A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Embercsempészés
Eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben embercsempészés bűntette miatt? A jelenlegi nemzetközi helyzetre is tekintettel, ezen bűncselekmények elkövetőinek igen komoly, rendszerint végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel kell számolniuk. A megfelelő jogi tájékoztatás és védekezési stratégia felépítése érdekében mielőbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel (embercsempészés ügyvéd), hogy ügye az eljárás végeztével az Ön számára legkedvezőbb kimenetellel zárulhasson!
Az embercsempészés szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:
353. § (1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a) vagyoni haszonszerzés végett,
b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagy
c) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a) a csempészett személy sanyargatásával,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
d) üzletszerűen vagy
e) bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti embercsempészést a b)-e) pontban meghatározott módon
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészést az a), illetve a c)-e) pontban meghatározott módon követik el.
(5) A (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény szervezője vagy irányítója tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A határőrizeti területen lefolytatott eljárás
A migrációs válság elhúzódása miatt továbbra is jelentős számú harmadik országbeli állampolgár szándékozik illegálisan az Európai Unió területére jutni, ebben őket nemzetközi embercsempész hálózat segíti.
A Magyar Országgyűlés 2017. március 7-én elfogadta a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvényt, így a Magyarország területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben a rendőrség intézkedik.
A rendőrség nem csak a 8 km-es határsávon belül, hanem az ország egész területén feltartóztathatja a jogellenesen tartózkodó külföldieket és az ideiglenes biztonsági határzáron (IBH) átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
Őket az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki, ha a menedékkérelmet a tranzitzónában terjesztik elő. Ezeket a személyeket az IBH kapuján kísérik át és kérelmüket a tranzitzónában terjeszthetik elő.
A kötelező tartózkodás szabályainak megszegése
Aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet időtartama alatt nem az idegenrendészeti vagy a menekültügyi eljárásban a számára kijelölt kötelező tartózkodási helyen tartózkodik, szabálysértést követ el. A tényállás megvalósul, ha a külföldi a tartózkodásul kijelölt helyet elhagyta vagy oda meg sem érkezett, és szabálysértési elzárással, pénzbírsággal sújtható.
A 8 km-es sávon túl feltartoztatott külföldiekkel szemben ruházat- és csomagátvizsgálását hajtja végre a hatóság, illetve a személyeket az illetékes határrendészeti kirendeltség, rendőrkapitányság járőre az idegenrendészeti hatósága elé állítja.
A hatóságnak az előállított külföldit tájékoztatni kell, hogy jogellenesen tartózkodik Magyarország területén és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az IBH kapuján történő átkísérésére. A külföldit a rendőri intézkedésről és annak céljáról, a rendőri intézkedéssel szembeni panasz előterjesztésének lehetőségéről és módjáról, illetve a menedékkérelem benyújtásának lehetőségéről a rendszeresített tájékoztató nyomtatványok segítségével anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni kell.
Segítségnyújtás
Amennyiben a külföldi személy az utazása során elszakadt családtagjaitól, és szeretné velük a kapcsolatot felvenni, a menekültügyi hatóság a Vöröskereszten és más humanitárius szervezeteken keresztül segítséget nyújthat a kérelmezőnek. Ennek érdekében részletesen meg kell adni a hozzátartozók személyes adatait és utolsó ismert tartózkodási helyüket.
A menekültügyi hatóság mellett a kérelmezőnek joga van egyéb személyek és szervezetek – így pl. ügyvédek és más jogi segítségnyújtást biztosító szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága – segítségét kérni.
Amennyiben ingyenes jogi segítségnyújtásra tart igényt, úgy a hatóság (területileg illetékes Kormányhivatal) tranzitzónában tartózkodó illetékes munkatársa felveszi a kérelmezővel a kapcsolatot, és jogi képviselőt rendelnek ki, aki nem állami alkalmazott.
Az elismerését kérő által megbízott, jogi segítséget nyújtó személy
- jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;
- a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet;
- az elismerését kérővel való kapcsolattartás érdekében beléphet az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmény területére;
- segítséget nyújt a jogorvoslati kérelem megszövegezésében.
Az embercsempészés elkövetője
Az embercsempészés bűncselekmény elkövetője (embercsempész) jogilag bárki lehet, a bűncselekmény passzív alanya pedig az, akinek az embercsempész az államhatár átlépéséhez jogszabályi rendelkezések megszegésével segítséget nyújt. Ez megvalósulhat az államhatáron történő átszállítással, vagy akár útvonal-ismertetéssel, tanácsadással, esetleg egy térkép átadásával, egy előre megrajzolt határátlépési térképmelléklettel, vagy akár a határátlépés előtti közvetlen napon szállás biztosításával is. Ugyanúgy megvalósulhat ez a fajta bűncselekmény élelem, ital vagy ruházattal történő ellátással is, de lényeges kikötés, hogy az embercsempészés elkövetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy mit tervez, milyen célja van annak a személynek, akinek ebben segítséget nyújt.
Az embercsempészés elkövetési magatartása
Az ahhoz történő segítségnyújtás, hogy más, az elkövetőtől különálló személy valamely állam határát a jogszabályi rendelkezések megszegésével átlépje.
A belépési feltételek hiányának legkézzelfoghatóbb esete az, hogy az átlépő nem rendelkezik érvényes útiokmányal, vagy adott esetben hamis, hamisított okmányokkal lépi át, illetve kísérli meg átlépni az államhatárt. A határátlépéshez szükséges feltételek hiányában az államhatár átlépése jogellenes.
A segítséget nyújtó személy büntetőjogi felelőssége megállapítható, ha tudja, hogy olyan személynek nyújt segítséget, aki nem rendelkezik úti okmánnyal (vízummal, vagy tartózkodási engedéllyel), mégis az a szándéka, célja, hogy másik schengeni tagországba bejusson. Ehhez nem szükséges a belső határ megközelítése.
Az embercsempészés nem csak az államhatár közelében követhető el, hanme bárhol az országban, sőt Magyarország területén kívül is, feltéve, hogy e magatartás valamely állam államhatárának a jogellenes átlépését segíti.
Az embercsempészés rendbelisége
Az embercsempészés rendbelisége nem az átcsempészett személyek számához, hanem a megsértett határok számához igazodik, azaz annyi rendbeli a cselekmény, ahány államhatár átlépéséhez az elkövető segítséget nyújt. Abból azonban, hogy a cselekmény a segítségnyújtással befejezetté válik, nem következhet más, minthogy egy rendbeli bűncselekmény valósul meg akkor is, ha az elkövető további határok átlépéséhez nyújtana segítséget. Mindaz ugyanis, ami a befejezést követően történik, már büntetlen útó-cselekmény.
Az embercsempésszel szemben alkalmazható kényszerintézkedések
A nyomozóhatóság az elfogott és előállított embercsempész által vezetett gépjárművet helyszíni szemle keretében lefoglalja és az abban talált bizonyítékokat kielemzi. Ilyenkor lefoglalásra kerül az összes olyan dokumentum, tárgy, használati eszköz, melyek az eljárás során felhasználhatók a bűncselekmény bizonyítására. A nyomozó hatóság lefoglalja az embercsempészésessel megalapozottan gyanúsítható személy összes készpénzét, bankkártyáját, mobiltelefonját, laptopját, stb., tehát minden olyan tárgyat, amiből olyan adatok kinyerését remélik, mellyel bizonyítható az elkövető bűnössége.
Az Rtv. 18. § (1) bekezdés alapján a fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a rendőrséget terheli. Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Értesítési kötelezettség áll fenn a külföldi állampolgár esetén is, ilyenkor a konzuli képviseletét is tájékoztatni kell a kényszerintézkedésről, gyanúsított kihallgatás helyéről és időpontjáról.
Amennyiben embercsempészés miatt hozzátartozóját elfogták, letartóztatták, vagy valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!
