Amennyiben vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt Önnel vagy hozzátartozójával szemben büntetőeljárást indítottak, vádat emeltek, ne késlekedjen, lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy eljárási jogairól, helyzetéről, illetőleg a bűncselekménnyel kapcsolatos információkról mielőbb tájékoztatást kapjon, és a szakszerű védekezési stratégia kialakítását követően az Ön szempontjából a legelőnyösebb végkifejlettel zárulhasson ügye!

A vagyon elleni bűncselekmények – pl.: lopás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés – közös jellemzője, hogy azok büntetési tétele a bűncselekménnyel okozott kár mértékével arányosan növekszik. Mit tekint kárnak a büntetőjog? A Btk. Értelmező rendelkezései alapján a kár főszabály szerint a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. A kár, az elkövetési érték, illetve a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, ötszázmillió forint felett különösen jelentős. Amennyiben a kár ötvenezer forint, vagy azt meg nem haladó, szabálysértési értékre elkövetettnek minősülhet a cselekmény, azaz azt nem büntető- hanem szabálysértési eljárás keretében vizsgálja és szankcionálja a hatóság. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a kár, az elkövetési érték vagy az okozott vagyoni hátrány bár nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt, egyéb, a cselekménnyel kapcsolatos körülmény azt mégis bűncselekménnyé minősíti, s ebben a helyzetben természetesen a büntetőeljárás lefolytatásának van helye.