VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Lopás

Amennyiben lopás vétsége vagy lopás bűntette miatt indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben büntetőeljárás, keresse fel minél előbb dr. Király Enikő ügyvédet, /lopás ügyvéd/ hogy megfelelő jogi tájékoztatást kapjon ügyét illetően, és hogy az ügyvéddel közösen kialakított hatékony védekezési stratégia révén az Ön számára legelőnyösebb eredménnyel fejeződhessen be!

A lopás igen elszaporodott bűncselekmény, amelynek elkövetési tárgya csak értékkel bíró, idegen ingó dolog lehet. Ebből következik, hogy saját, illetve mással közös tulajdonban álló dologra vagy ingatlanra nézve lopás nem követhető el.

A bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a lopott dolog értéke elérje vagy meghaladja az 50.001.- forintot, ennek hiányában tulajdon elleni szabálysértés valósulhat csak meg. Fontos azonban tisztázni, hogy hiába nem haladja meg ugyan az ötvenezer forintos értékhatárt az eltulajdonított dolog értéke, ha bizonyos, úgynevezett minősítő körülmények fennforgására tekintettel – mint pl.: üzletszerűség, bűnszövetség, dolog elleni erőszakkal vagy zsebtolvajlás útján, esetleg lopott vagy hamis kulcs használatával történő elkövetés – a büntetőtörvény azt bűncselekménnyé minősíti. Ha tehát például valaki úgy lopja el a boltból az egyébként ötvenezer forintot el nem értékű terméket, hogy az annak védelmére szolgáló áruvédelmi eszközt (pl.: matrica, mágnes címke) arról eltávolítja, akkor dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége, mint bűncselekmény miatt kell felelnie.

A dolog értékének megállapítása során a forgalmi értéket kell figyelembe venni, a minősítés kérdésében az eltulajdonított dolog kiskereskedelmi ára a meghatározó. Adott esetben az érték meghatározása szempontjából nem áll rendelkezésre megfelelő, pontos adat, ilyenkor annak tisztázása érdekében igazságügyi tárgyszakértő kirendelésére kerül sor az eljárásban.

A lopás szabályozása a hatályos Büntető Törvénykönyvben:

370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen,

bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,

bd) zsebtolvajlás útján,

be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,

bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,

bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy

bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást nagyobb értékre,

b) a kisebb értékre elkövetett lopást

ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,

bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,

bc) vallási tisztelet tárgyára,

bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,

be) nemesfémre vagy

c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást jelentős értékre vagy

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

Lopás értékhatárok

Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető maximum 50 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.

Az ellopott dolog értékétől függően a lopás minősítése:

• 50 001 – 500 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés),
• 500 001 – 5 millió forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés),
• 5 millió-egy – 50 millió forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés),
• 50 millió – 500 millió forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés),
• 500 millió forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés) .

Lopás bűncselekménnyel kapcsolatban kérdezze a büntető ügyvédet! Hívjon! Tel.: 06304158296

A lopás kriminalisztikai értelemben – birtokosi oldalról – idegen, ingó dolog mástól történő tényleges elvétele, jogtalan eltulajdonítás céljából.

Lényeges fogalmi elemek

• idegen: nem az elkövető tulajdona. A dolog meghatározott személy tulajdonában kell, hogy álljon
• ingó: csak olyan dolgokra követhető el, amelyek helyükről elmozdíthatóak
• dolog: minden birtokba vehető testi tárgy
• mástól elvétele: az adott dolog birtokostól, akarata ellenére történő elvétele
• jogtalan eltulajdonítás: sem jogszabály, sem a dologgal rendelkező nem jogosít fel a dolog elvételére

A lopás elkövetési tárgya  az elkövető számára idegen, dolog, ami ingó és értékkel bíró kell, hogy legyen. 

A három feltétel konjunktív, bármelyik hiánya esetén az adott elkövetési tárgy eltulajdonítása nem lopást, hanem valamely más bűncselekményt (pl.: okirattal visszaélést) valósít meg.

Dolog valamennyi, az ember által fizikailag birtokolható testi tárgy, pl: személygépkocsi, bútor, élelmiszer, műszaki cikk, pénz, értékpapír stb. A törvény kiterjesztően értelmezi a dolog fogalmát, mert például a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát, valamint a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is ide sorolja, amelyek a bennük tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagukban is biztosítják. Bár a villamosáram vagy a víz fizikai valójában nem birtokba vehető, ha valaki a villany- illetve a vízóra “átalakításával”, megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el.

Nem lehet a lopás elkövetési tárgya holttest, azonban valamilyen, a szervátültetés céljából eltávolított emberi szerv (szív, vese) már igen. Nem követhető el a cselekmény ingatlanra sem, de annak leválasztható részéire – tégla, cserép, ajtó, ablak, csatorna, villanykapcsoló, vezetékek, csempe, kád – igen.

 

Zsebtolvajlás útján elkövetett lopás

A zsebtolvajlás útján történő elkövetés esetén a dolog a sértett közvetlen testi őrizetében van. Így például a ruházatában, kezében tartott táskájában, hátizsákjában vagy közvetlenül mellette, például a földre vagy a székre helyezve. Fontos feltétel, hogy az elkövetés a sértett számára észrevétlenül történik. Ilyennek minősül, ha valakinek a buszon mellette álló hátitáskájából veszik ki az értékeit. Ha azonban ezt a hátizsákot vagy kabátot a sértett felakasztja a fogasra és attól távolabb tartózkodik, nem állhat fenn ez a minősített eset a közvetlen testi őrizet hiánya miatt. Ugyanakkor, ha a sértett kezében tartott telefont kapja ki az elkövető és szalad el a piaci forgatagban, a közvetlen testi őrizet mellett sincs minősített eset. Hiányzik ugyanis a másik feltétel, az észrevétlenség.

 

Helyiségbe behatolás

Az egyébként csak szabálysértést megvalósító lopást bűncselekménnyé felminősítő körülmények körébe tartozik a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre: 

megtévesztéssel – trükkös lopás vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve történő elkövetés. Ezt az elkövetési módot a kriminalisztikai gyakorlat besurranásos lopásnak nevezi. Az elkövető – a sértett jóhiszeműségét, tapasztalatlanságát, figyelmetlenségét kijátszva – vagy megtévesztéssel – például gázóra-leolvasónak, vagy szociális munkásnak adva ki magát, vagy gyermeke számára vizet kérve -, vagy a sértett tudta és beleegyezése nélkül jut be hozzá, például a nem kulcsra zárt bejárati ajtót kinyitva elhozza az előszobában található értékeket, vagy a kerítésen átmászva távolít el onnan dolgokat. Az elkövető tehát a sértettet épp a számára legnagyobb biztonságot jelentő közegben károsítja meg.

A helyiség kifejezés alatt minden olyan, oldalról fallal körülhatárolt terület értendő, amelyet tető véd, és amely lakás vagy például munkavégzés céljára épült. Nem feltétel, hogy az emberi tartózkodásra szolgáljon, így az állat elhelyezésére, raktározására vagy egyéb célra szolgáló építmények is helyiségnek minősülnek. Nem feltétel, hogy a fal téglából vagy kőből álljon, így ide tartozik például a sátor vagy a lakókocsi is. 

Ugyanakkor a személygépkocsi vagy a lépcsőház, függetlenül attól, hogy abban alszanak-e, semmiképp sem minősül ilyen helyiségnek. Az ehhez tartozó bekerített hely a helyiséghez szervesen kapcsolódó terület.

 

Hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetett lopás

• A hamis kulcs használatával elkövetett lopás során a tettes nem az adott készülékhez vagy zárhoz készült eszközt használja, hanem olyat, amely egyébként alkalmas annak kinyitására. Ez lehet például valamilyen tű, egy meggörbített drótdarab vagy bankkártya.
• Lopott kulcs esetében az adott zárhoz és készülékhez előállított kulcs kerül alkalmazásra, amelyet azonban a jogos tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül szerez meg az elkövető. 
• Fontos, hogy a megszerzés is jogtalan, például, ha a sértett kulcscsomóját az elkövető a behatolás célzatával emeli el. E körbe tartozik, ha számkombinációval zárható készülék esetén az elkövető a számkombinációt megszerzi.

 

A leggyakoribb lopás fajták

 

• áruházi, vagy bolti lopás
• alkalmi lopás
• gépkocsi feltörés alkalmával elkövetett lopás
• trükkös lopás
• besurranásos lopás
• betöréses lopás
• áramlopás
• zseblopás
• gépkocsi lopás
• kórházi lopás
• munkahelyi lopás
• házi lopás 
• temetői lopás
• strand, kempinglopás /szezonális/ 

 

Rongálás

 

 

 

 

 

 

 

Rongálás elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják? Lépjen kapcsolatba mielőbb dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy eljárási jogairól és kötelezettségeiről megfelelő tájékoztatást kapjon, és hatékony védekezési stratégia kialakításával együttesen az Ön számára legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson ügye!

A rongálás szabályozása a hatályos Büntető Törvénykönyvben:

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást

ba) falfirka elhelyezésével vagy

bb) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás nagyobb kárt okoz,

b) az elkövető

ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,

bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,

bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás jelentős kárt okoz,

b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,

c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

Személyes ügyvédi konzultációért kattintson ide!

 

A rongálás elkövetési tárgya

Az elkövető számára idegen vagyontárgy. A vagyontárgy idegen, értékkel bíró, ingó vagy ingatlan tárgy lehet. Idegen okirat nem lehet a bűncselekmény elkövetési tárgya.

Elkövetési magatartás: 

• Megsemmisítés: A vagyontárgy állagának fizikai megszűnését jelenti, amelynek eredményeként a vagyontárgy eredeti állapotba már nem állítható vissza.

• Megrongálás: A vagyontárgy állágának olyan károsítását jelenti, amelynek eredményeként annak értéke csökken. 

Az elkövetési magatartások jellemzően tevéssel valósulnak meg, de mulasztással is megvalósulhat.

 

 

Sikkasztás

Sikkasztás miatt gyanúsítottként kívánja kihallgatni a hatóság? Esetleg az ügyészség már vádat is emelt Önnel szemben? Ne késlekedjen, az idő Ön ellen dolgozik! Lépjen mielőbb kapcsolatba dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy megfelelő tájékoztatást kaphasson a büntetőeljárás menetéről, az Ön eljárási jogairól, illetve helyzetére figyelemmel a legcélszerűbb védekezési stratégia kidolgozásával az Ön számára a lehető legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson ügye!

A sikkasztás hatályos szabályozása a Btk.-ban:

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást nagyobb értékre,

b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy

c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást jelentős értékre,

b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy

c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Elkövetési tárgy

A dolog, amely idegen, ingó, értékkel rendelkező és az elkövetőre van bízva. Lopástól eltér, hogy az idegen dolgot az elkövetőre rábízzák, az elkövető jogszerűen került a dolog birtokába. A rábízás jogi aktus, ami kötelmi jogviszonyt létesít.

Elkövetési magatartás

• Jogtalan elsajátítás: Nem elegendő az eltulajdonítás célzata, szükséges az eltulajdonítás ténylegessége. Elsajátítás kétmozzanatú cselekmény: első mozzanat a jogosult kizárása a tulajdonjogának a gyakorlásából. A második mozzanat a jogosítottat megillető tulajdonosi részjogosítványok tényleges gyakorlása. 

Az eltulajdonítás a dolog feletti tényleges uralom végleges megszüntetését célozza. Az elkövető a birtokban tartáson felül olyan tevékenységet fejt ki, ami a tulajdonosi részjogosítvány hatalmi funkcióját fejezi ki. Megvalósulhat a dolog eltagadásával az arra jogosított elől. Az eltagadás annak a tagadását jelenti, hogy történt megbízás, és hogy ennek folytán az elkövető birtokában idegen dolog van. 

 

• A dologgal való sajátjakénti rendelkezés átfog minden magatartást, aminek során az elkövető az erre jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, ami a tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlását jelenti. 

• A sikkasztás az elkövetési magatartások tanúsításával válik befejezetté. Kísérlet, ha az elkövetési magatartás természetes egységet alkotó több mozzanatból tevődik össze és annak teljes megvalósulása valamilyen okból elmarad. 

Alanya tettesként, társtettesként csak olyan személy lehet, akire a dolgot rábízták. Mindenki más csak részes lehet!

Bűnösség

Szándékosan követhető el, egyenes és eshetőleges szándékkal is. 

 

Csalás

Amennyiben csalás miatt eljárás indult Önnel szemben, vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy a közös munka eredményeként ügye az Ön számára legkedvezőbb helyzettel zárulhasson!

 

 

 

Csalás elkövethető ingó dologra, ingatlanra, illetve annak tárgya vagyoni jogviszony is lehet. Elkövethető a sértett személy tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával, megállapításának feltétele, hogy vagy a sértett, vagy rajta kívül álló más személy vonatkozásában kár következzék be, amelynek ok-okozati összefüggésben kell állnia az elkövető által kifejtett magatartással. A csalás mindezek megléte esetén sem állapítható meg akkor, ha az elkövető részéről a tevékenyége kifejtésekor a teljesítési készség – azaz a teljesítésre irányuló akarat – fennállt, s csak utóbb keletkezett olyan körülmény, amely miatt a teljesítésre nem képes. Önmagában például tehát az, hogy az adós a lejáratkor nem tudja a hitelező részére a kölcsönt visszafizetni, még nem eredményezi a csalás megállapíthatóságát. A csalás csak szándékosan elkövethető bűncselekmény, az elkövetőnek tisztában kell lennie vele, hogy a sértettet tévedésbe ejti, illetve tévedésben tartja, s azzal is, hogy ezzel összefüggésben kár következik be.

A csalás szabályozása a hatályos Büntető Törvénykönyvben:

373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy

b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy

c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követik el.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

A csalás elkövetési magatartása:

Tévedésbe ejtés vagy tévedésbe tartás. Jellemzően kétmozzanatú tevékenységfolyamat. 

– Első mozzanat: 

Tévedésbe ejtés: Az elkövető a valótlanságot valóságként tünteti fel, és ennek eredményeként a megtévesztettben téves képzetek alakulnak ki. Alkalmasnak kell lennie arra, hogy előidézze a károkozást. Tévedésbe ejtés irányulhat jogilag tiltott vagy erkölcsileg helytelenített körülményekre is. Aktív magatartással valósítják meg. 

A tévedésben tartás: Az elkövető magatartásától függetlenül létező tévedés el nem oszlatása vagy megerősítése. Létrejöhet aktív és passzív magatartással is. A passzivitás csak akkor valósít meg csalást, ha az elkövető jogi kötelessége a felvilágosítás. Elegendő, ha csak az ügylet lényeges körülményeire vonatkoznak. 

– Második mozzanat: A károsító tevékenység: A károsító cselekményt más valósítja meg, a megtévesztett személy, aki az elkövető magatartása következtében végez vagyoni joghatású cselekményt. A csalás 2 személy cselekményét feltételezi. 

Csalás stádiumok:

Befejezett, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkezik a kár. A megtévesztő magatartás megkezdésével a csalás kísérleti szakba lép.

Bűnösség:

Célzatos cselekmény, csak egyenes szándékkal követhető el. A célzat a jogtalan haszonszerzés, ennek kialakulása időben megelőzi a megtévesztő magatartás tanúsítását.

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

A bűncselekmény a legsúlyosabb esetben akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, így, amennyiben Önnel szemben információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt eljárást indult, ne késlekedjen kapcsolatba lépni dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy az Önt érintő tudnivalókról, eljárási jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást kaphasson, s kidolgozott védekezési stratégia mentén haladva az eljárás a legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson az Ön számára!

Információs rendszernek tekinti a Btk. az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összességét. A bűncselekmény egyrészt az ilyen információs rendszer működésének befolyásolásával (pl.: adat bevitele, megváltoztatása, törlése, hozzáférhetetlenné tétele) valósítható meg. Másrészt, megvalósulhat a bűncselekmény hamis, hamisított, illetve jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő eszköz (pl.: csekk, elektronikus pénz, Erzsébet utalvány) felhasználása, vagy ezzel történő fizetés elfogadása útján is.

Az információs rendszerrel elkövetett csalás hatályos szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:

375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy

b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

 

Hűtlen kezelés

Hűtlen kezelés miatt eljárás indult Önnel szemben? Amennyiben ezen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, vagy vádolják, a megfelelő jogi tájékoztatás és a szakszerű védekezési stratégia kialakítása érdekében minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy az Ön számára lehető legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson a büntetőeljárás!

A hűtlen kezelés hatályos szabályozása a Btk.-ban:

376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

Elkövetési magatartás

Vagyonkezelői kötelesség megszegése

• A vagyonkezelő kötelessége, hogy a rábízó érdekeit a tőle elvárható szakértelemmel, gondossággal eljárva mozdítsa elő, a vagyon lehetőség szerinti gyarapítása. 
• Főbb tartalmi elemei: vagyon őrzése, állagának megóvása, gyarapítása, kárelhárítás, tájékoztatás, vagyonkezelők irányítása.
• Mindig meg kell vizsgálni a konkrét megbízás tartalmát is.

Materiális bűncselekmény,  eredménye a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny. Alanya tettesként, társtettesként olyan személy lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg. Rendbeliséget az elkövetőre bízott vagyonok száma határozza meg. 

Hanyag kezelés

Hanyag kezelés miatt büntetőeljárás indult Önnel szemben? Amennyiben ezen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, vagy vádolják, a megfelelő jogi tájékoztatás és a szakszerű védekezési stratégia kialakítása érdekében minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy az Ön számára lehető legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson a büntetőeljárás!

A hanyag kezelés hatályos szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:

377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.

Elkövetési magatartás

Vagyonfelügyelői vagy kezelői kötelesség megszegése vagy elhanyagolás.

• Kötelességszegés: kötelessége, hogy a rábízó érdekeit a tőle elvárható szakértelemmel, gondossággal eljárva mozdítsa elő, a vagyon lehetőség szerinti gyarapítása. (vagyon őrzése, állagának megóvása, gyarapítása, kárelhárítás, tájékoztatás, vagyonkezelők irányítása.) — aktív és passzív formában is megnyilvánulhat.
• Elhanyagolás: Az elkövető nem tesz meg minden tőle elvárhatót a vagyonkezelés vagy felügyelet körében. Kizárólag mulasztással valósítható meg. 

 

Amennyiben gyanúsítottként idézték, célszerű mielőbb felvennie a kapcsolatot büntetőjogi védőügyvéddel, aki felvilágosítja Önt a terhelt kötelességei és a terheltet megillető jogok gyakorlásának menetéről és lehetőségéről a büntetőeljárás során, továbbá kijelölhetik védekezése alapvető irányvonalát már első meghallgatása előtt, amely az eljárás befejezésére is komoly, az Ön szempontjából kedvező kihatással lehet.

Ha úgy érzi, hogy nem kapott kielégítő választ kérdéseire, és Önt valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

 

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!