Alapvetően járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. Tény az is, hogy a jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fenti feltételnek nem felel meg.
A Rendőrségi törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha bűncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel – lehetőség szerint az intézkedés helyszínén, annak megkezdésekor – az intézkedés alá vont jármű vezetőjét a rendőr ellenőrzi alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, arra rendszeresített eszközzel (elektromos alkoholteszter / szavatos Spiratest alkoholszonda / hiteles elektromos légalkoholérő berendezés).
A rendőri intézkedés
Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, abban az esetben, ha egyik mérési eredmény sem haladja meg a 0,5 mg/l légalkohol értéket, akkor további intézkedések alapja kizárólag abban az esetben tehetők, amennyiben egyéb bizonyíték – így különösen az intézkedés alá vont nyilatkozata vagy tanúvallomás – áll rendelkezésre.
A Btk. 240. § (3) bekezdése szerint ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ebben az esetben büntető feljelentés megtételére intézkedik a járőr.
Hiteles mérőeszközzel végrehajtott ellenőrzés esetén az Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs mérlegelési lehetősége a hatóságnak, az elkövetőt a rendőrnek el kell fogni és elő kell állítani az illetékes szerv elé.
A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetén egyúttal intézkedniük kell a vezetői engedély helyszíni elvételére is a 326/2011. (XII. 28.) Korm. r. 32. § a) pontja alapján.
Amennyiben vér- és vizeletminta vételre történő előállítás válik szükségessé, azt az Rtv. 33. § (2) bekezedés c) pontja alapján hajtják végre, valamint az Rtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján előállítás foganatosításának van helye, ha az alkoholteszterrel végzett ellenőrzés eredménye a 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációt meghaladta. Ebben az esetben az ellenőrzött járművezető megalapozottan gyanúsítható a Btk. 236. §-ba ütköző járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetésével, ezért egyúttal intézkednek a vezetői engedély helyszíni elvételére.
A „zéró tolerancia elve”
A zéró tolerancia elve alapján a 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációt meg nem haladó érték esetén a közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés k) pont kd) alpont alapján közigazgatási eljárásnak van helye. A jogszabályi feltételek fennállása esetén – tájékoztató alkalmazásával bírság kiszabásának van helye, minden egyéb esetben pedig jegyzőkönyv felvétele mellett intézkednek a szükséges a közigazgatási eljárás megindítására. Amennyiben kizárólag közigazgatási bírsággal súlytandó, a bűncselekményi értékhatárt el nem érő ittas járművezetés kerül megállapításra, úgy a vezetői engedélyt a helyszínen elvenni nem lehet.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén bírság kiszabásának is lehet helye, minden egyéb esetben pedig jegyzőkönyv felvétele mellett intézkednek a szükséges a közigazgatási eljárás megindítására.
Amennyiben kizárólag közigazgatási bírsággal súlytandó, a bűncselekményi értékhatárt el nem érő ittas járművezetés kerül megállapításra, úgy a vezetői engedélyt a helyszínen elvenni nem lehet.
Az ittasság ellenőrzésének metodikája
Az ittasság ellenőrzését a cselekmény időpontját követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkorábban a szeszes ital fogyasztásának befejezésétől számított 10 perc elteltével kell végrehajtania a hatóságnak. Ennek érdekében az ittasság-ellenőrzés megkezdésekor szóban figyelmeztetni kell az ellenőrzés alá vont személyt, hogy a légalkoholmérés megtagadása vagy sikertelen mintaadás esetén az ittasság-ellenőrzés elvégzése érdekében vér- és vizeletminta vételre előállíthatják az Rtv. 33. § (2) bekezedés c) pontja alapján.
Fontos tudni a jármű vezetőjének, hogy őt a rendőrnek szóban nyilatkoztatni kell, hogy
- megértette-e a légalkoholmérés megtagadása vagy sikertelen mintaadás következményeire vonatkozó figyelmeztetést;
- van-e egészségügyi akadálya a légalkoholmérésnek;
- aláveti-e magát a légalkoholmérésnek;
- mikor fogyasztott utoljára szeszes italt;
- fogyasztott-e szeszes ital kivételével vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szert (kábítószert, pszichotróp anyagot vagy új pszichoaktív anyagot).
Alkoholteszterrel vagy alkoholszondával végzett ittasságellenőrzés esetén az ellenőrzés időpontját és a mérés számszerű eredményét, illetve az elszíneződés mértékét a feljelentésben minden esetben rögzíteni kell az eljáró hatóság tagjának.
Ha az ellenőrzés eredménye alkoholfogyasztásra utal, vagy nem vezet eredményre, haladéktalanul meg kell ismételni az ellenőrzést hiteles mérőeszközzel. Ha a hiteles mérőeszközzel történő mérés eredménye alkohol fogyasztására utal, újabb mérést végeznek úgy, hogy arra az első méréstől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.
Amennyiben a mérőeszköz nem minősül hitelesnek, azzal mérés nem hajtható végre!
Ennek ellenőrzése az intézkedő rendőr kötelessége. A hiteles mérőeszköz alkalmazását a „Jegyzőkönyv hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzéséről” elnevezésű nyomtatványon kell rögzíteni. A vizsgálati eredményt mindkét mérés alkalmával két példányban kell kinyomtatni, és azokat az intézkedés alá vont személlyel alá kell íratni, melyet két példányban kell felvenni. A kinyomtatott vizsgálati eredmény és a jegyzőkönyv egyik példányát a feljelentéshez, illetve amennyiben feljelentés megtételére nem kerül sor, akkor az intézkedésről készült jelentéshez kell csatolniuk, a második példányt az intézkedés alá vont részére át kell adni. A mérés végrehajtásán és a jegyzőkönyv felvételénél a hiteles mérőeszköz kezelőjén kívül legalább egy intézkedő rendőrnek jelen kell lennie, és a jegyzőkönyvet mindegyiküknek alá kell írniuk.
Kilélegzett levegő hiteles mérőeszközzel történő megvizsgálása érdekében előállítás csak akkor foganatosítható, ha a hiteles mérőeszközzel történő vizsgálat jogszabályi feltételei az intézkedés alá vont személy előzetes szóbeli nyilatkozata alapján fennállnak.
A vér és vizeletminta-vétel végrehajtása
A vérminta és a – lehetőleg közel azonos időben végzett – vizeletminta-vétel végrehajtása iránt – a rendőri intézkedés megkezdését követően a legrövidebb időn belül – akkor kell intézkedni a hatóságnak, ha a járművezető
- úgy nyilatkozott vagy adat merül fel arra, hogy az intézkedést megelőzően a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szert fogyasztott, vagy egészségi állapota miatt vele szemben hiteles mérőeszköz nem volt alkalmazható és az alkoholfogyasztás gyanúja fennáll;
- hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzése az intézkedés megkezdésétől számított 30 percen belül nem hajtható végre;
- a hiteles mérőeszközzel történő mérést megtagadja;
- olyan állapotban van, hogy az gátolja a hiteles mérőeszköz alkalmazását vagy a nyilatkozattételt, vagy a tájékoztatás tudomásul vételét;
- a hiteles eszköz eredményét kétségbe vonja és véralkohol-vizsgálatot kér;
- kapcsán adat merül fel, hogy a cselekményt követően szeszesitalt fogyasztott;
- a helyszínt elhagyta.
Ha vizeletminta önkéntes biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérmintavételre intézkedik a rendőrség úgy, hogy a második vérmintavételre az első vérmintavételtől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.
A vér- és vizeletvételre kizárólag erre a célra rendszerbe állított olyan szavatos mintavételi egységdoboz alkalmazható, amelynek a mintavételi eszközöket magába foglaló doboza bontatlan (zárcímkéje ép).
A mintavételi egységdoboz felnyitása és alkalmazása csak a mintavétellel érintett személy, az intézkedést foganatosító rendőr és a mintát vevő orvos jelenlétében történhet.
Kivételesen indokolt esetben a mintavételi egységdoboz felnyitásánál a mintavétellel érintett jelenléte mellőzhető, amelynek tényét és okát a rendőri jelentésben részleteiben rögzíteni kell.
Intézkedés kerékpárossal szemben
Kerékpárossal szemben ittasságellenőrzésre – közlekedési balesettel való érintettség kivételével – kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben a kerékpáros közlekedési magatartása, viselkedése vagy testi tünetei alapján felmerül annak a gyanúja, hogy szeszes ital fogyasztása miatt nincs biztonságos vezetésre képes állapotban
Rendőri feladatok a vezetői engedély helyszíni elvétele során
Járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs. A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fent meghatározott feltételeknek nem felel meg. A jármű vezetésére jogosító engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
Járművezetésre jogosító okmány:
- a vezetői engedély,
- a nemzetközi vezetői engedély.
A vezetői engedély különböző kategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít. A közlekedési igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki. A nemzetközi vezetői engedély csak a kiállítása alapjául szolgáló nemzeti vezetői engedéllyel együtt érvényes. Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá a vonatkozó rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha
- a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés [Btk. 234. §], közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset okozása [Btk. 235. § (2) bekezdés], járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), illetve járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) bűncselekményt követett el,
- a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését véglegessé vált döntésével elrendelte,
- gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.
A gyanút megalapozza, ha
- a vezetői engedély körözés alatt áll,
- a nyilvántartás szerint a vezetői engedély kiadására nem került sor, vagy azt nem az engedélyben feltüntetett gépjárművezető részére állították ki, vagy
- az okmányban javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek, illetve a vezetői engedély anyaga, kivitele a valóditól eltér.
Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.
A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy szabálysértési hatóság határozata alapján járműkategóriába, kombinált kategóriába, járműfajtába tartozó járművezetésre is kiterjedhet.
A helyszínen elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt az ellenőrző hatóság az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak öt napon belül megküldi.
Hatósági engedély rendelkezésre állása
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet KRESZ 5. § (4) bekezdése értelmében a jármű hatósági engedélyét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania. Jogszabály eltérő rendelkezésének esete pl. a rendőr által a helyszínen elvett hatósági engedélyről szóló átvételi elismervénnyel lakcímig vagy telephelyig történő közlekedés. (a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet. De ez egy egyszeri esetre, és nem általános helyzetre vonatkozó rendelkezés!
A Kormányrendelet 113. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja rendelkezik arról, hogy a járművezető a közúti ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosult hatóságnak köteles átadni a forgalmi engedélyt.
A jármű hatósági (forgalmi) engedélye a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet értelmében egy biztonsági okmánynak minősülő közokirat, mely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja.
A közokiratról készített másolat bizonyító erejéről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 324. § (1)-(2) bekezdései rendelkeznek, melyek alapján az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak – a másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül –, ha a másolatot közokirat kiállítására jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá, ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési törvény szerinti hiteles másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.
Ezen jogszabályok magának a forgalmi engedélynek, és nem annak másolatának a járművezetőnél tartását, illetve a közúti ellenőrzéskor történő átadását írják elő.
A fentiek alapján a közjegyző által hitelesített másolat ugyan bizonyító erejűnek tekintendő a hitelesítés időpillanatában fennálló adattartalom tekintetében, ugyanakkor a hatósági engedélynek a járművezetőnél létére vonatkozó szabályoknak nem csak az a célja, hogy a járművezető a forgalmi engedéllyel igazolja a járműve bizonyos (az engedélyben feltüntetett) adatait.
Míg az adattartalma tanúsítja a jármű egyes műszaki jellemzőit, az üzembentartó vagy a tulajdonos személyét, ugyanakkor jelentősége van annak is, hogy az okmány fizikai valójában a járművezetőnél legyen. A jogalkotó számos rendelkezése határoz meg az okmánnyal összefüggésben leadási, illetve helyszíni elvételi kötelezettséget, ugyanis a hatóság ezzel szerez érvényt egyes döntéseinek, illetve a forgalomban való részvétel korlátozásáról szóló intézkedéseinek.
Könnyen belátható, hogy ha a hatóság egy jogszabályi rendelkezés alapján kötelezett a forgalmi engedély elvételére, akkor ennek nem lehet eleget tenni a másolat elvételével, mert így az eredeti át nem adott okmány birtokában éppen az elvételhez fűzött jogi érdek sérülne vagy üresedne ki. Ezért is jelöli meg a Kormányrendelet 88. § (1) bekezdése a forgalmi engedélyt oly módon, hogy az a jármű közúti forgalomban történő részvétele jogszerűségét igazolja.
Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy egy esetleges korábban készült másolaton az okmány által rögzített adatok és körülmények tekintetében a másolat készítést követően beállt változás nem jelenik meg.
Az előzőek alapján kijelenthető, hogy az okiratokba és a bennük feltüntetett adatok valódiságába vetett bizalomra, mint közérdekre, az okiratfogalom tisztaságára, és végső soron a jogbiztonságra tekintettel a jelenlegi jogi környezet nem teszi lehetővé az eredeti hatósági engedély helyett az arról készített másolat elfogadását – a KRESZ és a Kormányrendelet által a közúti forgalomban való részvétellel összefüggésben előírt – kötelezettség teljesítése kapcsán.
Ha úgy érzi, hogy nem kapott kielégítő választ kérdéseire, és Önt valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!
Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!
Ha Önnek büntetőjogi ügyvédre van szüksége, kérjen konzultációs időpont! Sürgős esetben hétvégén is hívhat!
