Rablás

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját rablás elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, /rablás ügyvéd/ aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!

A rablás a legsúlyosabb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, annak elkövetése alapesetben kettőtől nyolc, súlyosabban minősülő esetben pedig akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújtható.

A rablás alapvetően egy kétmozzanatú cselekmény: első mozzanata a sértett kényszerítése, a második az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása, a kettő között pedig cél-eszköz viszonynak kell fennállnia, azaz a kényszerítésnek a jogtalan eltulajdonítás érdekében kell megtörténnie.

Rablás az is, amikor a tetten ért tolvaj alkalmaz erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést amiatt, hogy az általa eltulajdonított dolgot megtarthassa. Ilyen eset például, amikor az elkövetőt „rajtakapják” a lopáson, esetleg folyamatosan üldözik, és ő eközben, az ellopott dolog megtartása érdekében megüti a dolgot visszaszerezni próbáló sértettet.

Mivel a rablás összetett, vagy összefoglalt bűncselekmény, fontos, hogy megállapítására csak akkor van lehetőség, ha a fent említett, erőszak, illetve élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés a dolog eltulajdonítása, vagy megtartása érdekében, kifejezetten ebből a célból történik.

A rablás során a kényszerítés négy magatartással valósítható meg:

Erőszak alkalmazásával

Erőszakon olyan személy ellen irányuló olyan fizikai erő kifejtését kell érteni, amely fizikai ráhatás alkalmas arra, hogy a megtámadott személy fizikai ellenállását leküzdje. Az ilyen fokú erőszak nem teszi lehetővé, hogy a megtámadott az ellenállás és az engedelmesség között választhasson, arra kényszerül, hogy a dolog elvételét tűrje, a dolgot azonnal átadja. Az idős emberek, gyermekkorúak esetében az erőszak viszonylag kisebb foka is kiválthatja a sértettben a lenyűgöző hatást.

A rablási erőszak nem minden esetben irányul a dolog birtokosa ellen, hanem más, jelen lévő személy ellen is. Ebben az esetben a rablás akkor állapítható meg, ha a jelenlévő harmadik személy ellen alkalmazott erőszak a dolog birtokosát teszi ellenállásra képtelenné.

Élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával

A rabláshoz szükséges fenyegetéshez a pszichikai ráhatáson túl az is szükséges, hogy az élet vagy testi épség ellen irányuljon, és egyben közvetlen legyen. A fenyegetés irányulhat a dolog birtokosán kívül más személy ellen is.

Öntudatlan állapotba helyezéssel

Öntudatlan az állapot akkor, ha a személy valamely pszichikai ok miatt nem képes a vagyoni jogai ellen intézett támadással szemben védekezni (alszik, kábult stb.). Lényeges feltétele, hogy ezt az állapotot az elkövető aktív magatartásával idézi elő, ha ugyanis csak kihasználja a dolog birtokosának ezt az állapotát, kifosztást valósít meg. Ha az elkövető lerészegítéssel idézi elő az öntudatlan állapotot, a cselekmény ugyancsak kifosztást valósít meg.

Védekezésre képtelen állapotba helyezéssel

Védekezésre képtelen állapotról akkor beszélhetünk, ha a sértett fizikai okból képtelen ellenállást kifejteni a dolog elvételével szemben (fizikai mozgásában korlátozzák, lekötözik stb.). Ezt az állapotot is az elkövetőnek kell előidéznie, az ilyen állapot kihasználása szintén kifosztás megállapítására alkalmas.

A rablás második mozzanata a dolog elvétele

Az elvételt rendszerint az elkövető tanúsítja, de a dolog elvétele megvalósulhat akként is, hogy a sértett a kényszerítés hatására maga adja át a dolgot a támadónak.

A (2) bekezdésben meghatározott (ún. „megtartásos rablás”) elkövetési magatartás első mozzanata a dolog elvétele, a második mozzanat a lopott dolog megtartása végett alkalmazott kényszerítés. Ha a lopás befejezése előtt alkalmaznak kényszerítést, úgy a cselekmény az (1) bekezdésben meghatározott rablást valósítja meg.

A rablásokat alapvetően két csoportba oszthatjuk

Közterületen elkövetett rablások: Az  összes ismertté vált bűncselekmény 75-80%-át teszik ki.

Objektumhoz kötött rablások:

  • lakás,
  • kereskedelmi helyek,
  • pénzintézetek.

Alapvető elkövetési módszerek:

  1. Kiskorú vagy fiatal felnőtt által kiskorú sérelmére közterületen vagy tömegközlekedési eszközön elkövetett rablás. Jellemzően hétköznap iskolába menet- jövet, vagy hétvégén a szórakozóhelyek környezetében követik el. Ebben az esetben a jellemző eltulajdonítási tárgyak a készpénz, mobiltelefon és más egyéb szórakoztató elektronikai eszközök,
  2. Idős emberek sérelmére közterületen vagy lakóházak lépcsőházaiban, udvarain, folyosóin elkövetett rablás. Ez jellemzően táska vagy ékszer (nyaklánc, fülbevaló, gyűrű) megszerzésére irányul,
  3. Idősek sérelmére magánlakásban elkövetett rablás, amely jellemzően nappali időszakban történik. A lakásba az elkövetők megtévesztő módszerek alkalmazásával jutnak be (pl. önkormányzati dolgozónak, közműszolgáltató munkatársának, vagy házaló kereskedőnek, szomszéd rokonának, stb. adják ki magukat,
  4. Idősek sérelmére magánlakásban az éjszakai órákban elkövetett rablás. Az ilyen bűncselekmények során erőszak – betörés – alkalmazásával jutnak be az  elkövetők a sértett ingatlanába és szinte minden esetben súlyos fizikai bántalmazással és/vagy kötözéssel járhatnak együtt az ilyen cselekmények,
  5. Tehetős üzletemberek, vállalkozók sérelmére magánlakásban az éjszakai  órákban elkövetett támadások,
  6. Pénzintézetek (bank, takarékszövetkezet) sérelmére elkövetett  fegyveres támadások,
  7. Pénzszállító cégek gépjárművei, munkatársai sérelmére elkövetett  fegyveres támadások,
  8. Kereskedelmi helyek (bolt, patika, játékterem, zálogház, töltőállomás stb.), Nemzeti Dohánybolt sérelmére fegyveres, vagy felfegyverkezve elkövetett rablások,
  9. Üzleti vállalkozások telephelyei, irodái sérelmére elkövetett támadások (jellemzően készpénzes fizetés osztáskor, vagy nagyobb egyéb  készpénzforgalom – pl. futár cégek telepei – kapcsán),
  10. Bűnöző életvitelt (jellemzően kábítószer kereskedelem) folytató személyek sérelmére rendőri/NAV jelleg színlelésével elkövetett támadások.

Egység és halmazat

Annyi rendbeli rablás állapítható meg, ahány személy tulajdonát sértették a cselekmények. A sértett személyének megállapítása nem okoz gondot abban az esetben, amikor az elkövető a kényszerítést azzal szemben alkalmazza, akitől a dolgot elveszi. Példának okáért többrendbeli rablást kell megállapítani, ha az elkövető ugyanannak a jogi személynek a sérelmére több postahivatali fiókban úgy követi el a rablási cselekményeket, hogy több bent tartózkodó személy ellen alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést.

A rablás bűntettének és a könnyű testi sértés vétségének a bűnhalmazatban való megállapítása kizárt, a súlyos testi sértést viszont bűnhalmazatban kell megállapítani. Ha az erőszak folytán szándékos, halálos eredmény következett be, a cselekmény nyereségvágyból elkövetett emberölés. Abban az esetben, ha az elkövető, a rablás elkövetése során, az őt felismerő személyt, a bűncselekmény leleplezésének meghiúsítása érdekében öli meg, aljas indokból elkövetett emberölés és rablás bűnhalmazata állapítandó meg. A rablás bűntettének a kísérlete valósul meg, ha a vádlott a sértettől a pénznek a megszerzése végett a bankkártyáját úgy veszi el, hogy a bankkártya PIN kódjának a megismerése érdekében alkalmazza az erőszakot, de azt a sértett nem közli, avagy hamis kódszámot jelöl meg. Ha a rablás során az elkövető a sértettől okiratokat is elvesz, az okirattal visszaélés halmaza megállapítható.

A rablás szabályozása a hatályos Btk. alapján:

365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy

b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) csoportosan,

d) bűnszövetségben,

e) jelentős értékre,

f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,

g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,

b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,

c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha úgy érzi, hogy nem kapott kielégítő választ kérdéseire, és Önt valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!

telefon: 0630 415 8296

/kulcsszavak: rablás, ügyvéd Budapesten, rablás miatt őrizetbe vették, elérhető ügyvéd, budapesti ügyvéd rablás, büntető ügyvéd/

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás