk. alapján a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyeztető magatartásokkal valósítható meg.

Mi minősül közlekedési útvonalnak? Ide tartozik a közút, de a közforgalom elől el nem zárt magánút is, ebből következik, hogy a bűncselekmény akár magánterületen is elkövethető. Közlekedési útvonalnak tekintendő például továbbá a vasúti pálya, a repülőtér és a leszállópálya is, gyakorlatilag bármely olyan terület, ahol közlekedés folyik.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény vonatkozásában járműnek tekintendő a közúti (pl.: gépjármű, személygépkocsi, villamos, autóbusz, motorkerékpár; ugyanakkor nem minősül járműnek az önerőből 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes kerekesszék, és a gyermekkocsi sem: az ezekkel közlekedő személyek gyalogosnak minősülnek), a vasúti, a légi közlekedés végzésére alkalmas légi járművek, illetve a vízi járművek (kompok, nagy és kishajók) is.

Üzemi berendezés vagy ezek tartozéka például a járművek kormánya, fékje, világító- és fényjelző berendezése a sorompó és a járda is.

Ezek megrongálása, megsemmisítése, az úton akadály létesítése, közlekedési jelzés eltávolítása vagy megváltoztatása a közlekedés biztonságára kihatással van, gyakorlatilag meggátolja a biztonságos közlekedés lehetőségét, így a bűncselekmény ezen magatartások tanúsításával megvalósul. További lehetséges elkövetési magatartás a közlekedő jármű vezetője ellen alkalmazott erőszak vagy fenyegetés. Fontos kiemelni, hogy az is erőszakos magatartásnak minősül, ha a vezetőre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás nem alkalmas testi sérülés okozására.

A bűncselekményt csak olyan személy követheti el, aki nem tartozik az érintett közlekedési ágazat személyi hatálya alá.


A közlekedés biztonsága elleni báncselekmény hatályos szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:

232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése


Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése miatt eljárás indult Önnel szemben? Ez esetben, ne késlekedjen kapcsolatba lépni dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy az Önt érintő tudnivalókról, eljárási jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást kaphasson, s kidolgozott védekezési stratégia mentén haladva az eljárás a legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson az Ön számára!

A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése a Btk.-ban:

233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Közúti veszélyeztetés


Eljárás indult Önnel szemben közúti veszélyeztetés miatt? Ne késlekedjen, még ma vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel annak érdekében, hogy megfelelő jogi tájékoztatást kapjon ügyét illetően, és hatékony védekezési stratégia kialakítása révén ügye az Ön számára legelőnyösebb eredménnyel fejeződhessen be!

A közlekedési bűncselekmények körében igen gyakori a közúti veszélyeztetés, a közúti közlekedésben részt vevő személyek nap mint nap találkozhatnak ilyen jellegű cselekményekkel annak ellenére, hogy esetleg nem is tudják, hogy azzal állnak szemben. Tipikus megvalósulási formái ennek a bűncselekménynek az egyik vezető által a másik irányába történő „megleckéztetési” szándékú kormányráhúzás, vagy az a szituáció, amikor az egyik vezető a másik, lassabb jármű mögött haladva megelégeli annak csekély sebességét, és ezt nyomatékosítandó, a követési távolságon jóval belül tolja le az előtte haladót az útról, esetleg előzést követően hirtelen, indokolatlanul „befékez” a másik autó elé. Az ilyen magatartások a KRESZ-ben foglalt előírásokkal ellentétesek, és amennyiben bebizonyosodik, hogy az elkövető a reá irányadó szabályok megszegésével okozati összefüggésben olyan helyzetet teremtett, amellyel más személy(ek) életét vagy testi épségét veszélybe sodorta, a bűncselekmény egyértelműen megállapítható. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából elég a távoli veszély lehetőségének fennállása, nem szükséges, hogy a veszély közvetlen legyen.

Abban az esetben, ha a szabályszegés következtében nem csupán veszélyhelyzet alakul ki, hanem nyolc napon túl gyógyuló sérülés, tömegszerencsétlenség, halál, vagy halálos tömegszerencsétlenség, a cselekmény súlyosabban minősül, és akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújtható.


A közúti veszélyeztetés szabályai a Büntető Törvénykönyvben:

234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

Közúti baleset okozása


Amennyiben eljárás indult Önnel szemben közúti baleset okozása miatt, ne késlekedjen, a hatékony védelem és az Ön számára az alkalmazható lehető legkisebb joghátrány elérése érdekében keresse bizalommal dr. Király Enikő ügyvédet!

A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy az elkövető közúti közlekedési szabályt vagy szabályokat szegjen meg, és ezzel okozati összefüggésben rajta kívüli más személynek nyolc napon túl gyógyuló sérülése keletkezzen. Nem elegendő tehát a szabályszegés ténye, önmagában ez a büntetőjogi felelősséget nem alapozza meg, a bíróságnak minden esetben azt kell vizsgálnia, hogy az elkövető által tanúsított szabályszegés és a bekövetkezett baleset között fennáll-e az okozati kapcsolat.

A közúti baleset okozása csak gondatlanul követhető el, maga a közlekedési szabályszegés megvalósulhat szándékosan és gondatlanul is, azonban az eredményre csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki.

A bűncselekmény eredménye alapesetben az elkövetőn kívüli személy által nyolc napon túl gyógyuló sérülés elszenvedése, a jogalkotó ezt egy évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti.

Súlyosabban minősül a cselekmény és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha annak eredménye maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség. Amennyiben a bűncselekmény halált, egytől öt évig terjedő, míg, ha kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, úgy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


A közúti baleset okozása a hatályos Btk.-ban:

235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

Cserbenhagyás


Cserbenhagyás miatt eljárás indult Önnel szemben? Lépjen kapcsolatba mielőbb dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy ügye az Ön számára az alkalmazható lehető legkisebb joghátrány elérésével fejeződhessen be!

A cserbenhagyás hatályos szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:

239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás