AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények körébe tartozik az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az emberkereskedelem, a kényszermunka, a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés. Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját ezen bűncselekmények valamelyikének elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, lépjen kapcsolatba mielőbb dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy megfelelő jogi tájékoztatást kapjon ügyét illetően, és hatékony védekezési stratégia kialakítása révén ügye az Ön számára legelőnyösebb eredménnyel zárulhasson!

Emberrablás

Az emberrablás hatályos szabályozása a Btk.-ban:

190. § (1) Aki mást személyi szabadságától

a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) bűnszövetségben,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy

c) halált okozva követik el.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – önként abbahagyja.

ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS

A személyi szabadságtól való megfosztás:

  • erőszakkal,
  • az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen (azonnal bekövetkező) fenyegetéssel,
  • védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezéssel
  • az ilyen állapot kihasználásával kell megvalósulnia.

Az erőszak akkor tényállásszerű, ha személy elleni és akaratot megtörő jellegű (vis absoluta). E tényállás esetében kvalifikált erőszakra van szükség (élet, testi épség ellen irányul és közvetlen). Élet vagy testi épség elleni a fenyegetés, ha a súlyos hátrány az élet kioltásában, avagy testi sérülés okozásában konkretizálódik, míg a közvetlenség az azonnal bekövetkező hátrány kilátásba helyezését jelenti.

Védekezésre képtelen, aki kifejezésre tudja juttatni akaratát, azonban helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Akaratnyilvánításra képtelen a passzív alany, ha pszichikai adottságinál vagy fizikai oknál fogva nincs jogi ételemben figyelembe vehető akarata, avagy képtelen arra, hogy az akaratát kifejezésre juttassa (kóros elmeállapotú, kábítószertől bódult személy, gyermekkorú, stb.).

Ha a védekezésre, ill. akaratnyilvánításra képtelen állapot az erőszak vagy (az élet/testi épség elleni) közvetlen fenyegetés hatására alakul ki. A célcselekmény a követelés teljesítésének kikényszerítése. A követelés valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy tűrésére vonatkozó felszólítás. Vagyoni és nem vagyoni, jogtalan, illetve jogos vagy jogosnak vélt. A követelés jogszerűsége nem mentesít büntetőjogi felelősség alól.

STÁDIUMOK

Az emberrablás előkészülete is büntetendő

Kísérleti szakba a cselekmény

  • az erőszak vagy fenyegetés kifejtésével,
  • védekezésre, ill. akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezés megkezdésével, illetve
  • védekezésre/akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása esetén a személyi szabadságtól való megfosztással lép.

Befejezetté válik, ha az elkövető kifejezésre juttatja a sértett szabadon bocsátásának általa megszabott feltételét.

Bevégzett, ha az elkövető a követelés kifejezésre juttatása után a passzív alanyt szabadon bocsátja, ha a sértett megszökik, vagy ha a passzív alany életét veszti.

Ha a passzív alany megölésére a követelés megfogalmazását megelőzően kerül sor, a bűnösség jellegétől függően a (3) vagy az (4) bekezdés szerinti minősített eset kísérletéért felel az elkövető.

Korlátlanul enyhíthető a büntetés emberrablás esetén

Abban, aki az emberrablást, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, önként abbahagyja. Alkalmazása csak akkor lehetséges, ha a cselekmény abbahagyása külső körülményektől mentes, valamint ha a bűncselekmény már befejezetté vált, mert ha az emberrablás még kísérleti szakban van és önkéntes elállásra, vagy eredmény elhárításra kerül sor – büntethetőséget megszüntető ok létezése miatt – emberrablás kísérlete miatt nem vonható felelősségre az elkövető (legfeljebb a maradékcselekményért lesz büntethető). A korlátlan enyhítés feltétele továbbá, hogy ne származzon súlyos következmény a az emberrablásból.

A követelés megfogalmazásával a bűncselekmény befejezetté válik.

Emberrablás feljelentésének elmulasztása

Az emberrablás feljelentésének elmulasztása a hatályos Büntető Törvénykönyvben:

191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberrablás kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel az emberrablás előkészülete vonatkozásában tájékoztatási, illetve feljelentési kötelezettséget ír elő annak, aki hitelt, érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül. A kötelezettség az elkövető hozzátartozóját is terheli. 

Aki a bűncselekmény megkísérlése vagy befejezése után szerez tudomást az emberrablásról, feljelentési kötelezettség nem terheli.

Személyi szabadság megsértése

A személyi szabadság megsértése hatályos szabályozása a Btk.-ban:

194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) aljas indokból vagy célból,

c) a sértett sanyargatásával,

d) védekezésre képtelen személy sérelmére,

e) fegyveresen,

f) felfegyverkezve,

g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

h) hivatalos eljárás színlelésével követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS

  • A személyi szabadságtól való megfosztás. Megfosztás: minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amelynek következtében a passzív alany elveszíti a mozgási, helyváltoztatási, ill. a tartózkodási hely megválasztásával kapcsolatos cselekvési szabadságát. 
  • A bűncselekmény általában fenyegetéssel vagy erőszakkal valósul meg Elkövetési tevékenységek pl.: megkötözés, bezárás, visszatartás, ottmaradásra kényszerítés, lefogás, mozgáshoz szükséges segédeszközök elvétele.
  • A bűncselekményt mulasztással valósítják meg, ha pl. az elkövető gondatlanul, vagy véletlenül fosztja meg a passzív alanyt a személyi szabadságától, majd ezt felismerve, a passzív alany ilyen helyzetét változatlanul fenntartja: nem engedi ki. 
  • Tartós bűncselekmény: mindaddig tart, amíg a jogellenes állapot fennáll, vagyis amíg a passzív alany a mozgási szabadságát vissza nem nyeri. A szabadságkorlátozás időtartama irreleváns.

Bármilyen rövid időtartamú is a személyi szabadságtól való megfosztás, a bűncselekmény megvalósul. 

Kényszerítés

A kényszerítés szabályozása a hatályos Büntető Törvénykönyvben:

195. §Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS

A valaminek a tevésére, nem tevésére vagy eltűrésére való kényszerítés. A cselekvési szabadság két alkotóelemből áll: akarat-elhatározás és akaratmegvalósítás szabadságából. A kényszerítés hatása alatt álló személy magatartása nem felel meg akaratának, a kényszerítésnek jogtalannak kell lennie, kizárja a jogtalanságot, ha a kényszerítésre jogszabály, szülői vagy felügyeleti jog biztosít lehetőséget. 

EREDMÉNY

Eredmény a passzív alanynak akaratával ellentétes magatartása, ami lehet tevés, nem tevés vagy tűrés. A cselekmény sértheti a passzív alany személyes érdekeit, de a közérdeket is. Azt, hogy az érdeksérelem mikor tekinthető jelentősnek, a konkrét eset összes körülményeire figyelemmel lehet megítélni. Általában jelentős az érdeksérelem, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben csorbát szenved a passzív alany szakmai elismertsége, erkölcsi megbecsülése, családi becsülete, vagy vagyoni hátrány éri. 

Ha bajban van, és szakszerű ügyvédi segítségre van szüksége, hívja dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvédet!

Kérjen konzultációt a hét minden napján, személyesen, vagy online! Telefon: 0630-4158296

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás