Hónap: 2021 január

A poligráfos hazugságvizsgálat

A vizsgálat megkezdése

Talán az egyik legvitatottabb nyomozás során alkalmazott eszköz, vagy eljárás a poligráfos hazugságvizsgálat, a műszeres vallomás ellenőrzés. Megannyi legenda terjed arról, hogy a poligráfot könnyedén át lehet verni, vagy az nem mindig hoz megfelelő, vizsgálható eredményt. Erre figyelemmel mind a nyomozó hatóság, mind az ügyészség és a bíróság is másféleképpen értékeli ezen vizsgálatok eredményét. Előfordulhat, hogy gyanúsítás alapját képezi, de előfordulhat, hogy azt kizárják a bizonyítékok sorából.

A gyakorlatban poligráfos hazugságvizsgálatot a nyomozó hatóságok, a bíróságok és az ügyészségek kirendelése alapján végeznek bűnügyekben, illetve bizonyos közigazgatási eljárásokban. Mind tanúk, mind gyanúsítottak tekintetében igénybevehető igazmondásuk ellenőrzésének céljából. A poligráfos hazugságvizsgálatok a kirendelő szerveknek segítséget nyújtanak adott bűncselekményekben a tettes beazonosításában, illetve a vizsgált személy (aki lehet akár tanú, akár gyanúsított, de maga a sértett is) bűncselekménnyel való viszonyának tisztázásában, vallomása valóságtartalmának ellenőrzésében.

Poligráfos hazugságvizsgálat

A poligráfhoz való hozzájárulás

A jelenleg hatályos normák alapján a vizsgálatra szaktanácsadói kirendelés alapján van lehetőség az adott büntetőeljárások során, melyre a tanú és a gyanúsított nem kötelezhető, az érintettek beleegyezése szükséges.

A hozzájárulást, beleegyezést minden esetben a vizsgálat megkezdése előtt írásos formában kell rögzíteni beleegyező nyilatkozat formájában, azonban kiemelendő, hogy ezen együttműködésen kívül a vizsgálat teljes ideje alatt szükséges az alany aktív közreműködése.

Poligráf beleegyező nyilatkozat

Ki végzi a vizsgálatot?

A rendőrség belső normái alapján poligráfos szaktanácsadói vizsgálatra első sorban a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK, a korábbi Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet) Poligráfos és Kriminálpszichológiai Osztálya rendelhető ki. Ezen kívül természetesen az ország területén több olyan személy is végez ilyen vizsgálatot, aki nem tagja az említett szervezetnek, azonban ezen személyek, gazdasági társaságok vagy például a Nemzeti Védelmi Szolgálat Poligráfos Csoportja kizárólag konkrét ügyészi utasítás alapján, vagy az NSZKK leterheltsége esetén vehető igénybe.

Az eljárás validitása

A vizsgálat alapját napjainkban is a hétköznapi élettani reakcióknak a megfigyelése adja, az alkalmazott eljárások és műszerek pedig az elmúlt 50-60 évben nem változtak. Jelenleg hazugságvizsgálatot az Amerikai Poligráf Társaság szabványa szerint kizárólag olyan műszerrel lehet vizsgálni, mely egy időben alkalmas a galvános bőrreakció változásainak, a hasi és mellkasi légzés változásainak és természetesen a vérnyomás és pulzus változásainak dokumentálására. Napjainkban a legelterjedtebbek a számítógépes rendszereknek a használata, mely a papíralapon rögzített adatokkal szemben lehetővé teszi az egyes reakciók által készült görbék pontosabb elemzését, vizsgálatát.

Természetesen minden esetben a gép csak mint objektív dokumentáló eszköz vesz részt a vizsgálatban, az eredmények vizsgálata és a következtetések levonása minden esetben a vizsgálatot végző szakemberek feladata.

A hazugságvizsgálat lefolytatása

A vizsgálat minden esetben annak a ténynek az eldöntésével kezdődik, hogy egy tanúvallomás vagy gyanúsítotti vallomás alapján a személy tekintetében szükségessé válik-e igazmondásának vizsgálata. Amennyiben az eljáró hatóság ezt indokoltnak tartja, intézkedik a szakhatóság kirendelése felől, aki részére megküldi a kirendelő határozatot, illetve az adott, a vizsgálat tárgyát képező bűnügyi dokumentáció egy példányát.

Ezek alapján a szaktanácsadó dönti el, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az adott személy alkalmas lehet-e a vizsgálat elvégzésére.

Kizáró okok között szokott több esetben szerepelni a korábban hasonló típusú bűncselekmény elkövetése vagy például a fizikai reakciókat befolyásoló betegség. Így akár egy könnyebb megfázás, de például egy korábban elkövetett erőszakos bűncselekmény elkövetése is kizárhatja a mérés elvégzését, hiszen ezek alapján nem biztosítható teljes biztonsággal, hogy a vizsgált személy a korábbi vagy a vizsgált ügy tárgyát képező bűncselekmény, emlékeiben történő felidézése vált ki nála fizikai reakciót.

Amennyiben kizáró ok nem áll fenn, kisebb súlyú, könnyebben átlátható ügyekben a szaktanácsadó önállóan, nehezebben megítélhető, összetett ügyekben pedig a nyomozást végző személyek bevonásával megtörténik a vizsgált személy részére felteendő kérdések összeállítása.

A vizsgálat alapvető követelményei

A kérdések összeállításánál a vizsgálónak figyelembe kell venni, hogy a megtévesztő választ adó személy ahhoz, hogy pozitív és mérhető reakciót adjon egy kérdésre, három feltételnek kell egy időben teljesülnie.

Ezen feltételek között az első, hogy a kérdésre adott válaszban benne legyen a lebukás, lelepleződés esélye, ezen lelepleződés a válaszoló személy számára kellemetlen következménnyel járjon és a fennálló, fenyegető körülményt az érintett el akarja kerülni.

Ezen követelmények mentén kerül első esetben összeállításra az általános kérdések tesztje, majd ezt követően a csúcsfeszültség teszt.

Az általános kérdések tesztjében olyan kérdések szerepelnek melyekre a vizsgált személynek egyszerű, igen-nem választ kell adnia. Itt szerepelnek teljesen átlagos az ügy szempontjából irreleváns és relevanciával bíró kérdések egyaránt.

Ennek a kérdéssornak a célja, hogy míg egy ártatlan személy hozzászokik a kérdésekhez és kialakul nála egy nyugalmi állapotnak tekinthető fizikai reakció, addig egy vétkes személy a kérdések folyamatos ismétlődésének hatására folyamatosan nagy figyelmet kell, hogy fordítson egyes kérdésekre, mely során fizikai reakcióit egyre kevésbé tudja kontroll alatt tartani.

A csúcsfeszültség tesztnek a célja annak ellenőrzése, hogy a vizsgált személy tagadása ellenére, birtokában van-e olyan információnak, amelyről egy adott ügyben kizárólag az a személy tudhat, aki azt az adott cselekményt elvégezte. Ezen tesztnek alapvető feltétele, hogy a vizsgálatot megelőző kihallgatások, valamint az általános kérdések tesztjében a személy tagadja azt a tényt, hogy ő követte volna el, vagy tudomása lett volna a bűncselekmény elkövetéséről, annak részleteiről.

A tesztkérdések előtt a bevezető beszélgetés, az általános és irreleváns kérdések nagy mennyisége után a vizsgált személy tekintetében már felállításra került, látható vált az, hogy a tanú vagy gyanúsított milyen egyéni reakciókat produkál mind stresszhelyzetben, mind pedig – a vizsgálat felfokozott stresszélményéhez mérten – nyugalmi állapotban.

A csúcsfeszültség teszt során a bűncselekményt érintő olyan részletére tesznek fel kérdést, melyet amellett, hogy az elkövetőn kívül más nem ismerhet, várhatóan feszültséget generál az elkövetőben. Ilyenre jó példa az emberölések során általánosan használt elkövetési eszközre történő rákérdezés.

Poligráf teszt

A poligráf tesztkérdések

Példának okáért, amennyiben egy emberölés során a sértettet egy kalapáccsal ölik meg, a kérdések a következő képpen fognak elhangzani:

Tudja-e Ön, hogy A.B.-t:

  • fejszével ölték meg?
  • fabottal ölték meg?
  • késsel ölték meg?
  • kalapáccsal ölték meg?
  • pajszerrel ölték meg?

A kérdezés során a kérdéssort többször egymást követően más-más sorrendben teszik fel a vizsgált személy számára, aki amennyiben tudomása van az elkövetés módszeréről, teljesen elkerülhetetlen módon a benne lévő emlékek felidézése és a következményektől való félelem hatására, tudtán kívül, kontrollálhatatlan fizikai reakciókat fog mutatni. A szakemberek ezen kérdezési módszernek a biztonságát, validitását 95 % felettire becsülik.

Ezen második kérdezési módszer nemcsak a hazugság ellenőrzésére, de akár a nyomozó hatóság előtt még nem ismert – az ügy részleteire történő felderítés segítségeként is használják.

Amikor elmarad a poligráf

Amennyiben a vizsgálandó személy már a poligráfos vizsgálat előtt beismerő vallomást tett, akkor már nem lehet poligráfolni. Akkor se, ha ezt a vallomását már visszavonta. Azért nem, mert egyszer már elismerte a bűncselekmény elkövetését, és nem lehet megállapítani, hogy arra reagál-e, hogy valóban csinálta, vagy arra amit mondott, így ilyen esetben már nem lehet szétszálazni a reakciókat, nem lehetséges kiértékelni, hogy a reakció minek szól. Kis súlyú ügyekben sem végeznek poligráfos vizsgálatot, mivel apróbb vétségek, kisebb törvényszegések esetén nem várható félelmi reakació.

Kiket lehet vizsgálni? Poligráfos vizsgálatot kizáró okok

A poligráfos vizsgálat a személynek nagyfokú pszichés leterhelést jelent, ez elfárasztja. A vizsgált populáció nagy része nem szokott hozzá az effajta terheléshez és elfárad a kihallgatástól is. Éppen ezért ebben az állapotban nem érdemes vizsgálni, mert negatív eredménnyel fog végződni, és nem azért, mert nem hazudik a személy, hanem azért, mert nincs ereje reagálni.

Vizsgálat alá csak fizikailag és pszichikailag megfelelő állapotban lévő személy vonható. Nem vizsgálható terhes, vagy szoptató nő, illetve degeneratív idegrendszeri betegségek szenvedői, epilepsziások, kényszerbetegek, pszichotikus rohamban szenvedők és értelmi fogyatékosok.

Illetőleg olyan személyeket sem vizsgálnak, akiknek éberségét, koncentráló képességét fáradság, kialvatlanság, éhség, fájdalomérzet befolyásolja. Nem vizsgálható olyan sértett, akit súlyosan bántalmaztak, ezek hozzátartozója sem, mert az esemény feldolgozásához szükséges idő még nem telt el (pl. temetésig, mert az egyfajta pszichés lezárás, ezt az időpontot meg kell várni). A kizáró állapot megszűntéig nem vizsgálható alkohol, drog, vagy az autonóm idegrendszer működését jelentős mértékben befolyásoló hatás alatt lévő ember. Kizáró ok a vizsgálathoz az aktuális lázas állapot, folyamatos köhögéssel, orrfolyással járó megfázás, betegség. Későbbre kell halasztani azoknak a vizsgálatát is, akinek hosszú ideig tartó mentális kapacitást megterhelő kihallgatásnak vetettek alá.

A hazugságvizsgálat után

A tesztelés utáni interjú során a poligráfos szaktanácsadónak szembesíteni kell a viszgált személyt az eredménnyel, meg kell őt kérdezni arról, hogy az adott reakcióit mi okozhatta, quazi adnia kell neki egyfajta reagálási lehetőséget arra, hogy elmondja, hogy miért és hogyan viselkedett a teszt során, mitől jöttek neki ilyen reakciók.

A vizsgáló nem végezhet kihallgatást még egy bűncselekmény beismerés esetén sem, tekintettel arra, hogy be kell tartani az eljárásjogi szabályokat (nincs jelen a védő, nincsenek közölve a jogai és kötelességei).

Hogyan viszonyul a jogi környezet ezen vizsgálatok eredményeihez?

A vizsgálat eredményének tekinthető az is, ha egy adott személlyel kapcsolatban az derül ki, hogy hazudik, de az is az, hogy nem vezeti félre a hatóságot. A szaktanácsadói vizsgálatnak úgymond a végterméke minden esetben a szaktanácsadói vélemény, melyet konkrét számokkal tudnak igazolni, azt kimutatva, hogy melyik kérdésre milyen jellegű és milyen erősségű reakciókat adott a vizsgált személy.

A Be. 182. § (1) bekezdése alapján az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér.

(2) Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vagy a tanú vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják.

Megalapozhatja-e a gyanúsítást a poligráfos szaktanácsadói vélemény más bizonyítékok megléte nélkül?

A Büntetőeljárási törvény alapján jelenleg a poligráfos hazugságvizsgálatra, mint a bizonyítási eljárás egyik eszközére, eredményére, szaktanácsadói véleményként kell tekinteni, mely eredményt mind a rendőrség és az ügyészség figyelembe vesz, a bíróságok pedig a bizonyítékok szabad értékelésének elve alapján figyelembe vehetik, de természetesen akár figyelmen kívül is hagyhatják az adott döntések meghozatala során.

Hozzájáruljak, vagy sem a poligráfhoz?

Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Amikor dönteni kell ebben a kérdésben, mert az ügyész, vagy a nyomozó kérte fel arra hivatkozással, hogy bizonyosságot szeretne szerezni az Ön ártatlansága megállapítására, olyankor nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb beszéljen tapasztalt büntető ügyvéddel. Ha az ügyvédjével folytatott konzultációt követően úgy dönt, hogy a poligrafos vizsgálat elvégzéséhez hozzájárul, még a kihallgatása előtt beszéljen az ügyvédjével, még akkor is, ha biztos abban, hogy semmi törvénybe ütközőt nem tett.

Ha egyszer megkérik Önt, hogy “üljön be a hazugságvizsgálóba” – függetlenül attól, hogy ki, vagy mely hatóság kéri meg erre – , akkor mindenképpen mérlegelnie kell helyzetének körülményeit, és csak felkészült büntetőügyvéddel folytatott konzultáció után hozza meg a döntését!


Amennyiben Önt, vagy hozzátartozóját valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal 
vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!


Kapcsolódó anyagok:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás