Távoltartás

A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

Elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát. E körben a magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt a meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.

A távoltartást kizárólag bíróság, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhet el, ha a letartóztatás elrendelése nem szükséges, de tartani lehet a sértett tanú befolyásolásától, megfélemlítésétől, illetve attól, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy újabbat követne el a sértett sérelmére.

Az illetékes bíróság a távoltartást most már az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy hónapig rendelheti el, a korábbi 10-60 napig terjedő idővel szemben. Továbbá a bíróság a távoltartást alkalmanként további négy hónnappal meghosszabbíthatja. Így a fentiek értelmében előfordulhat, hogy összefüggően 8 hónapig lehet a sértett részére védelmet nyújtani.

A Be. 283. § értemében a bíróság már elrendelheti, hogy a távoltartás magatartási szabályainak megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze. Ha a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegi – és ezt utólag nem menti ki – letartóztatása rendelhető el vagy rendbírsággal sújtható. Ilyen esetben nincs helye szabálysértési őrizetnek, mint az ideiglenese megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás megszegése esetén.

A magatartásai szabályokat megszegő terhelttel szemben elfogásra van lehetőség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés d.) pontja alapján.

Ki a bántalmazott?

Bántalmazott az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni:

• a) A Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozót, így
• a házastárs,
• az egyeneságbeli rokon,
• az örökbefogadott,
• a mostoha- és neveltgyermek,
• az örökbefogadó-,
• a mostoha- és a nevelőszülő,
• a testvér.
• A Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozót, így:
• a közeli hozzátartozó,
• az élettárs,
• az egyeneságbeli rokon házastársa,
• a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,
• a testvér házastársa, valamint a Hketv. alapján
• a volt házastársat,
• a bejegyzett élettársat,
• a volt bejegyzett élettársat,
• a gondnokot,
• a gondnokoltat,
• a gyámot,
• a gyámoltat,
• a volt élettársat

Ki a bántalmazó?

Bántalmazó az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja, feltéve, hogy ezzel a bántalmazó egyetért.

Az intézkedések alkalmával vizsgálandó, hogy az adott személy:

• az előbbiekben meghatározott hozzátartozói viszonyban áll-e a bántalmazottal,
• cselekvőképes-e (cselekvőképes az a természetes személy, aki 18. életévét betöltötte és, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki, illetve az a 16-18 év közötti kiskorú, aki házasságot köt (szülői jóváhagyással és gyámhatóság engedélyével); az általa tanúsított magatartás (tevékenység vagy mulasztás) kimeríti-e a hozzátartozók közötti erőszak fogalmi körét.

Akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja, feltéve, hogy ezzel a bántalmazó egyetért. Ebben az esetben legalább három szereplője van a tényállásnak:

• – bántalmazott, akinek a sérelmére a hozzátartózok közötti erőszakot megvalósítják,
• – az a személy, aki a bántalmazott sérelmére megvalósítja a hozzátartozók közötti erőszakot,
• – az a bántalmazó, akire tekintettel a másik személy a bántalmazott sérelmére megvalósítja a hozzátartozók közötti erőszakot.

IDEIGLENES MEGELŐZŐ ÉS MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS

A 2009. évi LXXII. törvény taglalja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló rendelkezéseket.

5. § (1) Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.

(2) Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles

• magát távol tartani a bántalmazottól,
• magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,
• magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől,
• és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

A távoltartás helyszíne

A távoltartás helyszíne elvileg minden térre kiterjed, de a törvény kifejezetten megjelöli a lakó- és munkahelyet, oktatási intézményt, valamint – összhangban a Büntetőtörvénykönyv távoltartásra vonatkozó hatályos szabályaival – a gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézményt, vagy a vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épületet, illetve a bántalmazott által rendszeresen látogatott egyéb intézményt.

A személyes kontaktus tilalma a kapcsolat minden formájára kiterjed (pl.: telefon, levél, email, más személy útján).

(3) Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant – a használat jogcímétől függetlenül – a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik, vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli.

(4) Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés alapján fennálló tartási, valamint a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ugyanazon bántalmazóval szemben ugyanaz a bántalmazott csak akkor kérheti újból ideiglenes megelőző távoltartás, illetve megelőző távoltartás elrendelését, ha elrendelésük e törvényben meghatározott feltételei ismételten megvalósulnak.

(6) Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat meghozatalakor a rendőrség, illetve a bíróság tájékoztatja a bántalmazót a lakóhelyén és környékén igénybe vehető éjszakai szállást nyújtó intézmények helyéről, címéről és az igénybevétel feltételeiről, valamint a bántalmazottat a 606/2013/EU rendelet szerinti tanúsítvány kiállításának lehetőségéről és feltételeiről.

(7) Az ideiglenes megelőző távoltartás, illetve a megelőző távoltartás a hatályát veszti, ha a bántalmazó ellen indított büntetőeljárásban a bíróság távoltartást rendel el.

Ideiglenes megelőző távoltartás

6. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatti ideiglenes megelőző távoltartással összefüggő eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást

• a) helyszíni intézkedése során észlelt hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények alapján hivatalból,
• b) a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója, valamint bejegyzett élettársa bejelentése,
• c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személynek a – feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények miatt tett – bejelentése,
• d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatást nyújtónak, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatónak, közoktatási intézménynek a – gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében törvényben meghatározott feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények miatt tett – bejelentése alapján rendelheti el.

(3) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

(4) Az ideiglenes megelőző távoltartást a (3) bekezdésben foglalt esetben a rendőrség 72 órára rendeli el.

(5) A rendőrség a bántalmazott kérelmére a 606/2013/EU rendelet 5. cikke szerinti tanúsítványt (a továbbiakban: védelmi tanúsítvány) állít ki.

Az ideiglenes megelőző távoltartás megszűnése

Az ideiglenes megelőző távoltartás megszűnése az alábbi három esetben fordulhat elő:

• Ha az illetékes járásbíróság az ideiglenes megelőző távoltartás hatálya alatt meghozza a megelőző távoltartás, akkor az ideiglenes megelőző távoltartás hatálya megszűnik.
• Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatálya 72 óra időtartam elteltével akkor is megszűnik, ha a bíróság a megelőző távoltartást nem rendeli el.
• Mind az ideiglenes megelőző, mind pedig a megelőző távoltartás hatályát veszti, hogy ugyanazon cselekmény miatt a bíróság büntetőeljárás keretében távoltartást rendel el.

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját intézkedés alá vonták, vagy valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!