A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK
Amennyiben Ön vagy hozzátartozója közlekedési bűncselekmény gyanúsítottja vagy vádlottja keresse bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédet, aki az eljárás lefolytatása során segítségére lesz abban, hogy az Önt megillető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett ügye a legkedvezőbb eredménnyel záruljon!
A Btk. a XXII. Fejezetében szabályozza a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének tényállását, a közúti veszélyeztetést, a közúti baleset okozásának vétségét, a járművezetés ittas, illetve a járművezetés bódult állapotban bűncselekményeket, a járművezetés tiltott átengedését, a cserbenhagyást és a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetésének tényállást. Figyelemmel arra, hogy valamilyen minőségben – gyalogosként, kerékpárosként, gépjárművezetőként – mindannyian részt veszünk a közúti közlekedésben, akár már a részünkről tanúsított meggondolatlan cselekedet, egy apró figyelmetlenség is könnyen eredményezheti azt, hogy valamilyen közlekedési bűncselekmény gyanúsítottjává váljunk.
Fontos szabály a közúti közlekedés körében a Btk. azon rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Kötelező az eltiltás akkor, ha a valaki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény a Btk. alapján a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyeztető magatartásokkal valósítható meg.
Mi minősül közlekedési útvonalnak? Ide tartozik a közút, de a közforgalom elől el nem zárt magánút is, ebből következik, hogy a bűncselekmény akár magánterületen is elkövethető. Közlekedési útvonalnak tekintendő például továbbá a vasúti pálya, a repülőtér és a leszállópálya is, gyakorlatilag bármely olyan terület, ahol közlekedés folyik.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény vonatkozásában járműnek tekintendő a közúti (pl.: gépjármű, személygépkocsi, villamos, autóbusz, motorkerékpár; ugyanakkor nem minősül járműnek az önerőből 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes kerekesszék, és a gyermekkocsi sem: az ezekkel közlekedő személyek gyalogosnak minősülnek), a vasúti, a légi közlekedés végzésére alkalmas légi járművek, illetve a vízi járművek (kompok, nagy és kishajók) is.
Üzemi berendezés vagy ezek tartozéka például a járművek kormánya, fékje, világító- és fényjelző berendezése a sorompó és a járda is.
Ezek megrongálása, megsemmisítése, az úton akadály létesítése, közlekedési jelzés eltávolítása vagy megváltoztatása a közlekedés biztonságára kihatással van, gyakorlatilag meggátolja a biztonságos közlekedés lehetőségét, így a bűncselekmény ezen magatartások tanúsításával megvalósul. További lehetséges elkövetési magatartás a közlekedő jármű vezetője ellen alkalmazott erőszak vagy fenyegetés. Fontos kiemelni, hogy az is erőszakos magatartásnak minősül, ha a vezetőre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás nem alkalmas testi sérülés okozására.
A bűncselekményt csak olyan személy követheti el, aki nem tartozik az érintett közlekedési ágazat személyi hatálya alá.
A közlekedés biztonsága elleni báncselekmény hatályos szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:
232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése a Btk.-ban:
233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS
A vasúti, a légi vagy a vízi közlekedésre előírt közlekedési szabályok megszegése. A közlekedési szabályokat alacsonyabb szintű jogszabályok vagy ún. szakmai szabályok határozzák meg. A közismert szakmai gyakorlatot is a közlekedési ágazatra vonatkozó kötelező szabálynak kell tekinteni. A gyalogosokra és utasokravonatkozó szabályok e tényállás alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak.
Közúti veszélyeztetés
A közlekedési bűncselekmények körében igen gyakori a közúti veszélyeztetés, a közúti közlekedésben részt vevő személyek nap mint nap találkozhatnak ilyen jellegű cselekményekkel annak ellenére, hogy esetleg nem is tudják, hogy azzal állnak szemben. Tipikus megvalósulási formái ennek a bűncselekménynek az egyik vezető által a másik irányába történő „megleckéztetési” szándékú kormányráhúzás, vagy az a szituáció, amikor az egyik vezető a másik, lassabb jármű mögött haladva megelégeli annak csekély sebességét, és ezt nyomatékosítandó, a követési távolságon jóval belül tolja le az előtte haladót az útról, esetleg előzést követően hirtelen, indokolatlanul „befékez” a másik autó elé. Az ilyen magatartások a KRESZ-ben foglalt előírásokkal ellentétesek, és amennyiben bebizonyosodik, hogy az elkövető a reá irányadó szabályok megszegésével okozati összefüggésben olyan helyzetet teremtett, amellyel más személy(ek) életét vagy testi épségét veszélybe sodorta, a bűncselekmény egyértelműen megállapítható. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából elég a távoli veszély lehetőségének fennállása, nem szükséges, hogy a veszély közvetlen legyen.
Abban az esetben, ha a szabályszegés következtében nem csupán veszélyhelyzet alakul ki, hanem nyolc napon túl gyógyuló sérülés, tömegszerencsétlenség, halál, vagy halálos tömegszerencsétlenség, a cselekmény súlyosabban minősül, és akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújtható.
A közúti veszélyeztetés szabályai a Büntető Törvénykönyvben:
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS
A közúti közlekedésre előírt közlekedési szabályok megszegése. Az elkövetési magatartásként meghatározott közlekedési szabályokat a KRESZ, ezen felül pedig a közúti járművek forgalomban helyezésének, tartásának a műszaki feltételeiről szóló, valamint a közúti igazgatással kapcsolatos további jogszabályok határozzák meg. A tényállás meghatározza az elkövetés helyét, e bűncselekmény közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton követhető el.
Tehát a közlekedési szabályok szándékos megszegése önmagában –eredmény hiányában– nem alapozza meg a cselekmény bűncselekményi minősítését. A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált.
Közúti baleset okozása
A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy az elkövető közúti közlekedési szabályt vagy szabályokat szegjen meg, és ezzel okozati összefüggésben rajta kívüli más személynek nyolc napon túl gyógyuló sérülése keletkezzen. Nem elegendő tehát a szabályszegés ténye, önmagában ez a büntetőjogi felelősséget nem alapozza meg, a bíróságnak minden esetben azt kell vizsgálnia, hogy az elkövető által tanúsított szabályszegés és a bekövetkezett baleset között fennáll-e az okozati kapcsolat.
A közúti baleset okozása csak gondatlanul követhető el, maga a közlekedési szabályszegés megvalósulhat szándékosan és gondatlanul is, azonban az eredményre csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki.
A bűncselekmény eredménye alapesetben az elkövetőn kívüli személy által nyolc napon túl gyógyuló sérülés elszenvedése, a jogalkotó ezt egy évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti.
Súlyosabban minősül a cselekmény és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha annak eredménye maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség. Amennyiben a bűncselekmény halált, egytől öt évig terjedő, míg, ha kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, úgy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A közúti baleset okozása a hatályos Btk.-ban:
235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
EREDMÉNY
Gondatlan eredmény-bűncselekmény. A bűncselekmény megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a közlekedési szabályok megszegésével okozati összefüggésben az elkövető gondatlansága folytán legalább egy személy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved. Okozatosság hiányában nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a baleset közlekedési szabály megszegését követően, de elháríthatatlan külső körülmény folytán következik be (vis maior).
A bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását alapvetően befolyásolhatja a sértett közreható magatartása is.
Ha mindkettő sérülést okoz, a másiknak kölcsönösen felel sérülésért, halálért, ill. az okozott kárért.
Cserbenhagyás
A cserbenhagyás hatályos szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A cserbenhagyás nem kötődik személyi sérüléshez vagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély bekövetkeztéhez, és csak akkor valósul meg, ha a segítségnyújtás elmulasztása nem állapítható meg.
A közlekedési balesettel érintett jármű vezetője büntetőjogi felelősséggel akkor tartozik, ha a balesettel összefüggésben személyi sérülés bekövetkezésének objektív lehetősége fennáll, s e sérülés bekövetkezésére reálisan következtetni lehet. A dologi rongálás bekövetkezésének, illetve a rongálódás mértékének nincs elsődleges jelentősége. A csekély erejű ütközés, súrlódás, külső alkatrészek összeütődése általában nem jár személyi sérüléssel, s ez a vezető számára jól megítélhető.
A cserbenhagyás rendbelisége nem függ a közlekedési balesettel érintett személyek számától, mert nem személy elleni, hanem közlekedési bűncselekmény. Rendbeliségét a tényállásban írt módon elhagyott baleseti helyszínek száma határozza meg.
Bűncselekménnyé vált az eltiltás hatálya alatt történő vezetés!
A közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXI. törvény 61. §-a új törvényi tényállással egészítette ki a Büntető Törvénykönyvet! A rendelkezés 2021. május 14-én hatályba is lépett. Az új Btk. 239/B. § az alábbiakról rendelkezik:
239/B. § (1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben Önt valamelyik közlekedési bűncselekménnyel – akár ittas vagy bódult járművezetéssel, közlekedés biztonsága elleni bűncselekménnyel, közúti veszélyeztetéssel, közúti baleset okozásával, esetleg cserbenhagyással gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, /ittas vezetés ügyvéd, közlekedési ügyvéd/ aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!
Hívjon most! Tel.sz.: 0630/415-8296
Telefon: 06304158296