Gyanúsítottként idéztek?
Mit tegyek lépésről lépésre?

Mi az a gyanúsítotti idézés?

A gyanúsítotti idézés azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság – általában a rendőrség, a bűncselekmény típusától függően ritkábban az ügyészség vagy a NAV valamely bűnügyi igazgatósága – formálisan gyanúsítottként tekint Önre egy bűncselekmény elkövetésével összefüggésben, és kihallgatásra idézi. Fontos megjegyezni, hogy mielőtt a megalapozott gyanút a nyomozó hatóság személyesen közli Önnel, a levélben érkező idézésben nem feltétlenül a „gyanúsított” szó, hanem ehelyett a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy megjelölés szerepel(het).

Akár gyanúsított, akár bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére szóló idézés érkezik, az lényegesen különbözik a tanúkénti idézéstől: gyanúsítottként Ön már a büntetőeljárás célpontja, nem csupán egy információforrás az ügyben.

Előfordul olyan eset is, amikor a rendőrség nem hivatalos levél útján kézbesíti az idézést, hanem a nyomozó hatóság tagja egyszerűen telefonon hívja fel Önt, és nagyon szűkszavúan, az ügyre vonatkozó érdemi információ megadása nélkül egyezteti a gyanúsítotti kihallgatás időpontját. Az ilyen módon közölt idézés is törvényes és szabályszerű lehet, így a meg nem jelenés hátrányos következményekkel járhat.

Kötelező megjelenni? Mi történik, ha nem megyek?

Igen – a gyanúsítotti idézésnek eleget kell tenni. Ha valaki önhibájából nem jelenik meg a kitűzött időpontban, a hatóság elővezetést rendelhet el, vagyis a rendőrség fizikailag kísérheti be a hatóság épületébe. Ez – amellett, hogy kellemetlen helyzetben találhatja magát – elkerülhető költséget is generálhat.

Fontos azonban, hogy a megjelenési kötelezettség és a vallomástételi kötelezettség nem ugyanaz. Erről részletesebben a következő fejezetben.

Igazolt távolmaradás

Ha alapos indoka van a távolmaradásra (betegség, külföldi tartózkodás stb.), ezt haladéktalanul jelezze a hatóságnak, és kérje az időpont módosítását. Az idézésen szerepel az ügyintéző neve és elérhetősége.

A gyanúsított jogai – amit mindenképpen tudjon

A magyar büntetőeljárási törvény (Be.) számos alapvető jogot biztosít a gyanúsítottnak. Ezek ismerete és tudatos alkalmazása a legmegfelelőbb védekezés előterjesztésének eszközei.

3.1  A hallgatás joga – a legfontosabb jog

Gyanúsítottként nem köteles vallomást tenni. Jogosult megtagadni a vallomástételt anélkül, hogy ez hátrányára lenne értékelhető az eljárásban. Ez az alkotmányos önvádra kötelezés tilalmából ered, és nincsen szükség annak indokolására sem, hogy az adott helyzetben miért nem kíván vallomást tenni.

Sokan azt gondolják, hogy a hallgatás bűnösséget sugall. Ez téves. A tapasztalt nyomozók és ügyészek pontosan tudják, hogy a gyanúsított él egy törvényes jogával – és ez nem használható fel ellene.

3.2  A védőügyvédhez való jog

Az eljárás bármely szakaszában – sőt, már az idézés kézhezvételét követően – joga van védőügyvédet meghatalmazni. A hatóságnak biztosítania kell, hogy a védőügyvéd jelen lehessen a kihallgatáson.

3.3  Az iratok megismerésének joga

A gyanúsított (és védője) jogosult megismerni azokat az iratokat, amelyek az ellene felhozott gyanút alátámasztják. Ez elengedhetetlen a megfelelő védekezési stratégia kialakításához.

3.4  A tájékoztatáshoz való jog

A kihallgatás megkezdése előtt a hatóságnak tájékoztatnia kell Önt arról, hogy mivel gyanúsítják, és milyen jogai vannak. Ha ezt elmulasztják, a kihallgatáson elhangzottak bizonyítékként való felhasználása kizárható.

Mit tegyek az idézés kézhezvételétől a kihallgatásig?

Az idézés és a kihallgatás közötti idő kritikus. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

1. Azonnal keressen büntetőjogi védőügyvédet

   Ez az egyetlen helyes és a legfontosabb lépés. Ne várjon a kihallgatás napjáig! A védőügyvéd segítségével megismerheti az eljárás lefolytatásának menetét, felkészülhet a kihallgatásra, és megtudhatja, mikor érdemes vallomást tenni, illetve mikor nem célravezető.

2. Ne nyilatkozzon senkinek

   Ne mesélje el az esetet ismerősöknek, barátoknak, közösségi médiában. A nyomozás során bármi, amit mások elmondanak, bizonyítékként felhasználható. Különösen kerülje az internetes kommunikációt az üggyel kapcsolatban.

3. Gyűjtsön össze minden releváns dokumentumot

   Számlák, fényképek, üzenetváltások, naptárbejegyzések – bármi, ami időbeli jelenlétet, alibit vagy szándékot igazolhat. Adja át ezeket az ügyvédjének.

4. Készüljön fel az ügyvédjével

   A tapasztalt büntetőügyvéd a kihallgatás előtt részletesen felkészíti Önt: elmagyarázza a megalapozott gyanút, a lehetséges kérdések típusait, és közösen kijelölik az Ön számára legmegfelelőbb védekezési stratégia irányvonalait.

Mi történik a kihallgatáson?

A gyanúsítotti kihallgatás menete kötött eljárási rend szerint zajlik. Fontos, hogy tudja, mire számíthat.

A kihallgatás lépései

1. A kihallgatás megkezdésekor az eljáró hatóság tagja jegyzőkönyvet nyit, amely írásban dokumentálja az eljárási cselekményen elhangzottakat.
2. A nyomozó tájékoztatja Önt a megalapozott gyanú tárgyáról és az Ön eljárási jogairól, illetve kötelezettségeiről (figyelmeztetési kötelezettség).
3. Közlik, hogy megtagadhatja a vallomástételt.
4. Lehetőség van a védőügyvéd jelenlétét kérni – ha ez korábban nem történt meg.
5. A nyomozó felteszi kérdéseit – ez akár több órán át is tarthat.
6. A vallomást írásban rögzítik, amelyet Önnek alá kell írnia, vagy ki kell jelentenie, hogy nem írja alá.
7. A kihallgatás videó- vagy hangfelvételen is rögzíthető.
8. A kihallgatást követően sor kerülhet a bűnügyi nyilvántartásba vételre – fényképfelvétel, ujj- és tenyérnyomat rögzítése, illetve DNS mintavétel – a bűncselekmény jellegétől függően.

Mit mondjon – és mit ne?

Ezt kizárólag a védőügyvéddel együtt döntsék el az eset összes körülményének ismeretében. Általánosságban:

• Ha az ügy tényei egyértelműek, az együttműködő vallomás enyhítő körülmény lehet.
• Ha az ügy még nem teljesen feltárt, vagy a megalapozott gyanú alapja bizonytalan, a hallgatás véd a félreértelmezhető, és a terhére értékelhető nyilatkozatoktól.

A legnagyobb hibák, amelyeket gyanúsítottak elkövetnek

Tapasztalatunk szerint az alábbi hibák fordulnak elő leggyakrabban, és ezek okozzák a legnagyobb kárt az ügy végkimenetelére nézve:

Miért van szüksége védőügyvédre már az első percektől?

A büntetőeljárásban az első kihallgatás kritikus – a nyomozó hatóság már ekkor próbálja megalapozni a vádat Önnel szemben. Egy tapasztalt büntetőjogi védőügyvéd:

• Még a kihallgatás előtt, az Önnel történő személyes konzultáció alapján stratégiát dolgoz ki: annak eldöntése, hogy célszerű-e a vallomástétel, vagy inkább a hallgatás joga az előremutató – ügyfüggő döntés, amelyet szakértőre kell bízni.
• Jelen lehet a kihallgatáson és megakadályozza az esetleges jogsértő kérdések feltevését, illetve azt, hogy a hatóság tagjának sugallatára Ön tudtán és akaratán kívül a saját érdekeivel ellentétes nyilatkozatot tegyen.
• Megvizsgálja, hogy az idézés, az eljárás és a bizonyítékgyűjtés megfelel-e a törvényi előírásoknak.
• Képviseli Önt a letartóztatás vagy más kényszerintézkedés tárgyában tartandó bírósági ülésen, amennyiben erre sor kerül.

Büntetőjogi Védőügyvéd · Budapest

Dr. Király Enikő

Ha gyanúsítottként idézték, ne várjon. Minél hamarabb keresi meg az ügyvédjét, annál több lehetőség marad a hatékony védekezésre.

Összefoglalás