A drónokkal kapcsolatos szabályozás, a pilótával szembeni rendőri intézkedések

A pilóta nélküli légijármű-rendszert kezelő távoli pilótával szemben foganatosított rendőri intézkedések

Drónokkal kapcsolatos fogalmak:

  • pilóta nélküli légi jármű (UA): bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes;
  • pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS): a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés;
  • pilóta nélküli játék légi jármű: a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i (EK)2009/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján játéknak minősülő és 120 g maximális felszállótömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légi jármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes;
  • pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartója (UAS-üzembentartó): olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több UAS-t üzemben tart vagy üzemben tartani szándékozik;
  • távoli pilóta: olyan természetes személy, aki az UA biztonságos repüléséért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli, vagy – ha az UA automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak pályáját, és bármikor képes beavatkozni és az UA pályát módosítani;
  • UAS-művelet: UAS-sal végzett légiközlekedési tevékenység.

Rendőri intézkedés az UAS-t kezelő távoli pilótával szemben

Amennyiben a pilóta nélküli légijármű-rendszert irányító személyt intézkedés alá vonja a hatóság, az alábbi adatokat szükséges rögzítenie a helyszínen:

  • az intézkedés alá vont személyes adatait, Az UAS-műveleteket végző távoli pilóták alsó korhatára 16 év; 
  • az intézkedési alá vont személy milyen minőségben alkalmazta az UAS-t (üzembentartóként vagy használóként);
  • az intézkedés helyét, idejét;
  • az elkövetési magatartás leírását;
  • a távoli pilóta milyen repülési magasságon végezte az UAS-műveletet (az UAS vezérlő egységéből a repülési adatok, távolság, magasság kiolvasása, rögzítése);
  • a távoli pilóta milyen célból végezte az UAS-műveletet (állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett UAS-művelet, gazdasági célú UAS-művelet, szabadidős célú UAS-művelet);
  • a pilóta nélküli légi jármű gyártójának nevét;
  • a pilóta nélküli légi jármű típusát, altípusát, sorozatszámát;
  • az UAS-nak a légiközlekedési hatóság által generált nyilvántartási jelét;
  • C osztályazonosító meglétét;
  • az UAS üzembentartóját;
  • az UAS üzembentartójának a légiközlekedési hatóság által generált nyilvántartási számát;
  • pilóta nélküli légi jármű kötelező felelősségbiztosításának számát;
  • a távoli pilóta részére kiadott igazolás vagy kompetenciatanúsítvány számát;
  • az eseti légtérengedély számát;
  • a korlátozott légtér igénybevételére, illetve tiltott légtér igénybevételére kiadott hatósági engedély számát;
  • a távoli pilótával szemben alkoholteszter alkalmazását;
  • a távoli pilóta végrehajtotta-e a leszállásra történő felszólítást.

A UAS-t kezelő távoli pilótával szemben foganatosított rendőri intézkedések során az alábbiakat ellenőrzi a járőr:

  • a távoli pilóta képzéssel, kompetenciatanúsítvánnyal rendelkezésének tényét;
  • az UAS – pilóta nélküli játék légi jármű kivételével –, valamint az UAS-üzembentartó nyilvántartásba vételének tényét;
  • a C osztályazonosító meglétét;
  • az UAS kötelező felelősségbiztosításának meglétét;
  • az eseti légtérengedély meglétét (amennyiben szükséges);
  • a MyDroneSpace mobilalkalmazás használatának tényét;
  • III., IV., és V. osztályú repülőterek közelében végrehajtott UAS-művelettel kapcsolatos hozzájárulás meglétét.

Távoli pilóta képzéssel, kompetenciatanúsítvánnyal kapcsolatos információk, kategóriák

Azt, hogy a távoli pilótának milyen képzéssel, kompetenciatanúsítvánnyal kell rendelkeznie, az határozza meg, hogy a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló 2019/947 EU végrehajtási rendelet alapján az adott UAS-művelet milyen kategóriába tartozik. Ennek megfelelően az alábbi kategóriákat különböztetjük meg:

„Nyílt” kategória

A „nyílt” kategóriába a legkisebb kockázatot jelentő UAS-műveleteket sorolják. Ebben az esetben nem szükséges a szabványos légi forgalmi eljárások hatálya alá tartozó UAS alkalmazása, ugyanakkor az ilyen műveleteket csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott UAS-osztályokba tartozó pilóta nélküli légi járművel lehet végrehajtani. A követelményeket az EU rendeletének 4. cikke határozza meg.

„Speciális” kategória

A „speciális” kategóriába már azok a nagyobb kockázatot jelentő művelettípusok tartoznak, amelyek esetében alapos kockázatértékelést kell végezni annak megállapítására, hogy milyen követelmények szükségesek az adott repülési feladat biztonságos végrehajtásához. Az ebbe a kategóriába tartozó repüléseket csak megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása mellett, az illetékes hatóság által kiadott műveleti engedély vagy az UAS üzembentartója által tett nyilatkozat birtokában lehet folytatni.

„Engedélyköteles” kategória

Az „engedélyköteles” kategóriába tartozó műveleteket csak a legszigorúbb szabályok betartása mellett lehet végezni. Ebben az esetben – hasonlóan a pilóta által vezetett légi járművek üzemeltetésének engedélyezéséhez – az üzembentartónak rendelkeznie kell a hatóság által kiadott tanúsítással, továbbá szükséges a távoli pilóták engedélyezése, valamint az alkalmazott UAS tanúsítása, illetve egyedi légi alkalmasságának megállapítása. A szabályok olyan módon határozzák meg a különböző osztályú UAS-sal végzett operatív eljárásokra vonatkozó követelményeket, hogy azok minden esetben biztosítsák a földön tartózkodó személyek és más légtérhasználók biztonságát az UAS-műveletek során.

A „nyílt” kategóriák alkategóriái

Az UAS-műveleteket a jogszabály három alkategóriába sorolja: A1, A2 és A3.

A rendőri intézkedés során megygőződnek arról, hogy a távoli pilóta rendelkezik-e az adott A1/A3 alkategóriára vonatkozó elméleti képzésről és vizsgáról kiállított igazolással vagy A2 alkategóriára (C2 osztályú jelöléssel ellátott 4 kg maximális felszállótömeg alatti pilóta nélküli légi jármű) kiállított kompetenciatanúsítvánnyal.

 

A1 alkategória 900 gramm maximális felszállótömeg alatti (ami lehet otthon épített <250 gramm, C0 osztálybesorolású <250 gramm, osztálybesorolás nélküli <500 gramm, C1 osztályú <900 gramm) pilóta nélküli légi jármű alkalmazását foglalja magába.

A2 alkategória (C2 osztályú jelöléssel ellátott 4 kg maximális felszállótömeg alatti pilóta nélküli légi jármű) alkalmazását foglalja magába.

A3 alkategória 25 kg maximális felszállótömeg alatti (C2 osztályú <4 kg, C3 osztályú <25 kg, valamint maximális jellemző méretük kisebb, mint 3 m, C4 osztályú <25 kg; vagy ezek valamelyikének megfelelő osztályba tartozó otthon épített) pilóta nélküli légijármű alkalmazását foglalja magába.

A C2 jelzéssel rendelkező pilóta nélküli légi járművek 30 m-re megközelíthetik a külső, műveletbe be nem vont személyeket, ha az alacsony sebességű üzemmód kikapcsolt állapotban van. Az osztálybesorolás nélküli pilóta nélküli légi járművek esetében ez a biztonsági távolság 50 m. A C2-es osztálybesorolással rendelkező pilóta nélküli légi járművek esetében az alacsony sebességű repülési üzemmód alkalmazása esetén a külső személyektől mért vízszintes távolság lecsökkenthető 5 m-re.

Az A1, A2, A3 alkategória alapján végezhető UAS-műveleteket az EU rendelet melléklete tartalmazza. A rendőri intézkedések során ezek megállapítása az adott helyzet függvényében történik, ennek alapján dönthető el, hogy az okmány megfelel-e az adott művelet folytatására.

Fontos megjegyezni, hogy saját építésű 250 g alatti, vagy osztályazonosító nélküli 250 g alatti, továbbá minden C0 jelzéssel ellátott UAS esetében nem szükséges kompetencia vizsgát tenni, tehát ezekben az esetekben nem kell, hogy a távpilóta ilyen okmánnyal rendelkezzen.

Az EU rendelet 9. cikke szerint a távoli pilóta minimális életkora: A „nyílt” és „speciális” kategóriába tartozó UAS-műveleteket végző távoli pilóták alsó korhatára 16 év. Azonban 16 éves kor alatt is lehet UAS-műveletet végrehajtani, ha saját építésű 250 g alatti UAS-t használ a távoli pilóta, és ebben az esetben felügyelet sem kell. Ha az UAS nem saját építésű vagy 250 g feletti, vagy osztályazonosítóval rendelkezik, akkor 16 éves életkor alatt olyan felnőttkorú felügyelete mellett lehet műveletet végezni, aki rendelkezik az adott UAS-műveletre engedéllyel.

 

Az EU bármely tagállamában megszerzett távolipilótaképesítés az EU egész területén érvényesnek tekintendő.

C osztályazonosító megléte: 2024 január 1-jétől nyílt kategóriában csak olyan drónt lehet behozni az EU-ba, amely rendelkezik C minősítéssel (amely nem azonos a CE jelöléssel). A már EU-ban lévő eszközök használhatók. A Speciális kategóriában nem előírás a C minősítés.

C osztályazonosítók (minősítések)

  • Nincs minősítés: a 250 g alatti eszközök, amelyeket az EU-ban vásároltak használhatók A1/A3 kategóriákban.
  • C0: Jelenleg csak a DJI Mini 4 Pro rendelkezik ilyen minősítéssel, és 120 m a magassági korlátozás jelenleg Open kategóriában. Használható A1/A3 kategóriákban.
  • C1: Ebbe a minősítésbe a DJI Air 3DJI Mavic 3 Classic, DJI Mavic 3 tartozik bele. Használható A1/A3 kategóriákban, és 120 m-nél magasabbra is repülhet, de Remote ID szükséges, amivel ezek a DJI drónok alapból már rendelkeznek.
  • C2: Ide tartozik a DJI Mavic 3 Enterprise sorozat. Lakott területen belül A2-es drónpilóta igazolvány szükséges, de gyárilag minősítve érkezik. Viszont nem minden esetben C2-es minősítéssel, ezeket és a régi gépeket az üzemben tartónak kell minősíttetni.
  • C3: Például a DJI Inspire 3, DJI Matrice 350 RTK. Csak A3 kategóriában üzemeltethetők, lakott területen belül 150 m-es védőtávolság szükséges az épületektől és a műveletbe be nem vont személyektől.

Fontos, hogy ami nem fér bele a nyílt kategóriába vagy nincs minősítve, lakott területen belül Speciális kategóriában is repülhet.

Eseti légtérengedély megléte (amennyiben eseti légtérengedély szükséges)

A légtér igénybevételéről az Lt., a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet, a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet rendelkezik az eseti légtérengedély szükségességéről, valamint, hogy szükséges-e még korlátozott légtér igénybevételére, illetve tiltott légtér igénybevételére kiadott hatósági engedély. Ebben az esetben mindkét engedély együttes megléte, továbbá a MyDroneSpace mobilalkalmazás használata alapján nyílik lehetőség a légtér igénybevételére. Az eseti légtérengedélyt a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály (katonai légügyi hatóság) határozatban adja ki. A korlátozott légtér igénybevételét, tiltott légtér igénybevételét a légiközlekedési hatóság határozatban engedélyezi.

Fontos megjegyezni az eseti légtérrel kapcsolatban, hogy ez az egy üzemeltetési körülmény az, amivel szabálysértést valósít meg a távoli pilóta (pl. lakott terület felett nem rendelkezik eseti légtér kijelöléséről rendelkező határozattal). Ebben az esetben figyelmeztetést, helyszíni bírságot vagy szabálysértési feljelentést alkalmazhat az intézkedő rendőr. Minden más, az üzemeltetéssel kapcsolatos jogsértést közigazgatási hatósági eljárásban kell elbírálni, és a szabálysértési törvény alapján helyszíni bírságot kiszabni nem lehet!

A rendőri intézkedés foganatosításakor a rendőrnek meg kell győződni arról, hogy a távoli pilóta az UAS-művelet végrehajtásakor eleget tett-e a törvényben meghatározott MyDroneSpace mobilalkalmazás használatának. Ezt a területileg illetékes rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központjának erre a feladatra kijelölt munkatársai egy hatósági felületen tudják ellenőrizni, illetve az ellenőrzött távoli pilóta is bemutathatja a nála lévő eszközön.

UAS-sal a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján elkövethető szabálysértések:

  • magánlaksértés (Szabs. tv. 166. §);
  • ittas vezetés (Szabs. tv. 217. §);
  • pilóta nélküli légi járművel végzett jogosulatlan tevékenység (Szabs. tv. 229. §) szabálysértés.

A Szabs. tv. 2. § (4) bekezdése alapján „Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el”.

 

UAS-sal a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján elkövethető bűncselekmények:

Minél hamarabb legyen tisztában az eljárásjogi lehetőségeivel kapcsolatban! Ha büntetőeljárást indítottak Ön ellen, gyanúsítottá vált, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt, keressen!

Hívjon most! 0630/415-8296