Büntetőjogi szaktájékoztató · 2026

Kannabisz növény egyedek lefoglalása – Kábítószer mennyiség meghatározása

Hatályos jogszabályi háttér, Kúria-döntések és szakértői eljárás a BTK 461. § tükrében. Dr. Király Enikő büntetőügyvéd részletes szakjogi tájékoztatója.

Hívjon most: +36 30 415 8296
Fogalmi alapok

Mi a kannabisz – és mikor minősül kábítószernek?

A kannabisz (közismert nevén marihuána, „fű” vagy „zöld”) a Cannabis sativa L. növényfajból származik, és a magyar jog szerint kábítószernek minősülő pszichotróp anyagot – tetrahidrokannabinolt (THC) – tartalmaz. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a tiltott anyagok teljes listáját.

A kannabisz és a kender elhatárolása

Nem minden Cannabis-növény minősül automatikusan kábítószernek. A 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának (i) pontja értelmében alacsony THC tartalmú kender az a Cannabis sativa L. fajhoz tartozó rost- és magkenderfajta, amelynek THC-tartalma a növény légszáraz, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2%-ot.

Az Egységes Kábítószer Egyezmény (kihirdetve az 1965. évi 4. tvr.-rel) 28. cikkének (2) bekezdése alapján az egyezmény nem vonatkozik a kizárólag ipari rostok, magvak vagy dísznövény-kertészeti célra termesztett Cannabis-növényekre. A THC-tartalom vizsgálata és az alacsony tartalmú kendernek minősítés azonban minden esetben igazságügyi vegyészszakértő feladata.

A marihuána fő pszichoaktív hatóanyaga, a THC a hazai jogszabályok alapján a pszichotróp anyagok 2. Jegyzékébe tartozik. A legmagasabb THC-koncentráció a nőnemű virágzatban található. A szárított növényi anyagból készített marihuána totál-THC tartalma általában 0,2–12 tömegszázalék között mozog.

Hatályos jogszabályi háttér

A BTK 461. § és a mennyiség meghatározásának rendszere

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) egészséget veszélyeztető bűncselekményeket taglaló fejezete (176–182. §) és az értelmező rendelkezések (461. §) együttesen határozzák meg a kábítószer-bűncselekmények tényállási elemeit és a mennyiségi határokat.

Btk. 461. § – Értelmező rendelkezés (2026-ban hatályos kivonat)

(1) A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg.

(2) A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

(3) A kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros; különösen jelentős mennyiségű, ha annak kétszázszoros mértékét meghaladja.

A rendelkezés kettős mérési rendszert alkalmaz: kannabisz-termesztésnél kizárólag a növényegyedek száma az irányadó, míg leszüretelt, feldolgozott kannabisz-készítményeknél a totál-THC tartalom grammos mértéke a döntő. A Kúria joggyakorlata szerint a két rendszer egymástól független és egymással nem helyettesíthető.

Büntetőjogi értékhatárok

Mennyiségi kategóriák – kannabisz növény és THC

Az alábbi táblázat összefoglalja a hatályos Btk. szerinti mennyiségi határokat kannabisz növény és feldolgozott THC vonatkozásában. Ezek az értékek közvetlen hatással vannak a bűncselekmény minősítésére és a kiszabható büntetésre.

Csekély mennyiség
legfeljebb 5 tő
Növényegyed (termesztésnél)
max. 6 g
Totál-THC (feldolgozottnál)
Jelentős mennyiség
20-szorosa
a csekélynek
Növényegyed szám alapján
120 g felett
Totál-THC tartalom
Különösen jelentős
200-szorosa
a csekélynek
Növényegyed szám alapján
1200 g felett
Totál-THC tartalom

Fontos: A mennyiség meghatározása minden esetben igazságügyi szakértői kompetencia. Nem az elkobzott anyag bruttó tömege, hanem a tiszta hatóanyag-tartalom (totál-THC) az irányadó. A tárolási körülmények, a hőmérséklet és az idő elteltével a THC-tartalom csökkenhet – ezért a lefoglaláskori érték utólag pontosan nem mindig állapítható meg.

Tényállások és büntetési tételek

Milyen bűncselekmények kapcsolódnak a kannabisz-termesztéshez?

A kannabisz növény egyedek lefoglalása számos, egymástól eltérő súlyú bűncselekményi tényállást érinthet. A Btk. 176–180. §-ai az egészséget veszélyeztető bűncselekmények körében, szigorúan differenciált büntetési rendszerben szabályozzák ezeket.

Btk. 176. §

Kábítószer-kereskedelem

Kábítószer kínálása, átadása, forgalomba hozatala, kereskedés. A legsúlyosabb kábítószer-bűncselekmény.

Alap: 2–8 év Különösen jel.: 5–20 év / életfogytig
Btk. 177. §

Kábítószer-ker. (fiatalkorú érintett)

18 év alattiaknak kábítószer kínálása, átadása, vagy oktatási intézmény közvetlen közelében elkövetett kereskedelem.

Alap: 5–10 év Legsúlyosabb: életfogytig
Btk. 178. §

Kábítószer-birtok (termesztés)

Kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, be- vagy kiszállítása. Kannabisz-termesztésnél ez a tipikus tényállás.

Alap: 1–5 év Jelentős: 2–8 év Különösen jel.: 5–15 év
Btk. 178. § (5)–(6) bek.

Csekély mennyiség / Fogyasztás

Csekély mennyiség (legfeljebb 5 tő) saját használatra, illetve kábítószer fogyasztása. Privilegizált alakzat.

Csekély: vétség – max. 2 év Fogyasztás: max. 2 év
Btk. 179. §

Kábítószer-birtok (fiatalkorú bevonása)

Ha 18. életévét betöltött személy 18 év alattit von be termesztésbe, előállításba, tartásba, vagy oktatási intézmény közelében követi el.

Alap: 2–8 év Különösen jel.: 5–20 év / életfogytig
Btk. 178. § (4) bek.

Előkészület

Pl. termesztési célú magvak beszerzése, termesztőberendezés vásárlása. Önálló bűncselekményi alakzat.

Vétség: max. 2 év

Minősítő körülmények – súlyosabb büntetési tétel

A büntetési tétel automatikusan emelkedik, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, üzletszerűen, hivatalos személyként e minőséget felhasználva követik el, vagy a kábítószer jelentős, illetőleg különösen jelentős mennyiségű. A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-birtok minősített eseteinél a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.

Igazságügyi szakértői eljárás

A szakértői vizsgálat menete lefoglalás esetén

A kannabisz-növény egyedek lefoglalásakor a büntetőeljárás szempontjából kiemelten fontos, hogy a hatóság az előírt eljárásrend szerint járjon el. Az igazságügyi szakértők kirendelésének és tevékenységének alapját a 31/2008. (XII. 31.) RM rendelet képezi.

  1. 1

    Botanikus szakértő kirendelése – helyszíni szemle

    A nyomozóhatóság igazságügyi botanikus szakértőt rendel ki. A 31/2008. RM rendelet 36. §-a alapján morfológiai elemzés készül: taxonómiai besorolás, minőségi-mennyiségi jellemzés, fejlettségi fok és annak megállapítása, hogy a vizsgált növénycsoport tartalmazhat-e kábítószer-hatóanyagot.

  2. 2

    Reprezentatív minta biztosítása

    A 25/2009. ORFK utasítás (módosítva a 37/2016. ORFK utasítással) szerint a botanikus szakértőt kötelezni kell arra, hogy minden azonos fejlődési fokú csoportba tartozó növényekből reprezentatív mintát biztosítson. Ezt a mintát vegyészszakértőhöz kell szállítani a totál-THC tartalom meghatározása céljából.

  3. 3

    Vegyészszakértői vizsgálat – THC-meghatározás

    A 31/2008. RM rendelet 22. §-a szerint vegyészszakértői vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy a lefoglalt anyag tartalmaz-e kábítószert, és milyen koncentrációban. A totál-THC tartalom meghatározásakor a szabad (tiszta) és a savformában lévő THC mennyiségét együttesen kell figyelembe venni. Az alacsony THC tartalmú kendernek minősítés kizárólag vegyészszakértői hatáskör.

  4. 4

    Előzetes elkobzás és mintavétel (Be. 156. § (5) bek.)

    Ha a lefoglalt dolog közbiztonságot veszélyeztet, a bíróság az ügyész indítványára – szükség esetén mintavétel elrendelése mellett – előzetes elkobzásról határozhat. A mintavétel csak a minőséget képes rögzíteni, a mennyiséget nem. Ezért az előzetes elkobzást megelőzően feltétlenül szükséges a vegyészszakértői vizsgálat elvégzése.

  5. 5

    A THC-tartalom időbeli változása – kritikus szempont

    A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) tájékoztatója szerint a kendereredetű kábítószerekben a totál-THC tartalom az idő múlásával folyamatosan csökken. A lefoglalás után évekkel mért érték lényegesen alacsonyabb lehet a cselekmény idején mérhető értéknél. Emiatt egy évekkel korábban vett, tárolt minta utólag nem ad értékelhető eredményt – ami a védekezésben döntő szempont lehet.

A csekély mennyiség megítélése növényegyed esetén

A Btk. 461. § (2) bekezdése alapján kábítószer-termesztésnél kizárólag a növényegyedek száma az irányadó – függetlenül az aktuális THC-tartalomtól. Csekély mennyiségnek minősül, ha a növényegyedek száma legfeljebb 5. Az 57. BK vélemény szerint az is elegendő, ha az elültetett növény már fejlődik, akár gondozás mellett – a cselekmény ettől kezdve befejezett bűncselekménynek tekintendő.

Bírói joggyakorlat

Kúria és bírói ítélkezési gyakorlat

A kábítószer-bűncselekmények elbírálásában a Kúria és az alsóbb fokú bíróságok számos elvi jelentőségű döntést hoztak, amelyek a büntetőeljárás és a minősítés szempontjából meghatározók.

Kúria – Felülvizsgálati döntés

Kizárólag növényegyedszám alapján – a hatóanyag-tartalom termesztésnél irreleváns

A Kúria megerősítette, hogy kábítószer-termesztés esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a mennyiségi értékhatárt (Btk. 178. §, 461. § (2) bek.), figyelmen kívül hagyva az ugyanazon növények THC-tartalmát. Ha a tőszám az 5-öt nem haladja meg, a cselekmény csekély mennyiségre elkövetettként bírálandó el.

57. BK vélemény

Palánták és kifejlett növények megítélése

Az 57. BK vélemény alapján ha az elültetett növény már fejlődik, akár gondozás mellett is – a bűncselekmény befejezett. A Kúria kimondta: a palántákat is bele kell számítani a tőszámba, így a teljes állomány – beleértve a fejletlen növényeket is – figyelembe veendő.

1/2007. BJE – Büntető Jogegységi Határozat

Hatóanyag-mennyiségek összeszámítása

Ha az elkövető különböző kábítószereket tart egyszerre, az egyes anyagok tiszta hatóanyag-mennyiségeit össze kell adni. A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-birtok halmazatban állhat egymással, kivéve ha az elkövető a kábítószert értékesítés végett termesztette.

BH 2016. 76.

Kereskedelem vs. birtok elhatárolása

Ha azonos elkövetési tárgyra a kábítószer-kereskedelem mellett a kábítószer-birtok is megállapítható lenne, csak a súlyosabb – a kereskedelem – bűncselekmény állapítható meg. Kábítószer-kereskedelmet állapított meg a bíróság, amikor a vádlottak a kábítószert értékesítési célzattal termesztették.

2025. évi változások

Elterelés – a 2025-ös szigorítások

A Btk. 180. §-a lehetőséget biztosít az ún. elterelésre (büntethetőséget megszüntető ok): csekély mennyiségű kábítószer saját használatra való termesztése, tartása, fogyasztása esetén az elkövető mentesülhet a büntetés alól, ha az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 hónapos kezelésben, ellátásban vagy megelőző-felvilágosító programban vett részt.

2025. évi Btk.-módosítás – Szigorítás

A 2025-ben hatályba lépett módosítás szűkebb körben teszi lehetővé az elterelést. Az elkövető köteles:

  • Feltárni az elkövetés körülményeit – mikor, hogyan és kitől szerezte a kábítószert
  • Lehetővé tenni a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását
  • Az elterelés igénybevételéhez szükséges, hogy az elkövetést megelőző 2 éven belül ne függesztették fel eljárást elterelés alapján, és ne állapítottak meg bűnösséget kábítószer-kereskedelemben vagy -birtokban

A 2025. évi XIX. törvény 2025. június 15-i hatállyal vezette be: ha az elkövető a bűncselekmény előtt kábítószert fogyasztott, ez önálló minősítő körülménynek minősül az erőszakos bűncselekmények esetén.

Fontos: Az elterelés feltételeiről egyedileg szükséges dönteni. A 2025-ös szigorítások tükrében a dealer-azonosítási kötelezettség hamis vádakhoz vagy téves azonosításhoz is vezethet – ezért tapasztalt büntetőügyvéd segítsége elengedhetetlen.

Jogi védelem

Mikor és miért elengedhetetlen a védőügyvéd?

A kábítószer-bűncselekmények – különösen a kannabisz-termesztéssel kapcsolatos ügyek – rendkívül összetett jogkérdéseket vetnek fel. A hatályos jogszabályok ismerete önmagában nem elegendő: a bírói joggyakorlat, a szakértői kérdések kezelése és a védekezési stratégia felépítése tapasztalt büntetőjogi képviseletet igényel.

Mire figyeljen, ha eljárás indult Ön ellen?

  • Az első vallomás meghatározó: az eljárás kezdetén tett nyilatkozat az egész eljárás kimenetelére hatással lehet. Az első kihallgatás előtt mindenképpen konzultáljon védőügyvéddel.
  • Szakértői vizsgálat felülvizsgálata: ha a botanikus vagy vegyészszakértői vizsgálat hibás, hiányos volt, vagy az eljárásrend sérült, ez védekezési alapot képezhet.
  • Növényegyedek számlálása: a tőszám pontos megállapítása, a palánta vs. kifejlett növény elhatárolása döntő hatással bír a minősítésre.
  • THC-tartalom vitatása: a tárolási körülmények, az időtényező és a mintavétel hibái alapján a mért THC-érték megkérdőjelezhető lehet.
  • Elterelés lehetősége: a 2025-ös változások fényében az elterelési feltételek teljesíthetőségét tapasztalt ügyvéd tudja értékelni.
  • Letartóztatás, kényszerintézkedések: kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítottaknál szinte kivétel nélkül sor kerül őrizetbe vételre. A letartóztatás ellen hatékony érvelés csak szakszerű jogi segítséggel lehetséges.

Kábítószer-ügye van? Forduljon hozzám bizalommal!

Dr. Király Enikő büntetőjogra szakosodott védőügyvéd teljeskörű védelmet nyújt a büntetőeljárás bármely szakaszában – a nyomozástól az ítéletig.

+36 30 415 8296

Bizalmas konzultáció · Budapest és online · Azonnali ügyfélfogadás