Közbizalom elleni
bűncselekmények
Közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, biztonsági okmány hamisítása, egyedi azonosító jellel visszaélés, okirattal visszaélés — átfogó jogi útmutató a hatályos Btk. és a kúriai ítélkezési gyakorlat alapján.
A közbizalom elleni bűncselekmények áttekintése
A Büntető Törvénykönyv XXXIII. fejezete alatt elhelyezett közbizalom elleni bűncselekmények közös jogi tárgya az okiratokhoz, nyilvántartásokhoz és azonosító jelzésekhez fűzött társadalmi közbizalom védelme. E cselekmények a látszólagos súlytalanságuk ellenére szigorú büntetési tételekkel fenyegetik az elkövetőt: az alapesetek szabadságvesztéssel büntetendők. A Kúria tanulmánya szerint a közokirat-hamisítás napjainkban az egyik leggyakrabban megvalósuló bűncselekmény, amely elsősorban a közokiratok gazdasági szerepével és kiállításuk mindennapi gyakoriságával magyarázható.| Bűncselekmény | Btk. § | Alap büntetési tétel | Minősített eset |
|---|---|---|---|
| Közokirat-hamisítás | 342–343. § | 3 évig szabadságvesztés | Hivatalos személy: 1–5 év |
| Biztonsági okmány hamisítása | 344. § | 2 évig szabadságvesztés | — |
| Hamis magánokirat felhasználása | 345. § | 1 évig szabadságvesztés | — |
| Okirattal visszaélés | 346. § | 1 évig szabadságvesztés | — |
| Egyedi azonosító jellel visszaélés | 347. § | 3 évig szabadságvesztés | Üzletszerű / bűnszövetség: 1–5 év |
Közokirat-hamisítás — Btk. 342–343. §
A közokirat-hamisítás alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. A látszólag „bagatell" cselekmények is megvalósíthatják — például egy másik nevére szóló mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának jogosulatlan felhasználása, hamis érettségi bizonyítvány munkáltató felé benyújtása, vagy valótlan adatokkal teli személyazonosító okirat elkészítése.Közokirat: olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, más hatóság vagy közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, és amelyet jogszabály annak nyilvánít.
Elkövetési magatartások
Korábban nem létezett, valódiság látszatát keltő okirat létrehozása, amelynek készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel. Tartalmi valódiság esetén is bűncselekmény, ha az alaki kellékek tekintetében megtévesztő.
Már létező, arra jogosult szerv által kibocsátott közokirat jogosulatlan megváltoztatása: átírás, törlés, kijavítás, fénykép cseréje. Csak a bizonyító erőre alkalmas részeket érintő változtatás valósítja meg a bűncselekményt.
Aktív magatartás — puszta tartás nem elegendő. Megvalósulhat felmutatással, átadással, hatósághoz küldéssel, iratokhoz csatolással. A más nevére szóló valódi közokirat megtévesztő felhasználása is ide tartozik.
Az elkövető közreműködik abban, hogy valótlan adat, tény vagy nyilatkozat kerüljön az egyébként alakilag valódi közokiratba. A Kúria szerint speciális közvetett tettesség: az okiratot kiállító ügyintéző nincs tisztában a valótlan tartalommal.
342. § (1) Aki
- a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
- b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
- c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, közokirat tartalmát meghamisítja, vagy lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kúriai gyakorlat — elvi iránymutatások
- Az intellektuális közokirat-hamisítás körében a Kúria elvi döntése szerint a „közreműködés" minden olyan értelmi-fizikai cselekvőség, amely alkalmas arra, hogy következményeként az arra illetékes személy a közokiratba valótlan adatot rögzítsen — akár több közvetett tettese is lehet
- A gépjármű-nyilvántartásba való bejegyzés valótlan tulajdonos feltüntetésével közokirat-hamisítást valósít meg — a hamis adásvételi szerződés önmagában csak magánokirat-hamisítás lehet
- A bírósági ítélet csak azt bizonyítja közhitelesen, hogy az adott döntés megszületett — a benne foglalt megállapítások tartalmi helyességét nem; ez befolyásolja az intellektuális hamisítás elkövetési tárgyainak körét
- A rendszámtábla nem minősül közokiratnak: a más kocsira szóló rendszámtábla felszerelése ezért nem közokirat-hamisítás, hanem az egyedi azonosító jelre vonatkozó szabályok alá esik
- A bűncselekmény csak szándékosan követhető el (az intellektuális hamisítás kivételével, amelynél gondatlanság is megalapozhat felelősséget)
- Az előkészület is büntetendő: üres nyomtatványok megkötése, hamis bélyegzők elkészítése, szükséges technikai eszközök megvásárlása — ha azok konkrét közokirat-hamisításra irányuló szándékkal történnek
Közokirat-hamisítás miatt indult Önnel szemben eljárás? A hatékony védekezéshez és az alkalmazható legkisebb joghátrány eléréséhez keresse bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédet.
Hamis magánokirat felhasználása — Btk. 345. §
A hamis magánokirat felhasználása vétség, amelyet a törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. Jellemző esetek: hamisított BKK-bérlet felmutatása ellenőrnek, hamis jövedelemigazolás benyújtása hitelkérelemhez, valótlan tartalmú munkaszerződés csatolása hatósági eljáráshoz.Magánokirat: olyan okirat, amelyet jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának, megszűnésének a bizonyítására állítottak ki, és nem minősül közokiratnak. A büntetőjogi védelem a belföldön és külföldön kiállított magánokiratokra egyaránt kiterjed.
Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elkövetési magatartás — a felhasználás
A hamis magánokirat puszta elkészítése vagy hamisítása önmagában nem bűncselekmény — csak a felhasználás minősül annak. Ez alapvető különbség a közokirat-hamisításhoz képest.- Hamis a magánokirat, ha alakilag hamis: nem létezett korábban, és az elkészítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel
- Hamisított a magánokirat, ha alakilag valódi, de a benne szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak
- Felhasználásnak minősül: bemutatás, felmutatás, hozzáférhetővé tétel, periratokhoz csatolás, átadás — minden olyan tevékenység, amelynek következtében más személy tudomást szerezhet az okirat tartalmáról
- Nem joghatás kiváltására történő használat (pl. saját szórakoztatásra) nem valósít meg bűncselekményt
- A bűncselekmény csak szándékosan követhető el
A szakértő megállapítja, hogy az okiraton szereplő aláírás vagy kézírás valóban az iratban kiállítóként feltüntetett személytől származik-e, illetve hogy az okiraton utólagos változtatás, törlés vagy hamisítás nyoma fedezhető-e fel. Az igazságügyi írásszakértői vélemény bírósági és hatósági eljárásban egyaránt felhasználható bizonyítéknak minősül.
Ha irat hitelességével, aláírás valódiságával vagy kézírás-azonosítással kapcsolatban kétsége merül fel, forduljon Boros Benő igazságügyi írásszakértőhöz.Bővebb felvilágosítás igazságügyi írásszakértői kompetenciába tartozó kérdések esetén: www.iras-szakerto.hu
Egyedi azonosító jellel visszaélés — Btk. 347. §
Az egyedi azonosító jelek a hatósági regisztráción alapuló jelölések, amelyek lehetővé teszik a dolog egyedi azonosítását (gépjárműveknél: rendszám, alvázszám, motorszám). A bűncselekmény szándékos megvalósítása három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, üzletszerű vagy bűnszövetségben elkövetett esetén a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedhet.Egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.
(1) Aki
- a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít,
- b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
Gyakorlati elkövetési esetek
- A gépjármű forgalmi rendszámának leszerelése és más rendszám felszerelése (rendszám-visszaélés)
- A gépjármű alvázszámának vagy motorszámának átütése (a lopott gépjárművek azonosíthatóságának meghiúsítása érdekében)
- Hamis vagy eltávolított azonosítójellel rendelkező gépkocsival való közlekedés — a puszta használat is bűncselekményt valósít meg, még ha az elkövető nem maga hajtotta végre a hamisítást
- Ilyen gépjármű megszerzése, értékesítése, ajándékozása
Okirattal visszaélés és biztonsági okmány hamisítása
Okirattal visszaélés — Btk. 346. §
Az okirattal visszaélés megvalósul, ha valaki másnak a beleegyezése nélkül jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot jogtalanul megszerez, megőriz, elvesz, megsemmisít, felhasznál, elrejt, átad vagy átvesz. A magánokirat esetén ez egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, ha az elkövető jogtalan előny szerzése vagy hátrány okozása céljából cselekszik.Biztonsági okmány hamisítása — Btk. 344. §
A biztonsági okmány (belépésre jogosító okmány) hamisítása vétség, amelyet a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. Belépésre jogosító biztonsági okmány például az összetett biztonsági elemekkel ellátott belépőkártya vagy igazolvány, amelynek hamisítása elkülönített tényállást valósít meg.Amennyiben ezen bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják vagy vádat emeltek Önnel szemben, kérjen konzultációs időpontot dr. Király Enikő védőügyvédtől, aki teljeskörű felvilágosítást ad eljárási helyzetéről és a lehetséges védekezési stratégiákról.
Közbizalom elleni bűncselekmények — amit a legtöbben kérdeznek
A Btk. 342. § alapján közokirat-hamisítás valósul meg hamis közokirat készítésével, közokirat tartalmának meghamisításával, hamis vagy más nevére szóló közokirat felhasználásával, illetve intellektuális hamisítással (valótlan adat közokiratba foglalásában való közreműködés). Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közokirat például az útlevél, személyi igazolvány, forgalmi engedély, gépjárművezetői engedély, bírósági ítélet, hatósági határozat.
A közokirat-hamisítás esetén az elkövetési tárgy hatóság, bíróság vagy közjegyző által kiállított okirat, és már a hamisítás, illetve meghamisítás önmagában bűncselekmény. A magánokirat esetén (Btk. 345. §) csak a felhasználás bűncselekmény — a hamis magánokirat puszta elkészítése nem az. A közokirat-hamisítás három évig, a hamis magánokirat felhasználása egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.
Az intellektuális közokirat-hamisítás akkor valósul meg, ha az elkövető közreműködik abban, hogy valótlan adat, tény vagy nyilatkozat kerüljön közokiratba. A Kúria elvi döntése szerint ez speciális közvetett tettesség: az okiratot kiállító ügyintéző nincs tisztában az elkövető szándékával. Különlegessége, hogy gondatlanságból is elkövethető — ebben az esetben elzárás a büntetés.
Közokirat az a papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, hatóság vagy közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, vagy amelyet jogszabály közokiratnak nyilvánít. Például: személyazonosító igazolvány, útlevél, gépjárművezetői engedély, forgalmi engedély, TAJ-kártya, születési anyakönyvi kivonat, tulajdoni lap, bírósági ítélet, hatósági határozat. A külföldön kiállított, magyar hatóság által felülhitelesített okirat is közokirat.
A Btk. 347. § alapján az egyedi azonosító jellel visszaélés megvalósul, ha valaki egyedi azonosító jelet (rendszám, alvázszám, motorszám) eltávolít vagy meghamisít, illetve ha olyan dolgot szerez meg, használ vagy azzal rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított vagy eltávolított. A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés; üzletszerű vagy bűnszövetségben elkövetett esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Az első lépés a védőügyvéd haladéktalan felkeresése, még az első kihallgatás előtt. A közbizalom elleni bűncselekmények látszólag egyszerűnek tűnő esetei is komoly büntetési tételekkel járnak, és a minősítés (közokirat-hamisítás vagy hamis magánokirat felhasználása) jelentősen befolyásolja az eljárás kimenetelét. Dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd elérhető a +36 30 415 8296-os telefonszámon.
Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében
Közbizalom elleni bűncselekmény gyanúja esetén forduljon hozzám bizalommal — az eljárás bármely szakaszában hatékony és szakszerű védelmet nyújtok Önnek. +36 30 415 8296 iroda@drkiralyeniko.comDr. Király Enikő — Büntetőjogi Védőügyvéd · Budapesti Ügyvédi Kamara · drkiralyeniko.com