Testi sértés

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját testi sértés elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, /testi sértés ügyvéd/ aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!

A Btk. 164. § (1) bekezdése szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

A testi épség és egészség minden esetben a sértett helyzetben lévő „más személy” bántalmazását, megtámadását közvetlenül megelőző egészségi állapotára vonatkozik.

A testi sértés – az emberölésnél leírtakkal egyezően – tevéssel és mulasztással egyaránt elkövethető, illetőleg az elkövetési magatartásnak ok-okozati összefüggésben kell állnia a sértettnél bekövetkezett sérüléssel vagy betegséggel.

Btk. 164. § (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mind a könnyű, mind a súlyos testi sértés vonatkozásában nevesít a törvény minősített eseteket is:

Btk. 164. § (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést

a) aljas indokból vagy célból,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve

c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Btk. 164. § (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.

Btk. 164. § (6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést

a) aljas indokból vagy célból,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,

c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére,

d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,

e) különös kegyetlenséggel követik el.

A maradandó fogyatékosság, illetve a súlyos egészségromlás – mint minősítő körülmény – megállapítása minden esetben igazságügyi orvosszakértő feladata.

A büntetőtörvény a súlyos testi sértés alap vagy minősített esetére irányuló előkészületet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Btk. 164.§ (8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

Végezetül, a Btk. büntetni rendeli a testi sértés elkövetésének gondatlan alakzatát is, az alábbiak szerint:

  • súlyos testi sértés esetében egy évig,
  • védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés estében három évig,
  • míg életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel.

Az egészség fogalma

Az egészség fogalmát az orvostudomány, illetve a büntetőjog eltérően értelmezi. Az orvostudomány szerint az emberi test akkor ép, ha annak szervei rendeltetésszerűen működnek és valamennyi sejtszövet sértetlen, míg az egészség az emberi szervezet diszfunkcióktól mentes működését jelenti. Ezzel szemben büntetőjogi vonatkozásban mind a testi épséget, mind az egészséget a passzív alanyra konkretizálva kell vizsgálni.

Testi épségen és egészségen tehát azt az állapotot kell érteni, amelyben a passzív alany – sértett – akkor volt, amikor a támadás érte.

„A bűncselekmény elkövetési magatartása a testi épség vagy az egészség sértése.”

Mit jelent a testi épség sértése?

Az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai ráhatást, ami a test bántalmazásával valósítható meg. A testi bántalmazás felölel minden olyan külső behatást, amely az emberi testen vagy a test szerveiben sérülést eredményez.

Mi nem minősül testi sértésnek?

Az emberi test megérintése, megfogása, így pl. a kis erejű arculütés, a hajnak, szakállnak a meghúzása, avagy levágása, viszont a konkrét körülményektől és a szándék tartalmától függően más bűncselekményért, tettleges becsületsértésért, kényszerítésért, avagy személyi szabadság megsértéséért az elkövető felelősségre vonására sor kerülhet.

A bántalmazás formái

A testi sértés során a bántalmazás gyakorlatilag számtalan konkrét formát ölthet, eszközzel, vagy annak használata nélkül is elkövethető: pl. ütéssel, rúgással, rátérdeléssel, vagy a lágyrészek megszorításával is.

Az emberöléshez hasonlóan a testi épség elleni bűncselekmények jelentős részét is eszköz használatával valósítják meg. Az eszközök használata során kifejtett konkrét elkövetési magatartások közül a leggyakoribbak a szúrás, a metszés, a vágás, az ütés, a dobás, a maró, savas anyagokkal való leöntés, illetve az égési sérülések előidézése.

A testi sértés módjai

Közvetlen és közvetett módon is elkövethető. Közvetett módon valósítja meg a testi sértés bűncselekményt az, aki testi sértésre irányuló szándékkal üldözi a sértettet, aki menekülés közben elesik és ezért a lábát töri.

Egészségsértésről beszélünk minden olyan esetben, amikor az emberi testet olyan külső behatás éri, amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő. E körben tipikusnak tekinthető konkrét elkövetési magatartás a mérgezés, a fertőző betegség továbbadása, pszichés betegségek előidézése. De egészségsértésnek minősül minden olyan magatartás is, amely már egy létező betegséget súlyosít.

Eredmény

A bűncselekmény eredménye a sérülés, illetőleg a betegség. Mindkét eredmény lehetősége vonatkozásában fenn kell állnia az okozati összefüggésnek. A testi sérülés, mint eredmény a szervezet sejtjeiben, szöveteiben jelentkező külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérés, illetve működési zavar, Az egészségsértés, mint eredmény akkor következik be, ha testi vagy lelki betegség, kóros állapot alakul ki a sértettnél.

A gyógytartam

A testi sértés alap-, illetve minősített esetét a gyógytartam határolja el egymástól. Gyógyulási idő szempontjából beszélhetünk klinikai gyógytartamról, az orvosi, kórházi kezelési időről, a munkaképtelenség idejéről, avagy a táppénzes betegállomány idejéről.

Az orvostudomány megkülönbözteti az anatómiai és a funkcionális gyógytartamot. 

Anatómiailag általában akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt, vagyis a sebszélek összetapadtak, a sebváladék már nem ürül, a hámosodás befejeződött, a sérülést fedő var, illetve pörk levált, avagy csonttörés esetén a tört végeket csontos callus rögzíti.

A funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés következtében károsodott szervezet működése zavaroktól mentes vagy érdemleges javulás a továbbiakban nem várható, vagyis ha a mozgáskorlátozottság megszűnt, az idegrendszeri következmények elmúltak, a sérüléshez társult szövődmények meggyógyultak.

A testi sértés okozásával elkövetett bűncselekmények törvényi minősítésénél azonban a „tényleges” gyógytartamot kell alapul venni! Ez mindig a sérülés és a betegség természetétől függő, az anatómiai és funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő, esetenként meghatározott gyógyulási idő, melynek pontos megállapítása az orvos szakértő feladata.

A tényleges gyógytartam általában azonos az anatómiai gyógyulás időtartamával, amennyiben nem, akkor a tényleges gyógytartam a hosszabb és a sérülés következményei elsődleges orvosi ellátása befejeződésének időpontjáig tart.

A törvény a súlyos testi sértésnek és valamennyi fordulatának az előkészületét is büntetni rendeli

A testi sértés minősített esetei közül még súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

Az életveszély a halál bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti, de ez nem azonosítható a halál szükségszerű beállásával. Életveszélyről akkor van szó, ha a testi sértés folytán megkezdődött az az okfolyamat, amely halálhoz vezethet, ugyanakkor fennáll a halál elhárítására vagy az életveszély megszüntetésére alkalmas beavatkozás lehetősége is.

A sérülés életveszélyes voltának megállapítása szakkérdés, amelyet orvosszakértő igénybevételével kell megállapítani!

Az orvos szakértő nyilatkozik abban a kérdésben is, hogy az életveszély a konkrét esetben közvetlen vagy közvetett jellegű volt-e. Az életveszély független a tényleges gyógytartamtól, vagyis akár 8 napon belül gyógyuló sérülés is lehet életveszélyes jellegű.

Életveszélyes sérülések általában

Az agy sérülései, a nyílt koponyacsonttörés, a létfontosságú szervek (máj, tüdő, szív sérülései).

Elhatárolás

Az elkövető tudattartama alapján lehet elhatárolni a könnyű testi sértést a tettleges becsületsértésről, az életveszélyt okozó testi sértést az emberölés kísérletétől, a halált okozó testi sértést az emberöléstől.

Amikor az elkövető a halálos eredmény bekövetkezését kívánja, vagy abba belenyugodva cselekszik (vagyis ha nem az élet veszélyeztetésére, hanem a halálos eredmény létrehozására irányul a szándék), emberölés, illetve emberölés kísérlete megállapításának van helye akkor is, ha a magatartásának folyományaként semmiféle sérülés nem jött létre, vagy éppen életveszélyes sérülés keletkezett.

Amikor pedig az elkövető szándéka testi sértés okozására irányul, ugyanakkor tudata az életveszély bekövetkezésének a lehetőségét is átfogja és e következményt kívánva vagy ebbe belenyugodva cselekszik, de az életet veszélyeztető szándékán túlmenően a sértett halála is bekövetkezett: nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés megállapításának van helye. (Feltéve, hogy az eredmény tekintetében gondatlan bűnösség áll fenn.)

Az életveszélyt okozó testi sértés materiális bcs., tehát fenn kell állnia az elkövetési magatartás és az életveszély, mint eredmény közötti okozati összefüggésnek.

Amennyiben az életveszélyre is kiterjedő eshetőleges szándék megállapítható, de az életveszély – tehát még annak közvetett formája – sem következik be, az életveszélyt okozó testi sértés kísérletéért kell az elkövetőt felelősségre vonni. Természetesen csak a szándékos életveszélyt okozó testi sértésnek lehetséges elvileg kísérlete.

Amennyiben Önt, vagy hozzátartozóját testi sértés bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!

+36304158296

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás