A Magyarország területére történő korlátozás nélküli belépés szabályai, üzleti vagy gazdasági célú beutazás

A védettségi igazolás

A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki arra a személyre, aki az 1. §. (3) bekezdés c) pontja szerint Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett.

A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított igazolvány igazolja a fertőzésből történő felgyógyulás tényét, amely alapján az igazolvány az érvényességi idején belül elfogadható a COVID-19 betegségen történő átesés igazolására a Magyarországra történő belépéskor. Az igazolvány útlevéllel, illetve személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes.

Az oltottság igazolására kiállított igazolvány nem mentesíti annak felmutatóját a beutazást követő karanténkötelezettség alól.

Érvényességi idején belül az alábbi fertőzésen történő átesést igazoló védettségi igazolványt fogadják el:

• 

• 

Az oltottságot igazoló védettségi igazolvány nem a fertőzésen történő átesést igazolja, az a rendelet alapján nem mentesíti a felmutatóját a beutazást követő karanténkötelezettség alól.

A védettségi igazolvánnyal igénybevehető szolgáltatások

• A teraszok megnyitása után a védetteknek este 11 óráig megnyílik a vendéglátóhelyek belső tere is. A szülők és családtagok a gyermekeket is magukkal vihetik.
• A védettek szállodákba is mehetnek, és a gyermekeket is magukkal vihetik.
• Újra látogathatóak lesznek a szabadidős létesítmények, így például az állatkertek, a vadasparkok, a múzeumok, a színházak, a mozik és a könyvtárak.
• A védettségi igazolvánnyal rendelkezők edzőterembe és uszodába is mehetnek, ezeket a versenyszerűen sportoló 18 év alattiak, valamint a versenyre vagy mérkőzésre készülő 18 év feletti, igazolt sportolók is igénybe vehetik.
• A védettek és a felügyeletük alatt álló kiskorúak este 11 óráig a sportrendezvényeket is látogathatják, itt nem kell maszkot viselniük.

Az új szabályok alapján a kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul. Az üzletekben pedig este 11 óráig lehet majd vásárolni.

A védettségi igazolványra jogosultak

• ha valaki megkapta a védőoltást,
• igazolt módon átesett a fertőzésen, vagy
• ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, és ezt egy utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja.

Ha valaki megkapta az oltást, nem kell külön igényelnie a védettségi igazolványt, a hatóságok megküldik azt. A kártya személyazonosító igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt érvényes.

A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2020. szeptember 5-től hatályos 10/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a Magyarországról történő kiutazás célja olyan üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, a magyar állampolgár a kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.

A 10/B. § (1) bekezdése értelmében Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet a nem magyar állampolgár is, amennyiben a Magyarországra történő beutazása üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, és ezt a tényt a belépéskor igazolja.

Az üzleti, illetve gazdasági célú tevékenység

A Korm. rendelet fogalom-meghatározást nem tartalmaz, ezért az üzleti, illetve gazdasági célú tevékenység jelentésére más jogágak – elsősorban az adó- és pénzügyi jog – hasonló definícióiból lehet következtetést levonni. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) 3. § 10. pontja az SZJA törvény alkalmazásában együtt kezeli a hivatali és az üzleti utazás fogalmát, és azt akként határozza meg, hogy a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, (…).

Az SZJA törvény 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

A gazdasági tevékenység fogalmát illetően ugyanígy fogalmaz az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) 6. § (1) bekezdése is. Az ÁFA törvény 6. § (2) bekezdése szerint a gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabad foglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy az üzleti és a gazdasági tevékenység fogalma nem különül el élesen, hiszen a definíciók egymásra utalnak vissza. 

Üzleti vagy gazdasági célúnak minősíthető minden olyan utazás, amely valamely gazdasági vállalkozás vagy egyéb jogalany vállalkozási tevékenysége, haszon- vagy jövedelemszerzése érdekében történik, illetve azzal összefüggésben áll.

Ennél konkrétabb jogértelmezés általánosságban, az egyedileg felmerült ügyek sajátosságainak ismerete nélkül nem adható.

A feltételek igazolása

Hasonlóan nem lehet egzakt felsorolást képezni arra nézve sem, hogy a Korm. rendeletben meghatározott feltételek igazolása pontosan milyen dokumentumokkal történhet, mert jogszabályi meghatározás hiányában az esetlegesen felmerülő lehetőségek jogalkalmazói szűkítése nem képzelhető el. Figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet nem tartalmazza, hogy kizárólag írásban lehetne igazolni az üzleti, illetve gazdasági cél fennállását, az írásbeli forma elvileg nem kizárólagos. A gyakorlatban azonban várhatóan mégis ez lesz majd elterjedt és elfogadott.

A Magyarország területére belépésre jelentkező személynek nem csupán valószínűsítenie, de hitelt érdemlően igazolnia kell utazásának célját, amelyhez a szóbeli nyilatkozattétel nem elég.

Megemlítendő, hogy bármilyen kétely felmerülése a beutazni kívánó személy terhére esik, és a Korm. rendeletben meghatározott következményekkel kell számolnia.

Az üzleti, illetve gazdasági célú utazás számtalan formában megnyilvánulhat (üzleti tárgyalás, kiállításon való részvétel, nyersanyag-beszerzés, stb.), ezért azon gazdasági társaság, illetve más jogalany, amelynek érdekében a beutazás vagy a visszautazás történik, teljes bizonyító erejű (cégszerűen aláírt) magánokiratban igazolja azt, hogy az utazás üzleti, illetve gazdasági céllal történik, megjelölve a beutazás konkrét indokát (célját) is.

Az igazolásnak nincs kötött formája, tartalmaznia kell, hogy a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló Korm. rendelet szerinti beutazás célja üzleti vagy gazdasági célú tevékenységgel kapcsolatos. Meg kell jelölni a belépést megalapozó üzleti vagy gazdasági tevékenység mibenlétét, melyen az igazolást kiadó adatainak kell szerepelnie.

Tájékoztatót a COVID-19 járvány miatti Magyarországra történő belépés szabályairól nem magyar állampolgárok esetében ITT olvashat.

A Karanténtörvényről

A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvény (Karanténtörvény) alapján a Magyarországra történő beutazás során, amennyiben hatósági házi karantén elrendelésére kerül sor, annak két formája lehetséges:

• a külön hatósági döntés nélkül a jogszabály által előírt – a Karanténtörvény erejénél fogva létrejövő – hatósági házi karantén kötelezettség, amennyiben a határátlépés során COVID 19 fertőzés gyanúja nem merül fel, és az érintett a Karanténtörvény 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közli annak a karanténlakásnak a pontos címét, ahol a hatósági házi karantén idején tartózkodni fog;
• a járványügyi hatóság által előírt karanténkötelezettség, amennyiben
  a) a határátlépés során fertőzés gyanúja felmerül, és ezért a kijelölt karantén vagy a hatósági házi karantén elrendelése a járványügyi hatóság határozatán alapul, b) a határátlépésre jelentkező személy a Karanténtörvény 4. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem közli annak a karanténlakásnak a pontos címét, ahol a hatósági házi karantén idején tartózkodni fog, és ezért a járványügyi hatóság hozza
  meg a karanténkötelezettséggel összefüggő döntést.

Jogszabályi háttér:

A Karanténtörvény 4.§ (4)–(6) bekezdései „(4) A határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait, valamint a Magyarországra történő belépés pontos idejét és helyét a Magyarországra
történő belépést követő 8 órán belül a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére átadja. (5) A karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait, ha a karanténkötelezettség megszegése miatt nem indult eljárás,
a) a hatósági házi karantén lejártát követő napig,
b) az 5. § (3) bekezdése szerinti értesítés napjáig, vagy
c) a 6. § (6) bekezdése szerinti időpontig kezeli.
(6) A karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti időpontban törli.”; Karanténtörvény 9. §-a „A 3. § (3) bekezdését, az 5. § (1) bekezdését, a 6. § (1)–(3) bekezdését, a 7. §-t, a 8. § (1) bekezdés b)–d) pontját, a 8. § (2)–(5) bekezdését az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt hatósági házi karantén esetén is alkalmazni kell.”; a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 16. §-a „(1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) is kijelöli
a) a járványügyi elkülönítésre, járványügyi megfigyelésre, járványügyi zárlatra, valamint járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, b) a járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, valamint járványügyi korlátozás alatt álló személyek nyilvántartása, c) a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartása céljából.
(2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén, a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.
(3) Az illetékes járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.
(4) A rendőrség a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.”; Karanténtörvény 23. § (1) bekezdése „szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 99. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A helyszíni bírság összege a) a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés (239/A. §) esetén megegyezik a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzbírság összegével, b) közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés (177/A. §) esetén – ha azt az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség ideje alatt követik el – ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedhet.”;
Korm. rendelet 18. §-a „A Szabs. tv. 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül a 2. § (1) bekezdése, a 7. §
(1) és (3) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése, a 10. § (2) és (3) bekezdése, a 11. § (4) bekezdése, a 12/A. § (2) bekezdés a) pontja, a 12/A. § (4) bekezdése és a 14. § (2)-(4) bekezdése.”;

A Karanténtörvény 23. § (1) bekezdése alapján a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben meghatározott védelmi intézkedések megszegése esetén a szabályszegést elkövető személyre 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Ezen rendelkezés a kihirdetést követő 16. napon, azaz 2020. november 12-én lép hatályba.

A karanténkötelezett egészségügyi vizsgálatának időpontjára vonatkozó szabályozás

A jogszabály által és a hatóság által előírt karanténkötelezettség esetén is alkalmazni kell a karanténkötelezett egészségügyi vizsgálatának időpontjára vonatkozóan az alábbiakat:

A karanténkötelezett a karanténlakást a hatósági házi karantén lejártát követő napot megelőzően kizárólag a 6. § (1) bekezdése szerint a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére tett bejelentés tudomásulvételét követően hagyhatja el.

Ha kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a karanténkötelezett a hatósági házi karantén alóli mentesülést lehetővé tevő egészségügyi vizsgálat érdekében a hatósági házi karantén lejártát megelőzően a karanténlakást elhagyhassa, és a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálatra rendelkezik egészségügyi intézmény által biztosított időponttal, a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálat időpontját legalább az egészségügyi vizsgálatot megelőző 24 órával a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál
a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,
b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség hivatalos honlapján elérhető intelligens űrlap kitöltésével és beküldésével magyar vagy angol nyelven bejelenti .
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a bejelentés beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás küldésével tudomásul veszi.
(3) A karanténkötelezett a karanténlakást az egészségügyi vizsgálat céljából oly módon hagyhatja el, hogy az egészségügyi vizsgálat helyszínére és az egészségügyi vizsgálatot követően a karanténlakásba történő közlekedését kizárólag egészségügyi, műszaki vagy – tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén –menetrendi okból szakíthatja meg. A karanténkötelezettnek az egészségügyi vizsgálaton (PCR teszten) való megjelenés időpontjáról szóló bejelentés megtételére lehetősége van a jogszabály és a hatóság által előírt karanténkötelezettség esetén is.

A PCR szűrés időpontjának bejelentését a karanténkötelezett személy kizárólag a Rendőrség honlapján létrehozott űrlapon keresztül teheti meg.

(4) Ha az egészségügyi vizsgálat eredménye alapján a karanténkötelezett kormányrendeletben meghatározottak szerint a hatósági házi karantén alól mentesül, a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálat eredményét
a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,
b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség hivatalos honlapján elérhető intelligens űrlap kitöltésével és beküldésével magyar vagy angol nyelven mutathatja be a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az egészségügyi vizsgálat eredményének beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás küldésével tudomásul veszi.
(6) Az egészségügyi vizsgálat eredményét a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az egészségügyi vizsgálat eredményének beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás megküldését követő 24 órán belül törli.

A PCR teszt eredményének a beküldése kizárólag a jogszabály által előírt karanténkötelezettség esetén történik a Rendőrség felé. A hatóság által előírt karanténkötelezettség eredményét az azt elrendelő járványügyi hatóság részére kell megküldeni. A járványügyi hatóság által előírt karantén (kontakt, pozitív, határátlépés során COVID-19 fertőzésgyanú felmerült vagy kijelölt karanténra került sor) esetében nem lehetséges a Rendőrség részére megküldött eredménnyel a karantén alóli mentesülés.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságából utazóknak!

Magyarország Londoni Nagykövetségének tájékoztatója:

“Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kormány a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területéről induló polgári légijárművek leszállási tilalmának feloldásáról szóló 1/2021. (I. 5.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) elfogadta, az a Magyar Közlönyben 2021. január 5. napján kihirdetésre került.

A Korm. rendelet 2021. január 6. napján lép hatályba, azaz 2021. január 6. napjától helyreáll a közvetlen polgári légi közlekedés az Egyesült Királyság és Magyarország között mindkét irányba.

A Magyarországra beutazó magyar állampolgárokra továbbra is alkalmazandó a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet, melynek teljes szövege itt található meg: KATT!

A rendelet alapján a beutazó magyar állampolgár karanténba kerül 10 napra.

Mentesül a karantén alól az, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett.

A karantén alóli mentesülés egyéb esetleges lehetőségeit – magyar állampolgárok esetében – a Korm. rendelet 4. §-a tartalmazza. Mindenkinek, aki az Egyesült Királyság és Magyarország között repülővel tervez utazni, feltétélen javasoljuk, hogy folyamatosan kövesse a légitársasága tájékoztatásait, mert a járványhelyzet miatt rendkívül sok a bizonytalanság és gyakori a változás a légiközlekedésben!

FRISSÍTÉS!

Az Ausztriába történő beutazásról szóló rendelet legújabb módosító rendelete

2021. december 20-i hatállyal életbe lépett a szövetségi szociális és egészségügyi miniszter Covid-19 fertőzéssel összefüggő, az Ausztriába történő beutazásról szóló rendeletét módosító rendelete, amely az alábbi módosításokat tartalmazza:

A karanténmentes beutazás minden országból – kivéve azokat az országokat, amelyek a jelenlegi vírusvariánsoktól különösen sújtottak – csak oltás vagy betegségből történő felgyógyulást igazoló tanúsítvány („2G”) ÉS HOZZÁ KIEGÉSZÍTŐLEG (ez már a „2G+” szabály) vagy egy 72 óránál nem régebbi PCR-teszt, vagy pedig egy harmadik, frissítő oltás (Booster) felvételének igazolásával lehetséges.

Amennyiben a beutazónak nincs negatív teszteredménye vagy emlékeztető oltása, regisztráltatnia kell magát és tíznapos karanténba kell vonulnia. A karantén abban az esetben szűnik meg, amennyiben egy negatív teszteredmény rendelkezésre áll az érintett személynél.

• Az osztrák állampolgároknak, az EU/EGT állampolgároknak és az EU/EGT-országban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyeknek, akik nem rendelkeznek oltási vagy a betegségből történő felgyógyulást igazoló tanúsítvánnyal (2G) és így utaznak külföldre, majd térnek haza, regisztrálniuk kell magukat, és azonnal egy tíznapos karanténba kell vonulniuk. A karantént abban az esetben lehet megszüntetni, ha az illető legkorábban a beutazást követő ötödik napon egy negatív tesztet fel  tud mutatni.
• A vírusvariánsoktól sújtott területekről történő beutazáskor – amely továbbra is csak kivételes esetekben megengedett – oltási vagy betegségből történő felépülést igazoló tanúsítványt és egy negatív PCR-tesztet szükséges bemutatni, továbbá az illetőnek regisztráltatni kell magát és azonnal egy tíznapos karanténba kell vonulnia. A karantént akkor lehet elhagyni és befejezettnek tekinteni, ha legkorábban a beutazást követő ötödik napon újabb PCR-tesztet végeznek és annak eredménye negatív.
• Kivételek: A védőoltás meglétének igazolása vagy a betegségből történő felgyógyulást igazoló tanúsítvány bemutatásának kötelezettsége általánosságban nem vonatkozik azokra a személyekre, akik az élet vagy egészség veszélyeztetése nélkül nem olthatók be, a terhes nőkre, a diplomata igazolvánnyal rendelkezőkre (továbbá azok alkalmazottaira és a velük egy háztartásban élő személyekre, valamint azokra a személyekre, akik munkaviszonyból eredő kötelezettségeik teljesítése miatt nemzetközi szervezetekhez történő belépésre jogosultak).
• A felnőtt felügyeletében és kíséretében utazó 12 éven aluli kiskorúak szintén a kivételes, a fentiektől mentesülő kategóriába tartoznak. Ugyanakkor a karantén- és a regisztrációs kötelezettség tekintetében ugyanazok a rendelkezések érvényesek rájuk is, mint az őket kísérő nagykorúakra. Ha a felnőtt számára előírt karanténkötelezettség véget ért, abban az esetben a kiskorú is szabadul a karanténból.
• A 12 éven felüli gyermekek esetében az iskoláskorúak úgynevezett „Ninja Pass” dokumentuma (a 2G szabálynak megfelelő igazolás) alkalmazható a beutazásnál.
• A fentiek érvényességi ideje 2022. január 31.
• Ausztria repülési korlátozást és leszállási tilalmat rendelt el Malawi, Zambia és Angola államokkal szemben is.

A fent ismertetett rendeletmódosítás nem tartalmaz semmilyen kitételt az ingázókra vonatkozóan, ez azt jelenti, hogy rájuk nézve továbbra is az eddigi beutazási szabályok (3G szabály) érvényesek. Az ingázók esetében is elfogadható a gyógyultsági igazolás (180 nap), vagy 24 órás antigén, ill. 72 órás érvényességű PCR teszttel is beutazhatnak. Ezen kívül Ausztriában elfogadott oltóanyagból (a Sinopharm ilyen, a Szputnyik nem!) kétszeri oltással be lehet utazniuk.

Megjegyezendő, hogy a szolgáltatások igénybevétele a beutazáshoz képest szigorúbb szabályok alá esik, így a Sinopharmmal oltottak sem jutnak be szállodába vagy étterembe, nem is beszélve a Szputnyikkal oltottakról, akiknek a beutazása/határátlépése is akadályba ütközik. A Szputnyikkal oltottak esetében kivétel: aki kétszeri Szputnyikra vett fel egy harmadik (nyugati) oltást, abban az esetben be tud utazni, ha a második Szputnyik után elvégeztetett annak idején antitestszám-vizsgálatot és arra vette fel a harmadikat (nyugatit). Ebben az estetben azonban még egy további PCR teszt (2G+) is szükséges a beutazáshoz. Ha valaki nyugati vagy a WHO-engedély alapján Ausztriában elismert Sinopharm oltóanyag valamelyikéből háromszor vakcinált, úgy mentesül a PCR-teszt alól és beutazhat.

A „szigorított védelmi intézkedések megszegése” szabálysértésről

A Magyar Közlöny 2021. március 5-én megjelent 36. számában kihirdetésre került a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1.), amely 2021. március 08-án lépett hatályba. A Korm. rendelet1. 2021. március 22-ig terjedő hatállyal új szabálysértési tényállást vezetett be, valamint közigazgatási szabályszegéseket állapított meg.

I.

A Korm. rendelet1. 10. § (1) bekezdése szerint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki a rendeletben meghatározott, az alábbiakban felsorolt egyes ideiglenes védelmi intézkedéseket megszegi. Az új szabálysértési tényállás nevét nem határozza meg, ezért a jogalkalmazás során indokolt „szigorított védelmi intézkedések megszegése” szabálysértésnek tekinteni.

Elkövetési magatartások:

1. Szabálysértést követ el, aki a települések belterületén, az utcán és a közterületen – kivéve a hatodik életévet betöltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus sprektumzavarral élő személyt – nem visel az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot (Korm. rendelet1. 2. § (2) bekezdés).

2. Megvalósítja a szabálysértést az a személy is, aki a kijárási tilalmon (reggel 5 óra és este 8 óra közötti idő) kívüli időben az egyéni szabadidős sporttevékenységet külterületen, valamint a települések belterületén nem egyedül vagy ugyanazon háztartásba élőkkel együtt, azoktól 1,5 méter távolságot megtartva folytatja. (Korm. rendelet1. 3. § (1) bekezdés).

3. Szabálysértést valósít meg, aki az alábbiakban nevesítetteken kívüli üzletben – az ott foglalkoztatottak kivételével – tartózkodik (Korm. rendelet1. 4. § (1) bekezdés). Kizárólag az alábbi üzletekben megengedett a tartózkodás és a vásárlás:

• a) a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben,
• b) a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (így különösen illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzletben,
• c) a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben
• (így különösen a járművet, a gépet, az alkatrészt, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben), ide nem értve a főtevékenységként szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazó üzletet,
• d) az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben,
• e) a mezőgazdasági üzletben, ideértve a műtrágyát értékesítő üzletet és a vágóhidat,
• f) a kertészeti árudában, a faiskolában,
• g) a piacon, a helyi termelői piacon, az ott található, a (3) bekezdés alapján kötelezően bezárt üzletek kivételével,
• h) a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, az optikai és látszerészeti eszközöket forgalmazó üzletben, az állatgyógyszertárban,
• i) az üzemanyagtöltő állomáson,
• j) a nemzeti dohányboltban és
• k) az újságosnál.

4. Szabálysértést követ el az ott foglalkoztatottakon kívül, aki a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló – az alábbiakban nevesítetteken kívüli – helyiségben vagy helyszínen tartózkodik (Korm. rendelet1. 6. § (2) bekezdés). Kizárólag az alábbi szolgáltatás céljára szolgáló helyiségben vagy helyszínen megengedett a tartózkodás:

• A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás (pénzügyi szolgáltatások),

• a közlekedési és a szállítási szolgáltatás,
• a magánegészségügyi szolgáltatás, ideértve a szemüvegkészítést,
• a szociális szolgáltatás,
• a postai, a csomagküldő és a házhozszállítási szolgáltatás,
• a totózó és lottózó szolgáltatás,
• a járműszerviz szolgáltatás, a mezőgazdasági és iparigép-szerviz szolgáltatás, a háztartásigép-szerviz szolgáltatás, az épületgépészeti szolgáltatás,
• az informatikai, a kommunikációseszköz-javítási szolgáltatás,
• a temetkezési szolgáltatás,
• az állategészségügyi szolgáltatás,
• az állat-, növényegészségügyi, élelmiszer-vizsgálati laboratóriumi szolgáltatás,
• az élelmiszer-feldolgozási szolgáltatás,
• a közétkeztetési szolgáltatás,
• az állattenyésztési szolgáltatás,
• az ügyvédi szolgáltatás,
• a biztonsági szolgáltatás,
• az épületüzemeltetési és irodai szolgáltatás,
• a járműkölcsönzési és a gépkölcsönzési szolgáltatás és
• mosási és tisztítási szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín.

5. Az ott foglalkoztatottakon kívül elköveti a szabálysértést az is, aki a játékkaszinóban, vagy kártyateremben tartózkodik (Korm. rendelet1. 7. § (1) bekezdés).

6. Szabálysértést követ el a szálláshelyen a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 10. § (3) és (4) bekezdése szerint jogszerűen tartózkodó vendég – az ott foglalkoztatottakon kívül –, ha a szálláshelyen található játékkaszinót vagy kártyatermet látogatja (Korm. rendelet1. 7. § (4) bekezdés).

A szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság minimuma ötezer forint, a maximuma ötszázezer forint, a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésében meghatározottól eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.

A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények az R. szabályaiban meghatározottaknak megfelelően – a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából – látogathatóak.

II.

Az üzemeltető, illetve a vezető magatartása az alábbi közigazgatási szabályszegések esetén szankcionálható:

• A Korm. rendelet1. 4. § (2) bekezdésben fel nem sorolt üzletet nyitva tartja, illetve az üzletben az ott foglalkoztatotton kívüli személy tartózkodik (Korm. rendelet1. (3) és (4) bekezdés):
• A Korm. rendelet1. 6. § (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli személyes megjelentést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiséget vagy helyszínt tart nyitva, illetve az ott foglalkoztatotton kívüli személy tartózkodik (Korm. rendelet1. 6. § (1) és (3) bekezdés).
• A játékkaszinót, valamint a kártyatermet, illetve a szálláshelyen található ilyen helyiséget nyitva tartja, illetve az ott foglalkoztatottakon kívüli személy tartózkodik (Korm. rendelet 17. § (2) és (5) bekezdés).

Az ideglenes védelmi intézkedések betartását a Rendőrség a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi. Amennyiben a Rendőrség az ellenőrzés során vagy a katona értesítése alapján a Korm. rendelet1. 4. § (3) és (4) bekezdése, a 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 7. § (2) és (5) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást az üzemeltetővel, illetve a vezetővel szemben

a) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,

b) a helyiséget területet intézményt, illetve a helyszínt legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

A Rendőrség a fenti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja, illetve a közigazgatási bírságot azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazhatja. Nem kerülhet sor a közigazgatási bírság kiszabására, illetve az ideiglenes bezáratásra, ha az üzemeltető vagy a vezető a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha jogsértő személyt felszólította távozásra, és azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget a rendőrséget értesítette. Ha az üzemeltető vagy a vezető a jogellenes helyzet felszámolása érdekében a szükséges intézkedéseket nem, vagy azokat csak részben tette meg, a jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.

III.

A veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/221. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2.) a közigazgatási, illetve a szabálysértési eljárásokat érintően az alábbi rendelkezéseket vezette be:

A 2021. március 8. és 2021. április 5-e közötti időszak (a továbbiakban: szigorított védekezés) ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele!

A Korm. rendelet 20. §-a alapján a bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást lefolytató szerv a tanú írásbeli meghallgatásának a lehetősége mellett biztosítja, hogy meghallgatás tartása iránti kérelem előterjesztése esetén az eljárás alá vont személy is írásban tegyen vallomást.

Amennyiben büntetőügyekkel kapcsolatban merül fel kérdése, kérjen időpontot dr. Király Enikő büntető ügyvédtől, aki a személyes konzultáció keretében teljeskörű tájékoztatást nyújt Önnek.