Közlekedési
bűncselekmények
Balesetet okozott? Ittas vagy bódult állapotban vezette járművét? Cserbenhagyással, közúti veszélyeztetéssel gyanúsítják? Tapasztalt védőügyvéd segítségével az Ön számára legkedvezőbb eredmény elérhető.
Konzultációs időpont kérése
Amennyiben Ön vagy hozzátartozója közlekedési bűncselekmény gyanúsítottja vagy vádlottja, keressen bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédet, aki az eljárás lefolytatása során segítségére lesz abban, hogy az Önt megillető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett ügye a legkedvezőbb eredménnyel záruljon!
A Btk. XXII. fejezetébe tartoznak a közlekedési bűncselekmények. Figyelemmel arra, hogy valamilyen minőségben – gyalogosként, kerékpárosként, gépjárművezetőként – mindannyian részt veszünk a közúti közlekedésben, akár már egy apró figyelmetlenség is könnyen eredményezheti, hogy valamelyik közlekedési bűncselekmény gyanúsítottjává váljunk. A törvény az alábbi tényállásokat szabályozza:
Fontos szabály a közúti közlekedés körében a Btk. azon rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Kötelező az eltiltás akkor, ha valaki ittas állapotban vagy bódult állapotban járművezetést követ el.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon valósítható meg – azzal a feltétellel, hogy ezzel mások életét vagy testi épségét veszélyeztetik. A tényállás nyitott, az elkövetési magatartás „más hasonló mód" formájában is megvalósulhat.
Közlekedési útvonalnak tekintendő nemcsak a közút, hanem a közforgalom elől el nem zárt magánút is – a bűncselekmény tehát magánterületen is elkövethető. Ide tartozik a vasúti pálya, a repülőtér és a leszállópálya is.
Jármű fogalma ebben a tényállásban széles: ide tartoznak a közúti (gépjármű, villamos, autóbusz, motorkerékpár), vasúti, légi és vízi járművek egyaránt. Nem minősül járműnek az önerőből 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes kerekesszék és a gyermekkocsi.
Üzemi berendezés például a jármű kormánya, fékje, világító- és fényjelző berendezése, a sorompó, és ide sorolható a járda is. A bűncselekmény csak olyan személy által követhető el, aki nem tartozik az érintett közlekedési ágazat személyi hatálya alá.
Kiemelkedő, hogy az erőszakos magatartás akkor is megállapítható, ha a vezető ellen alkalmazott fizikai ráhatás nem alkalmas testi sérülés okozására.
232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) 1–5 év, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) 2–8 év, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) 5–10 év, ha halált,
d) 5–15 év, ha kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Az előkészület: vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Gondatlan elkövetés esetén is büntetendő – enyhébb tételekkel.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt önként megszünteti, mielőtt abból káros következmény származna.
Jellemző elkövetési eset: közlekedési lámpa alkatrészének ellopása, tábla eltávolítása vagy a vezető elleni verekedés a mozgó járműben.
Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
E tényállás elkövetési magatartása a vasúti, légi vagy vízi közlekedésre előírt szabályok megszegése. A közlekedési szabályokat alacsonyabb szintű jogszabályok vagy ún. szakmai szabályok határozzák meg. A közismert szakmai gyakorlat szintén kötelező szabálynak tekintendő. Fontos, hogy a gyalogosokra és utasokra vonatkozó szabályok e tényállásban nem tekinthetők közlekedési szabályoknak.
A büntetési tételek megegyeznek a 232. § rendszerével: alapesetben három évig, halálos tömegszerencsétlenség esetén öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés a következmény súlyától függően 1–5 évtől, 2–8 évig, 5–10 évig, illetve 5–15 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt önként megszünteti.
Közúti veszélyeztetés
A közlekedési bűncselekmények körében igen gyakori a közúti veszélyeztetés. A bűncselekmény megvalósulásához elég a távoli veszély lehetőségének fennállása – nem szükséges közvetlen veszély.
Tipikus megvalósulási formák: „megleckéztetési" szándékú kormányráhúzás, a követési távolságon belülre benyomulás, vagy az előzést követő indokolatlan hirtelen fékezés a másik autó elé. Ezek a magatartások a KRESZ-be foglalt szabályokkal ellentétesek.
Az elkövetési hely meghatározott: közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút. Közúti járművezetési szabály megszegése nem közúton okozott sérülés vagy halál esetén is a közúton elkövetett rendelkezések az irányadók.
A szabályok megszegése önmagában – eredmény hiányában – nem alapozza meg a bűncselekményi minősítést. Az elkövető szándékos és gondatlan magatartással egyaránt megvalósíthatja, az eredményre azonban csak gondatlansága terjedhet ki.
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Minősített esetek:
a) súlyos testi sértés: 1–5 év
b) maradandó fogyatékosság / súlyos egészségromlás / tömegszerencsétlenség: 2–8 év
c) halál: 5–10 év
d) kettőnél több ember halála / halálos tömegszerencsétlenség: 5–15 év
Közúti baleset okozása
A közúti baleset okozása kizárólag gondatlanul követhető el. Maga a közlekedési szabályszegés lehet szándékos is, azonban az eredményre – a sérülésre vagy halálra – csak gondatlanság terjedhet ki. A bűncselekmény megállapításának feltétele a 8 napon túl gyógyuló sérülés és az okozati összefüggés fennállása a szabályszegés és a baleset között.
Ha a sérülés 8 napon belül gyógyul, szabálysértésről van szó. Ha kizárólag az elkövető szenved sérülést, a bűncselekmény nem állapítható meg.
A bűncselekmény megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elkövető rendelkezett-e érvényes jogosítvánnyal. Az elkövetési magatartás körébe nemcsak a KRESZ, hanem a közúti igazgatásra, a forgalomba helyezésre vonatkozó egyéb jogszabályok megszegése is beletartozik.
Műszakilag engedélyezett, de balesetveszélyes állapotú (pl. fékhibás, lekopott gumijú) járművel való részvétel szintén megalapozhatja a szabályszegést. Hasonlóképpen, ha az elkövető betegsége, kimerültsége, álmossága folytán nem alkalmas biztonságos járművezetésre, ez is tényállásszerű lehet.
A bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását alapvetően befolyásolhatja a sértett közreható magatartása is. Ha mindkét fél szabályt szegett és sérülést okoz, a másiknak kölcsönösen felel a sérülésért, halálért, illetve az okozott kárért.
235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha halált okoz,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Cserbenhagyás
A cserbenhagyás akkor valósul meg, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve életét vagy testi épségét közvetlen veszély fenyegeti-e.
A cserbenhagyás nem kötődik személyi sérüléshez – a vezető akkor is felelős, ha ténylegesen nem történt személyi sérülés, de ennek lehetősége fennállt. A csekély erejű ütközés, súrlódás, külső alkatrészek összeütődése általában nem jár személyi sérüléssel, és ez a vezető számára jól megítélhető.
Fontos: ha a helyszínen segítségre szoruló személy is van, és a vezető segítségnyújtás nélkül elhagyja a helyszínt, nem cserbenhagyásért, hanem a súlyosabb segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményéért felel.
A cserbenhagyás rendbelisége nem a balesetben érintett személyek számától függ, hanem az elhagyott baleseti helyszínek számától.
239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Járművezetés az eltiltás hatálya alatt
A közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXI. törvény 61. §-a új törvényi tényállással egészítette ki a Büntető Törvénykönyvet. A rendelkezés 2021. május 14-én lépett hatályba.
Az új tényállás szerint önálló bűncselekménynek minősül, ha valaki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet. Korábban ez csak szabálysértést valósított meg – a módosítás óta büntetőjogi következménnyel jár.
A törvény különbséget tesz aszerint, hogy az eltiltást szabálysértési eljárásban vagy büntetőeljárásban szabták-e ki. A büntetőeljárásban kiszabott eltiltás hatálya alatti járművezetés súlyosabb megítélés alá esik.
239/B. § (1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fontos tudnivalók a büntetőeljárásról
Közlekedési bűncselekmény gyanúja esetén az alábbi szempontok meghatározóak lehetnek az eljárás kimenetele szempontjából.
Szakértői bizonyítás
Közlekedési büntetőügyekben a szakértői kirendelések száma a legmagasabb. Az ütközési folyamat, sebesség, helyszínrajz értelmezése műszaki igazságügyi szakértői feladat. Felkészült védőügyvéd megfelelő kérdéseket tud feltenni a szakértőknek, amelyek ügyfele javát szolgálják.
Közvetítői eljárás (mediáció)
Közúti baleset okozása esetén lehetőség van közvetítői eljárásra, amelynek eredményes lezárása esetén a büntetőeljárás megszüntethető. Beismerő vallomást azonban csak a védőügyvéddel való konzultáció után szabad tenni – ennek elmulasztása súlyos kockázatokkal járhat.
Járművezetéstől eltiltás
A közlekedési bűncselekmények leggyakrabban alkalmazott szankciója. Minimuma 1 hónap, maximuma 10 év. Az eljárás már a legelején járhat a vezetői engedély bevonásával. Tapasztalt védőügyvéd célja ennek minimalizálása vagy mellőzése.
Sértett közreható magatartása
Ha a baleset sértettje is megszegte a KRESZ szabályait (pl. szabálytalan gyalogosátkelés), ez az elkövető büntetőjogi felelősségét csökkentheti vagy kizárhatja. Ennek bizonyítása a védelem egyik legfontosabb eszköze.
Elektronikus roller, pedelec
A Kúria 2023-as döntése szerint az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül – ittas állapotban való vezetése a járművezetés ittas állapotban bűncselekményét valósítja meg. Ez a kiterjesztő értelmezés más elektromos hajtású eszközökre is kihatással van.
Az első lépés a legfontosabb
A gyanúsítotti kihallgatás előtt feltétlenül kérje védőügyvéd segítségét. Az eljárás korai szakaszában tett nyilatkozatok az ügy egész menetét meghatározhatják – egyedül ne védekezzen.
Mit tegyen, ha közlekedési bűncselekmény gyanúsítottja?
Az alábbi lépéseket javasoljuk, ha Önnel szemben büntetőeljárás indul:
Már a gyanúsítotti kihallgatás előtt – akár éjjel-nappal. Dr. Király Enikő elérhető a +36 30 415 8296 számon.
A hallgatáshoz való jog törvényes jog. Védőügyvéd jelenlétéig éljen ezzel a jogával.
Helyszíni fényképek, tanúk elérhetősége, menetrekorder, dashcam felvétel – ezek meghatározók lehetnek.
A beismerő vallomás, a közvetítői eljárás vagy a teljes védekezés közötti döntés alapos jogi mérlegelést igényel.
Dr. Király Enikő az eljárás elejétől végéig – a nyomozástól az ítéletig – személyesen viszi végig az ügyét.
Dr. Király Enikő – Tapasztalt védőügyvéd közlekedési bűncselekményekben
A közlekedési büntetőjog speciális szakterület, ahol az ügyvéd felkészültsége perdöntő. Dr. Király Enikő büntetőügyvéd Budapest szívében, személyesen viszi végig ügyeit a rendőrségi nyomozástól az ítéletig.
Dr. Király Enikő kizárólag büntetőjogi ügyekkel foglalkozik – szaktudása és tapasztalata teljes mértékben az Ön javát szolgálja.
Az ügyeket személyesen, az első konzultációtól a jogerős befejezésig viszi végig – nem adja tovább, nem hagyja magára.
Nincs két egyforma eset. Minden ügy egyedi értékelést és személyre szabott stratégiát igényel a legjobb eredmény elérése érdekében.
Részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, a büntetési tételekről, a lehetséges védekezési opciókról és a várható következményekről.
Közlekedési bűncselekmény esetén az első 24 óra döntő. Dr. Király Enikő elérhető, amikor szüksége van rá.
Közlekedési ügyekben kiemelt cél az eltiltás mellőzése vagy időtartamának csökkentése – ez sok esetben az ügyvéd hozzáértésén múlik.
Keressen bizalommal – ne védekezzen egyedül!
Amennyiben Önt valamelyik közlekedési bűncselekménnyel – ittas vagy bódult járművezetéssel, közlekedés biztonsága elleni bűncselekménnyel, közúti veszélyeztetéssel, közúti baleset okozásával, esetleg cserbenhagyással gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel!
+36 30 415 8296