Az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények
Segítségnyújtás elmulasztása
Segítségnyújtás elmulasztásával gyanúsítják, vagy vádolják? Késedelem nélkül vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, aki szakszerű védelem kidolgozásával gondoskodik arról, hogy a büntetőeljárás az Ön szempontjából a lehető legkedvezőbb kimenetellel záruljon!
A segítségnyújtás elmulasztása szabályozása a hatályos Büntető Törvénykönyvben:
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
A segítségnyújtás elmulasztása egyike azoknak a (nagyon ritka) törvényi tényállásoknak, amelyekben a törvény nem tilt valamilyen magatartást, hanem valaminek a megtételére kötelez (és a büntetőjogi felelősséget a kötelezettség elmulasztása alapozza meg. Mindenkitől elvárható és követelhető, hogy TŐLE ELVÁRHATÓ segítséget nyújtson, bármilyen okból került is (akár saját cselekvése miatt is) a sérült ilyen helyzetbe.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS
A segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény kizárólag mulasztással valósítható meg, és mivel a törvény eredmény bekövetkezését sem kívánja meg, a segítségnyújtás elmulasztása alapesetben ún. tiszta mulasztásos bűncselekmény azért, mert nem más jogszabály írja elő a cselekvési kötelezettséget, hanem maga a BTK. Senkitől sem várható el saját életének kockára tétele.
Nem várható el:
- az adott személy képességeit meghaladó segítségnyújtás,
- attól, aki maga is sérült vagy életét, testi épségét veszélyeztető helyzetben van,
- ha a sérült már más személytől megkapta a szükséges segítséget,
- ha a sérült önmaga is kétséget kizáróan képes elhárítani a veszélyt,
- ha a felajánlott segítséget egyértelműen visszautasítja és nincs szemmel látható súlyos sérülése. Azt, hogy a passzív alany segítségre szorul-e, nem az elkövető, hanem a sérült vagy veszélyhelyzetben lévő szemszögéből kell megítélni.
EGYSÉG, HALMAZAT
A rendbeliség a passzív alanyok számától függ. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az eredmény (sérülés) is létrejön. Nem állhat halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása a szándékos testi épség elleni, a kísérleti szakban maradt élet elleni bűncselekményekkel.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját a fenti bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, esetleg hozzátartozóját őrizetbe is vette a hatóság emiatt, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!
