Emberi test tiltott felhasználása

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) XVI. fejezete foglalkozik az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekményekkel, ami megelőzi az egészséget veszélyeztető bűncselekményeket (pl. kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, kuruzslás, stb).

emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény

A törvénykönyv ehelyütt tárgyalja a beavatkozás az emberi génállományba, az emberi ivarsejt tiltott felhasználása, a születendő gyermek nemének megválasztása, az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, illetve az embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése, továbbá a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása bűncselekményeket is.

A 175.§ szól az emberi test tiltott felhasználása bűncselekményéről.

(1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.

(3) A büntetés az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását

  • a) tizennyolc éven aluli személy sérelmére,
  • b) üzletszerűen vagy
  • c) bűnszövetségben követik el.

(4) Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) E § alkalmazásában embrió alatt az anya testéből kikerült, valamint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

Emberi test tiltott felhasználása, beteg emberek megtévesztése

Tudvalevő, hogy mostmár Magyarországon is lehetőség nyílt őssejtet biztosítani az újszülött köldökcsonkjából levett véréből. Az ezzel kapcsolatos oldalak mind azt presszionálják, hogy a szülőknek úgymond kötelessége levetetni a szüléskor az őssejteket egy későbbi egészségügyi probléma eszkalálódásának megakadályozására. Az ígéretek alapján az eltárolt őssejtek felhasználása hematológiai betegségek esetében lehet életmentő.

Itthon is folytattak már le büntetőeljárást  emberi test tiltott felhasználása, emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és több rendbeli csalás miatt, ahol azzal vádolták a terhelteket, hogy a cég, amiben dolgoztak, őssejt-terápiát végzett, több millió forintért, úgy, hogy erre nem volt engedélyük.

A bűncselekmény úgy valósulhatott meg, hogy egy magánklinikán a kezeléseket olyan őssejtet tartalmazó szérummal végezték, amelyet abortusz során eltávolított magzatokból állítottak elő. Ezeket a szülészeti osztályaikon elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortált magzatokat – az érintett nők írásos hozzájárulásával – kutatási célból kapta meg a klinika.

Engedély nélkül senkinek az érdekében, még egy beteg ember miatt sem lehet emberi gén vagy sejt felhasználásával kezelést végezni.  Ha az egészségügyi intézmény, illetőleg az orvosa rendelkezik engedéllyel emberkísérletek végzésére, akkor is csak az engedély keretei között, ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhat be szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem szabad árulni és hirdetni.

A Kúria a hasonló jellegű ügyekben már korábban is kifejtette, hogy az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására való tekintettel történő védelme elsődleges biztosítéka, ha minden egészségügyi beavatkozást, beleértve a kutatást is, a vonatkozó szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával végzik.

Donáció kérdése bűncselekmények áldozatai esetében

A jelenlegi jogi szabályozás szerint Magyarországon petesejt adományozására is csak rokonságon belül van lehetőség, mindennemű anyagi ellenszolgáltatás igénybevétele nélkül. Ennek nincs ugyan orvosi magyarázata, a jogalkotó a szervkereskedelmet kívánja ezzel a kitétellel meggátolni.

A bűncselekmények áldozatait ellátó egészségügyi intézmények kötelezettsége az eljáró nyomozó hatóságokhoz fordulni – amennyiben az elhunyt, vagy agyhalott áldozat donor lehet –, a szervkivétellel kapcsolatos nyilatkozat kiállítása érdekében. A szervek és szövetek átültetés céljából történő eltávolításának részletes szabályait az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, valamint a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza.

Magyarországon – mint az európai országok többségében – a saját szervek halál utáni sorsáról minden nagykorú, cselekvőképes személy esetében a feltételezett beleegyezés elve érvényesül, mely szerint ha valaki életében nem tiltotta meg, akkor halála esetén szerveit eltávolíthatják átültetés céljából.

Ennek értelmében, ha az elhunyt személy korábban tett írásos nyilatkozata nem lelhető fel, az adományozáshoz (donációhoz) való hozzájárulás feltételezhető. Az Eü. tv. 211.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy – amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni – kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy, tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. Kiskorú elhunyt esetében, ha a tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv- és szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult.

Az Eü. tv. 214. § alapján a szerv- és szövetátültetés céljára – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a 211. §-ban foglalt keretek között – bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet, amennyiben a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell.

Az egészségügyi intézmény erre kijelölt tagja a nyomozó hatóság írásbeli hozzájárulását főként azokban az esetekben kéri, amikor a bűncselekmény áldozatánál – az intenzív osztályos felvétel előtt vagy az intenzív osztályon történő kezelés alatt – olyan, az élettel összeegyeztethetetlen központi idegrendszeri károsodás történik (pl. nagy kiterjedésű roncsoló agyi állományvérzés vagy infarktus, súlyos koponyatrauma, ismeretlen időtartamú vagy ismerten elhúzódó oxigénszegény agyi állapot, az előzőekhez társuló vagy más okból súlyos, diffúz ödéma stb.), aminek következtében agyhalál alakul ki.

Az agyhalál az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Az agyhalál beálltát meghatározott eljárási rend alapján három tagú orvosi bizottság – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan, az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott módon állapítja meg.

Az agyhalál bizottság általi megállapítását követően további gépi lélegeztetés és a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása céljából indokolt. A transzplantációs eljárásokban műtéti körülmények között távolítják el a szerveket, szöveteket, a beavatkozást végig dokumentálják, a testet visszazárják. A műtét során keletkezett iratokat a nyomozó hatóság beszerezheti, az igazságügyi orvosszakértő felhasználhatja a szakvélemény elkészítéséhez. Az elhunyt sértett testének orvosszakértői vizsgálata, illetve boncolása során a szakértők a szerveltávolítás kapcsán keletkezett sérüléseket teljes mértékben el tudják különíteni a büntetőjogilag releváns elváltozásoktól, így az egészséges szervek, szövetek eltávolítása nem változtatja meg az orvosszakértői szempontból lényeges körülmények feltárását.

Abban az esetben, ha a büntetőeljárásban a döntésre jogosult vezető megítélése szerint annak megállapítása, hogy az agyhalál állapotában lévő sértett testén végrehajtandó beavatkozás veszélyezteti-e a büntetőeljárás sikeres lefolytatását bonyolult megítélésű, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Orvosszakértői Intézet igazgatója soron kívül, rövid úton megkereshető. Az igazgató a tájékoztatását követően haladéktalanul nyilatkozik arról, hogy adott ügyben a későbbi orvosszakértői tevékenységet akadályozza-e, illetve befolyásolja-e a műtét végrehajtása.

A büntetőeljárást folytató hatóság kizárólag az egészségügyi intézmény megkeresésére, a büntetőeljárás érdekeinek figyelembe vételével vizsgálja a hozzájáruló nyilatkozat kiadásának lehetőségét. Mind az elhunyt személy tiltakozó nyilatkozatának beszerzése, mind a hozzátartozókkal e tárgyban folytatott kommunikáció az egészségügyi intézmény feladata és kompetenciája. Amennyiben a nyomozóhatóság birtokába kerül valamely eljárási cselekmény során az elhunyt tiltakozó nyilatkozata, azt haladéktalanul az ellátó egészségügyi intézménynek kell megküldeni. A bűncselekmények áldozatainak szerv- és szöveteltávolításához való hozzájárulás kérdésében a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az Eü. törvényben (214.§) felhatalmazott hatóságok közül annak a feladatkörébe tartozik a nyilatkozattétel, amelyik az adott ügyszakaszban eljárás alakító, döntéseket hozó szerepet tölt be, és a helyzetéből adódóan képes érdemben mérlegelni a szerv- és szövetkivétel bizonyítási szempontú esetleges következményeit.

A vizsgálat során a nyomozó hatóság az ügy teljes körű ismeretéből fakadóan birtokában van mindazon adatoknak, amelyek a hozzájárulás kérdésében történő döntés megalapozásához szükségesek, így érdemi nyilatkozatot tehet, tekintettel arra, hogy sem az Eü. törvény, sem a Be. nem határoz meg ügyészi engedélyeztetést. A büntetőeljárás sikeres lefolytatása, a bizonyítékok beszerzése, a szükséges eljárási cselekmények végrehajtásának szükségessége nem ellentétes azzal a lehetőséggel, hogy további életek megmentéséhez a rendőrség ezirányú nyilatkozat megadásával is hozzájárulhasson.

Egy adott bűnügyben, egyéni mérlegelés alapján, az NSZKK Orvosszakértői Intézet igazgatója bevonásával – a hozzájáruló nyilatkozat kiadásával kapcsolatban 48 órán belül döntés hozható és az a megkereső szervnek megküldhető.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás