Pénzmosás /Orgazdaság/
A 2021.01.01-től a hatályba lépett Btk. módosítás szerint kikerült a törvényből az orgazdaság bűncselekményi megnevezés és az beintegrálódott a pénzmosás törvényi tényállásába!
Megállapította: 2020. évi XLIII. törvény 53. §.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját pénzmosással – régebbi tényállás szerint orgazdaság – elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, /orgazdaság ügyvéd/ aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!
A régebbi megnevezése szerinti orgazdaság „járulékos” bűncselekmény, minden esetben feltételezi egy másik vagyon elleni bűncselekmény elkövetését, azonban nem az orgazdaság elkövetője, hanem kizárólag rajta kívül álló más személy által. Aki ugyanis a vagyon elleni bűncselekmény mint alapcselekmény elkövetésében részt vesz, nem lehet az orgazdaság bűntettének elkövetője.
A törvény meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek az orgazdaság alapcselekményeként minősülhetnek. Ide tartozik például a lopás, a sikkasztás, a csalás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, a jogtalan elsajátítás… stb. Az orgazdaság ezen alapcselekményekből származó dolgokra, árukra és termékekre követhető el, mégpedig ezek vagyoni haszonszerzési céllal történő megszerzésével, elrejtésével, vagy elidegenítésükben való közreműködéssel. A haszonnak nem szükséges feltétlenül az orgazdánál realizálódnia, cselekményét kifejtheti más (az alapcselekmény elkövetői körén kívül eső) személy vagyoni haszonszerzése érdekében is.
A pénzmosás bűncselekmény kialakulása egy országban olyan gazdasági bűncselekményekkel áll kapcsolatban, melyek rendszeres és jelentős bújtatott, nem legális jövedelmet eredményeznek. Ilyen illegális tevékenységnek minősül a kábítószer és fegyver-kereskedelem, a pénzhamisítás, az embercsempészet vagy a prostitúció, de a zsarolás, a gyermekpornográfia, illetve az adócsalás és a korrupció is.
Nemcsak az ilyen jellegű bűnös pénzek alkalmasak a pénzmosásra, hanem minden, a céges nyilvántartásokban, könyvelésekben és adóbevallásokban nem szerepeltetett bevételek, jövedelmek is.
Általában akkor merül fel igény effajta tevékenységre, amikor az elkövetőknek már nagyobb bevétele származik a bűncselekményekből, és annak egyszerű elköltése egyenlő lenne az önfeljelentéssel, mert a hirtelen jólét és meggazdagodás mindenkinek feltűnne, szemet szúrna.
A pénzmosás szabályozása a Büntető Törvénykönyv hatályos szabályai szerint:
Pénzmosás
399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.
(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.
(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel
a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy
b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.
(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont
a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy
b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.
(5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) különösen nagy értékre, vagy
b) jelentős értékre
ba) üzletszerűen,
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
bc) hivatalos személyként követik el.
(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) különösen jelentős értékre, vagy
b) különösen nagy értékre
ba) üzletszerűen,
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
bc) hivatalos személyként követik el.
(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.
400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
c) hivatalos személyként követik el.
(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.
A nyomozó hatóságok az alábbi, esetleges pénzmosásra utaló jelekre figyelnek:
- Az ügyfél vagy a képviselője ellenáll az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásának, illetve hamis, félrevezető információkat ad. Offshore székhelyű taggal rendelkező ügyfél, szervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyekre hivatkozva nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan.
- Kiugróan magas, nem valós gazdasági eseményekkel, fiktív árbevétellel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása. Fiktív bevételnek számít az a bevétel, amely mögött nem áll teljesítmény. Erre lehet következtetni például abból, ha az ügyfélnél nincs nyoma olyan gazdaságilag észszerű, arányos ráfordításnak, amely a bevételi tételt életszerűvé tenné, indokolná, alátámasztaná. Ilyenek lehetnek például a korábbi árubeszerzési és raktározási költségek felmerülése nélküli árueladások, vagy olyan szolgáltatásnyújtások (tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő-kölcsönzés, hirdetés, reklám, tanulmányok), amelyekhez hiányoznak az alapvető eszközök, a szükséges létszámban bejelentett munkavállaló, az igénybe vett alvállalkozói teljesítmények.
- A cég profiljába, tevékenységi körébe nem illő ügyletekből származó bevételek.
- Túlszámlázások, feltűnő értékaránytalanság melletti (több tízszeres haszonnal, extraprofittal) értékesítések, jutalékok, közvetítői és ügynöki díjak.
- Ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) banki átutalások.
- A házipénztárban indokolatlanul magas összeg halmozódott fel az elszámolási betétszámlákról történő készpénzes felvételek miatt.
- A bankszámlákról a házipénztárba gyakran felvett jelentős összegekből készpénzes számlákat egyenlítenek ki.
- Észszerű indok nélküli végleges pénzeszközátvételek, alapítókkal szembeni szállítói kötelezettségek elengedése, mely forrásokból nagy összegű befektetéseket hajtanak végre.
- Indokolatlan és rövid időn belül lezajló, aránytalan tőkeműveletek: jelentős tőkeemelést követően azonnali üzletrészeladás, illetve tőkekivonás.
- Az ügyfél kötelezettségeit rendszeresen más teljesíti, átvállalja.
- Külföldi tulajdonosoktól, alapítóktól kapott, meglévő fedezetek és írásos szerződések nélküli kölcsönök, melyek visszafizetésére láthatóan nem törekszik az ügyfél, és a tulajdonos nem kéri sem a tőkét, sem a kamatokat.
- A saját tőkéjét többszörösen meghaladó összegű hitelfelvétel, melynek biztosítéka egy finanszírozó offshore társaság által betétben elhelyezett összeg.
- Rendszeres, nagy összegű, észszerű okokkal meg nem magyarázott leltártöbbletek. Szokatlan lehet az ügyfél egy-egy ügylete vagy az egész üzletviteli tevékenysége.
A figyelmet egy-egy nagyon szembetűnő jel is felhívhatja, amikor például az ügyfél:
- egy tranzakcióval, eseménnyel vagy vállalkozással kapcsolatban hamis információval szolgál, vagy hamisított okiratokat bocsát rendelkezésre;
- ismeretlen személyekkel a megfelelő papírmunka elvégzése nélkül átutalásokat intéz;
- az üzleti logika alapján irracionális üzletet köt;
- kevéssé ismert, esetleg (pl. panamai, grenadai) offshore bankon keresztül intézi az átutalást;
- nagy bevételt realizál nagyobb kiadások nélkül;
- nagyon sikeres egy olyan ágazatban vagy földrajzi területen, ahol egyébként recesszió van.
Tehát a pénzmosás minden olyan tevékenységet felölel, amely a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzeszközök legális eredetűvé való átalakítására irányul. A pénzmosás alapvető eleme, hogy az a pénzeszközök illegális eredete leplezésének a céljából valósuljon meg és a gazdasági folyamatokba való integrálása útján legyen “tisztára mosva”.
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogalkotó a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása tényállással a bűncselekményből származó pénzeknek a pénzügyi rendszeren, továbbá más, a pénzmosás szempontjából különösen veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosásának megakadályozásához fűződő társadalmi érdeket kívánja biztosítani.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos törvényben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása.
A bejelentés elmulasztása csak akkor róható az elkövető terhére, ha a bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban – a mulasztás másik fogalmi elemét képező – cselekvési lehetősége is fennállt, azaz a bejelentésre kötelezett személynek fizikailag lehetősége volt a bejelentés megtételére. Ha a személy akadályoztatva van a bejelentés megtételében, az akadály megszűnésekor köteles eleget tenni bejelentési kötelezettségének.
A bejelentés elmulasztása, mint tiszta mulasztásos bűncselekmény, akkor válik befejezetté, amikor a bejelentésre kötelezettnek, a bejelentési kötelezettséget keletkeztető tudomásszerzést követően először lehetősége adódott a bejelentés megtételére.
