A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Közveszéllyel fenyegetés

Amennyiben közveszéllyel fenyegetés miatt eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben minél előbb vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy eljárási helyzetével, jogaival, kötelezettségeivel, valamint a terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban a szükséges információkat megkapja, és a védekezését együttesen minél hatékonyabban felépíthessék!

A közveszéllyel fenyegetés alapesteben is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. Elkövethető közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére vonatkozó, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényállítással, illetve híreszteléssel, vagy azáltal, hogy az elkövető annak látszatát kelti, hogy közveszéllyel fenyegető esemény következik be.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövetőnek tisztában kell azzal lennie, hogy a közveszéllyel fenyegető esemény nem valós, az pusztán kitaláció.

Ezen bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, ha az elkövető pl. egy iskolában vagy a metró aluljáróban elhelyezett bomba felrobbantásával fenyegetőzik, holott az adott helyszínen nem is járt, sőt a valóságban nem is rendelkezik robbanószerrel.

A közveszéllyel fenyegetés szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:

338. §(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

Garázdaság

Amennyiben garázdaság miatt eljárás indult Önnel szemben, minél előbb vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy eljárási helyzetével, jogaival, kötelezettségeivel, valamint a terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban a szükséges információkat megkapja, és a védekezését együttesen minél hatékonyabban felépíthessék!

A garázdaság mint bűncselekmény megállapíthatósága feltételezi az elkövető részéről a kihívóan közösségellenes, erőszakos és végül olyan jellegű magatartás tanúsítását, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Amennyiben a cselekmény nem erőszakos jellegű, a garázdaság szabálysértési alakzata valósulhat meg.

A kihívó közösségellenesség olyan magatartást feltélez, amely nyíltan szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival, azt nyíltan és gátlástalan módon semmibe veszi.

Az erőszakos magatartás irányulhat dolog és személy ellen egyaránt.

A bűncselekmény megállapíthatóságának nem feltétele, hogy az másokban ténylegesen megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elegendő ennek reális, puszta lehetősége is. A megbotránkozás a mások részéről való elítélő érzelmi reakció, a riadalom pedig rendszerint ijedtséggel vagy félelemmel párosuló, az adott cselekményre vonatkozó ellenérzés.

A garázdaság hatályos szabályai a Büntető Törvénykönyvben:

339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan,

b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen

 követik el.

A csoportos garázdaságról és annak társtettesi alakzatáról

A garázdaság csoportosan elkövetettként minősül akkor is, ha a három vagy több személy nem együttesen, egymást támogatva, hanem egymással szemben vesz részt az elkövetésben.

A csoportos elkövetés folytán a társtettesként elkövetett garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas annak a magatartása, aki a két társa kihívóan közösségellenes, erőszakos cselekményébe – a már megvalósított riadalom keltésére alkalmas történések ismeretében – bekapcsolódik, és a továbbiakban maga is részt vesz a sértett bántalmazásában.

A garázdaság bűntettének megállapítását nem zárja ki, ha három vagy több elkövető nem együttesen, egymást támogatva lép fel, hanem egymással szemben áll.

Így a három személy által megvalósított garázdaság akkor is csoportosan elkövetettnek (Btk. 137. § 13. pont) minősül, ha az elkövetők a kihívóan közösségellenes magatartásukat egymással szemben valósítják meg. Az ilyen magatartás ugyanúgy alkalmas riadalom, megbotránkozás okozására, ugyanúgy fokozottan veszélyes, mintha az elkövetők egységesen lépnének fel.

Kérem forduljon hozzánk bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtunk Önnek!