Emberölés

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját emberölés elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, hozzátartozója őrizetbe vételéről rendelkezett a hatóság emberölés bűntette miatt, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson! /emberölés ügyvéd/

Mindkét bűncselekmény a Btk. XV. Fejezetében szabályozott, az élet, a testi épség és egészség elleni bűncselekmények körébe tartozik. Emberölés esetében a védett a jogi tárgy más ember életének, míg testi sértés esetében egészségének, testi épségének védelme.

Az emberölés köztudottan a legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények közé tartozik, gondatlan alakzata egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos elkövetés esetén pedig öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetés lehet a megállapított jogkövetkezmény:

Btk. 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 160. § (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Maga a cselekmény megvalósítható tevéssel és mulasztással egyaránt, megállapításához szükséges az elkövető részéről kifejtett tevékenység, illetve a mulasztása és a halál bekövetkezése közötti okozati összefüggés fennállása. Tehát az elkövetőnek kell a tevékenysége vagy mulasztása folytán azt az okfolyamatot megindítania, ami a sértett halálához vezet.

Fontos, hogy különösen jelentős tárgyi súlyára tekintettel a szándékos alapeseti bűncselekmény, illetve az emberölés minősített esetei vonatkozásában a belátási képességgel rendelkező, 12. életévét betöltött kiskorú személy is felelősségre vonható és büntethető.

Az emberölés minősített esetei:

Btk. 160. § (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból,

c) aljas indokból vagy célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

f) több ember sérelmére,

g) több ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy

k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Privilegizált eset:

Btk. 161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Előkészület:

Ajogalkotó egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni az emberölésre irányuló előkészületet. Előkészület akkor állapítható meg, ha az elkövető az emberölés elkövetése céljából biztosítja az ehhez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételeket, esetleg az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy közös elkövetésben megállapodik.

Ki az aki biztosítja a szükséges vagy a végrehajtást megkönnyítő feltételeket?

Aki beszerzi beszerzi az eszközöket, az elkövetés érdekében megfigyeli a passzív alany életvitelét, életkörülményeit, szokásait.

Ki az aki mást az emberölés elkövetésére felhív?

Aki mást arra hív fel, hogy valakit megöljön, mindaddig, amíg a felhívott az ölési cselekményt nem kezdi meg, az emberölés előkészületéért felel. Abban az esetben, ha a felhívott az ölési cselekményt kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartást tanúsít) a felhívó már felbujtásért felel (feltéve, hogy a szándékot kialakította). Ha a szándék már a felhívását megelőzően kialakult az elkövetőben, úgy pszichikai bűnsegélyről beszélhetünk. Az emberölés előkészületének bűntette többrendbeli, ha az előkészület több ember megölésére irányul. Amennyiben ezek közül nem mindegyik jut el legalább a kísérlet szakaszáig, az emberölés és az emberölés előkészülete halmazata létesül. Amikor az eredmény bármely okból nem következik be, az emberölés kísérlete, valósul meg. Az, hogy a cselekmény mikor lép kísérleti szakba, a konkrét elkövetési magatartástól függ.

Az emberölés befejezett, ha a tényállásban meghatározott eredmény, vagyis a passzív alany halála bekövetkezik.

Kísérleti szakban a felhívó már felbujtásért felel, ha az elkövetőben kialakult az ölési szándék, akkor pszichikai bűnsegélyért. Önkéntes elállás befejezetlen kísérletnél, önkéntes eredményelhárítás befejezett kísérlet esetében.

A Btk. 160. § (5) bekezdése alapján öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.

Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektum

Az emberölés bűncselekmény kapcsán a bizonyítandó tények köre

Az emberölés jogi tárgya nem más, mint az ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek, az emberi élet védelme pedig minden jogállam alapvető kötelessége. A törvény a más ember életének kioltását rendeli büntetni, amiből az következik, hogy az öngyilkosság, azaz a saját élet kioltása nem valósít meg bűncselekményt. Ennek ellenére az öngyilkosságban történő közreműködés, az öngyilkosság megkísérlése esetén már büntetendő cselekmény.

A nyomozó hatóságoknak a bizonyítás és a nyomozás során kulcsfontosságú kérdése a bűncselekmény sértettjének, a passzív alanyának a személyes tulajdonságai, mint a neme, kora, életvitele, egészségi állapota, hiszen ezen kérdésekre adott válaszok alapozhatják meg sok esetben egy-egy minősítő körülmény meglétét.

A bűncselekmény passzív alanya kizárólag élő, természetes személy lehet.

Az emberölés elkövetési magatartása szintén kardinális pontja a felderítésnek. Ez lehet  minden olyan magatartás, ami a halálos eredmény előidézésére alkalmas, akár tevéssel, akár mulasztással megvalósítható. Az emberölés, mint aktív magatartás megvalósítható akár eszközzel, eszköz nélkül, vagy éppen pszichikai rábírással is, de tekintettel arra, hogy nyitott törvényi tényállásról van szó, megvalósítható akár mulasztással is.

Fentieken túl ki kell még térni az emberölés eredményére, hiszen maga a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az adott személy halála mint eredmény és az ölési cselekmény között ok okozati összefüggés felállítására és annak bizonyítására kerül sor.

Az emberölés eredmény-bűncselekmény, megvalósulásához szükségszerűen fenn kell állnia az élet kioltására alkalmas elkövetési magatartás és a halál, mint eredmény közötti ok-okozati összefüggésnek.

Az okozati kapcsolat hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást! A szándékos emberölés mulasztással való megvalósításakor is fenn kell állnia az okozati összefüggésnek.

Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

A gyakorlatban az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének, a halálos eredmény bekövetkezése esetén pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés bűntettének elhatárolása okoz nehézséget.

Ezek elhatárolása az elkövetőnek a cselekmény elkövetéskori időpontjában létező konkrét tudattartalma alapján történik.

Az emberölés, illetőleg az emberölés kísérlete esetén a tettes tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. A halált okozó testi sértés elkövetésekor az tettes tudatában – a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt – fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában.

Az elhatárolásnál az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapotot is szükséges tisztázni.

Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra különféle összetevőkből lehet következtetni, melyek során az elkövetéséhez használt eszköz mindig fontos összetevője az értékelésnek.

A használt eszköz

Amennyiben a támadás során pl. szúró-vágó eszközöket, lőfegyvert, esetleg mérget, stb. használtak, melyek tipikus eszközöknek tekinthetők, azt is vizsgálják az eljárás során, hogy van-e olyan faktor, ami az emberölésre irányuló szándékot kizárja.

Az elkövetés körülményei és módjai

Ezek tisztázása körében a végrehajtásnál végzett erőkifejtés, annak mértéke, egyszeri vagy többszöri megismétlődése, folyamatossága, elhúzódó jellege is számít. A szúrás, ütlegelés, megvágás, vagy döfés esetében az eszköz irányítottságnak, az eszköz kézben tartás módjának is jelentősége van. Szemléletesebben, ha egy tőrrel végzett hadonászó, kapkodó irányítatlan szúrás egymagában többnyire a testi sértés okozására irányuló szándékra utal, nem az élet kioltására. De ha mondjuk egy lőfegyveres elkövetést nézünk, egyértelmű, hogy életfontosságú szervekre (ilyen pl. a fej, a szív, a has és mellüreg, illetőleg a nyaki területek) célzott lövés mindenképp emberölési szándékra utal, de egy találomra, vaktában távolról leadott lövés csak testi épséget sértő szándékra utalhat.

A sérülés helye és jellege

Az elkövető szándékára a sérülés helyéről és jellegéből is lehet következtetni abból, hogy az emberölésre, vagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e.

Az elkövető kijelentései, cselekményt követő magatartása

Ezeknek is jelentősége lehet az elkövetéskor fennállott szándék megállapításánál, azonban a cselekményt megelőző viták, veszekedések felindult állapotában, illetve a cselekményt követő magatartás elemzésénél körültekintő értékelésre van szükség. Ilyen viselkedés a beállt hallal szemben tanúsított közömbösség, a sértett segítségnyújtás nélkül hagyása, de a nyomok és bizonyítékok eltűntetése is.

Alanyi tényezők

A szándék kialakulása során szerepet játszanak az elkövető személyi tulajdonságai, ezért a személyiségvizsgálat a szándék megismerése szempontjából is fontos, a cselekményt kiváltó motívum felderítésének és vizsgálatának kiemelkedő jelentősége van. nevezetesen, hogy a véghezvitel támadás, védekezés vagy elhárítás céljából történt-e. Annak determinálásánál, hogy a tettes szándéka ölésre, vagy testi sértésre irányult-e, jelentősége van az elkövetőnek a sértetthez fűződő kapcsolata, rokoni viszonya, érzelmi függése is.

Halált okozó testi sértés

Akkor valósul meg, ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli. Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett halál között az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha a testi sértési cselekmény indította el, vagy indította meg azt az okfolyamatot, amely a halál bekövetkezéséhez vezetett.

A fentebb tárgyaltakat bővebben a Kúria 3/2013. számú BJE határozata tartalmazza, mely a Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú Irányelv I. és II. részének helyébe lépett.

EUTANÁZIA (“szép halál”)

Köznapi értelemben minden olyan tevékenység, amelynek célja a halál közeli állapotban lévő, az emberhez méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése, ami megtörténhet kezdeményezésre (önkéntes eutanázia) vagy e nélkül (nem önkéntes eutanázia).

Az eutanázia mindkét formája szándékos emberölésnek minősül.

Eutanáziáról csak akkor lehet szó, ha az élet kioltására kifejezetten a beteg akaratából kerül sor. 

  • Aktív eutanázia esetén a beavatkozást az orvos végzi el, 
  • Passzív eutanázia esetén az életet meghosszabbító kezelést orvos mulasztja el. 

A eü. törvény a beteg számára biztosítja az önrendelkezési jogot, a beteg szabadon dönthet arról, hogy kíván–e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve, hogy annak során milyen beavatkozásokba egyezik bele. A törvény az ellátás visszautasításának jogát is szabályozza. A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetőség: 

  • ha a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet, az ellátás mellett is. 
  • az ellátás visszautasítás akkor érvényes, ha egy 3 tagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan írásban úgy nyilatkozik, hogy az ellátás visszautasításának feltételei fenn állnak, 
  • a beteg a következmények ismeretében hozta meg a döntéstét, és 
  • ha a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon 2 tanú előtt ismét nyilatkozik.
  • Közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a visszautasítással kapcsolatos nyilatkozatot. Írásképtelenség esetén a beteg 2 tanú együttes jelenlétében utasíthatja vissza az ellátást. 

A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó ellátást vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és képes a gyerek kihordására!

A törvény az önkéntes passzív eutanáziát lehetővé teszi, az aktív, illetve a nem önkéntes passzív eutanázia azonban szándékos emberölésnek minősül.

Az emberölés gyanúsítottjának kihallgatása

Egy gyilkossági ügyben a terhelt vallomására korábban és talán még a mai kriminalisztikában is a bizonyítékok királynőjeként tekintettek, illetve tekintenek. Ezt főleg a rendszerváltás előtt annyira komolyan is vették, hogy az akár kétes módszerekkel is kikényszerített beismerő vallomás mellett már más tárgyi vagy személyi bizonyítékok gyűjtése nem is volt szükséges.

gyanúsított kihallgatása

A Büntetőeljárás szabályai alapján a terheltek kihallgatása a következőképpen zajlik:

117. § (1) A terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születési nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadja.

(2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.(3) A terhelt kihallgatása a foglalkozására, munkahelyére, iskolai végzettségére, családi, kereseti és vagyoni körülményeire, továbbá a korábbi büntetésére és az eljárás tárgyától függően a katonai rendfokozatára, a címzetes rendfokozatára és a kitüntetéseire vonatkozó kérdésekkel kezdődik. Ezt követi a terhelt részletes kihallgatása.

A kihallgatást megelőző nyomozási szakasz

A gyakorlatban egy gyanúsítotti kihallgatása előtt a nyomozó már általában tisztában van az adott személy nemén és korán kívül annak priuszával, rendőrségi múltjával, képzettségével, végzettségével, pszichikai állapotával, továbbá a családi, baráti, anyagi viszonyaival. A lehetséges elkövetőről beszerzett adatok kiegészülve akár a titkos információgyűjtés eredményeivel a személy teljes profiljának felállítását eredményezik.

A terhelt kihallgatásán természetesen jelen lehet a meghatalmazott védő, vagy kötelező védelem esetében a kirendelt védő, de rajtuk kívül még adott esetben biztosítani kell például tolmács, jegyzőkönyvvezető jelenlétét is. Mindezeket követően kezdődhet maga a kihallgatás.

Az érdemi kihallgatás lefolytatásával kapcsolatban a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következőket határozza meg:

118. § (1) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, ezt követően kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell.

(2) A terhelt beismerése esetén – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is.

(3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni. A terhelt a vallomását saját kezűleg vagy más módon leírhatja, ezt az iratokhoz kell csatolni.

Fentieken túl mindenképpen szót kell ejteni a nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló, 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendeletről, amely a Büntetőeljárási törvény felépítéséhez igazodva egészíti ki annak egyes rendelkezéseit, ezzel több esetben is választ adva a gyakorlatban többször felmerülő kérdésekre (pl.: idézés, értesítés, zártan kezelt adatok, határidők).

Az emberölések nyomozásához kapcsolódó illetékességi és hatásköri szabályok

Az emberölések nyomozása jelenlegi szabályozás mellett a 25/2013. (VI.24.) BM Rendelet 1. számú melléklete alapján a rendőrség megyei rendőr-főkapitányságai, Budapesten belül pedig a BRFK Főosztályainak hatáskörébe tartozik.

Az emberölés bűntettén vagy vétségén kívül a megyei rendőr-főkapitányságok hatáskörébe tartozik többek között az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés bűntette, vagy például a gondatlanságból elkövetett életveszélyes sérülést okozó testi sértés vétsége.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon megyénként jelentős eltérések mutatkoznak az ilyen bűncselekmények elkövetéseinek számában, ezért különböző megyékben más és más szakmai apparátus épül fel ezeknek a deliktumoknak a nyomozására.

Nagyon sok esetben a nyomozások azonban nem megyei szinten, nem az emberölés, Btk. 160. §-ának minősítése alapján indulnak meg. Előfordul, hogy egy a közigazgatási törvény alapján folytatott eltűnési ügy, vagy egy kisebb súlyú erőszakos bűncselekmény fordul át emberölésbe, ezért a gyakorlati életben sok példát látunk arra, hogy egy későbbi emberölési ügyben az első nyomozati cselekményeket helyi szinten, városi rendőrkapitányságok hajtják végre.

Amennyiben hozzátartozóját letartóztatták, vagy valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás