A bűncselekmény törvényi tényállásának megállapítása

A gyakorlati tapasztalatok szerint a pénzhamisítás Btk. 304. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elkövetési magatartásnak („pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít”), valamint b) pontjába ütköző elkövetési magatartásnak („hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz”) megítélése nem jelent problémát. Ezzel szemben a c) pont szerinti elkövetési magatartással („hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz”) megvalósított pénzhamisítás tekintetében már eltérő, illetve sok esetben helytelen a minősítési gyakorlat, tekintettel arra, hogy a Btk. 306. § (1) bekezdésébe ütköző hamis pénz kiadása vétségének törvényi tényállása ugyanazt az elkövetési magatartást („hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz”) phönalizálja, mint a Btk. 304. § (1) bekezdés c) pontja.

A pénzhamisítás esetében az elkövetési magatartások:

• az utánzás,
• a meghamisítás,
• a megszerzés,
• az országba történő behozatal, kivitel,
• illetve az ország területén történő átvitel,
• valamint a forgalomba hozatal.

Az elkövetési magatartások közös eleme a forgalomba hozatal, ugyanis az a) pontban írt utánzás vagy meghamisítás, illetőleg a b) pontban írt megszerzés esetében a tényállásszerű magatartás feltétele, hogy mind a forgalomba hozatal céljából történjék, míg a c) pont esetében maga a forgalomba hozatal az elkövetési magatartás.

Amint a Btk.-hoz fűzött miniszteri indokolás, illetve annak Kommentárja is rámutat, az a) és b) pont szerinti cselekmények nemcsak szándékosak, hanem célzatosak is, ugyanis a célzat maga a forgalomba hozatal, mivel az elkövető a forgalomba hozatal végett cselekszik, ezért készít hamis vagy meghamisított pénzt, illetve szerez meg ilyen pénzt.

A hamis vagy meghamisított pénz megszerzése esetében a szerzés módja és jogcíme közömbös, azonban a szerzés csak jogszerűtlen lehet, mivel az elkövetőnek tudnia kell a szerzéskor a pénz hamis vagy meghamisított voltáról.

 

A c) pontban írt forgalomba hozatal már nem célzat, hanem maga az elkövetési magatartás. A forgalomba hozatal az utolsó fázis. Ugyanis az utánzással vagy hamisítással, illetve a megszerzéssel a forgalomba hozatal végett történt a bűncselekmény, ami az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett, így a későbbi forgalomba hozatal legfeljebb büntetést növelő büntetlen utócselekmény.

A pénzhamisításnak a hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatalával elkövetett fordulatát tehát csak akkor lehet megállapítani, ha a forgalomba hozatal céljából való utánzás vagy megszerzés nem állapítható meg.

A fénymásoló gépen nem forgalomba hozatal céljából készített, megtévesztésre alkalmas hamis bankjegy átadása másik személynek, illetve elajándékozása harmadik személy részére, a hamis pénz forgalomba hozatalával elkövetett pénzhamisításnak minősül.

Mivel a forgalomba hozatal nem célzatos cselekmény, így e minősítés szempontjából az eshetőleges szándék is elegendő. A szándékosság pedig azt jelenti, hogy az elkövető tisztában van azzal, hogy pénzt hamisít, utánoz, hamis vagy hamisított pénzt megszerez, illetve ilyen pénzt az országba behoz, kivisz, átvisz, illetve forgalomba hoz.

Egyetlen alkalommal több hamisítvány készítése vagy megszerzése, forgalomba hozatala, illetve az országból történő kivitele, behozatala avagy az ország területén való átvitele természetes egységet képez. A hamis pénz többszöri megszerzése és ezek számához igazodó forgalomba hozatala a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik.

A Btk. 306. § (1) bekezdése szerint „aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz”, hamis pénz kiadása vétségét követi el. A Btk. miniszteri indokolása és Kommentárja rámutat arra, hogy a hamis pénz kiadásaként szabályozott bűncselekmény gyakorlatilag a pénzhamisítás privilegizált esete.

A bűncselekmény megállapításának két feltétele van:

• egyrészt a pénz jogszerű,
• másrészt valódi vagy hamisítatlan gyanánt való megszerzése.

E két feltétel együttes fennforgása esetén keletkezik a kár, amelynek elhárítására a hamis pénz kiadója törekszik.

Az előbbi bűncselekmény elkövetési tárgya azonos a pénzhamisításéval, míg az elkövetési magatartás megegyezik a Btk. 304. § (1) bekezdés c) pontjában írt forgalomba hozatallal. Tényleges különbség azonban abban van, hogy az elkövető jogszerűen és jóhiszeműen jut a pénzhez és csak utóbb észleli annak hamis vagy meghamisított voltát. A jogszerűség a szerzés törvényes jogcímét jelenti.

Ennek megfelelően nem jogszerű a szerzés, ha bűncselekmény (lopás, sikkasztás, csalás, rablás, jogtalan elsajátítás) útján jut a hamis pénzhez. Ebben az esetben a hamis pénz kiadója pénzhamisításért felel.

Leggyakoribb, hogy az elkövető valamilyen jogügylet kapcsán jut az őt törvényesen megillető pénzhez, és miután annak hamis vagy hamisított voltát felismeri, igyekszik tőle megszabadulni oly módon, hogy kár ne érje.

A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha az elkövető annak juttatja vissza, akitől hozzákerült!

E bűncselekmény csak szándékosan követhető el, amely azt jelenti, hogy az elkövető a pénz kiadásakor tisztában van annak hamis vagy hamisított voltával és ennek tudatában cselekszik. A kiadáskor az elkövető nem fedi fel a pénz hamis voltát. Viszont abban az esetben, ha a kiadáskor sem ismerte fel a hamis pénzt, úgy tévedése miatt nem büntethető.

Az előbbi pontokban részletezettekből következik, hogy az egyes cselekmények megítélésénél a nyomozó szervnek az ügy összes körülményeinek mérlegelésével kell megállapítania, hogy a történeti tényállás mely bűncselekmény törvényi tényállását meríti ki, illetve együttesen fennállnak e a deliktumok megállapításának előzőekben kifejtett törvényi feltételei és ehhez képest a cselekmény hamis vagy meghamisított pénz forgalomba hozatalával elkövetett pénzhamisításnak avagy ilyen pénz forgalomba hozatalával elkövetett hamis pénz kiadásának minősül-e.

Különösen érvényes ez az egyedi esetekben ismeretlen tettes ellen indult eljárásokban, amikor az elkövető hamis vagy meghamisított pénzt használ fizetőeszközként, függetlenül a bankjegy címletétől. Ezekben az esetekben ugyanis többségében nem áll rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy az elkövető jogszerűtlenül jutott-e a pénz birtokába, illetve tisztában volt-e a pénz hamis vagy meghamisított voltával és ennek tudatában cselekedett-e, melyek tekintetében a bizonyítási teher egyébként a nyomozó szervet terheli.

A Legfőbb Ügyészség és ennek megfelelően az ügyészségek egységes álláspontja szerint a hamis pénzzel történő fizetés esetén a fizetőeszköz hamis vagy meghamisított volta az egyetlen olyan objektív tény, amely a nyomozás elrendelésénél a minősítés alapja lehet, ezért ennek egyes következménye, hogy az ilyen esetekben a Btk. 304. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pénzhamisítás büntette miatt indítható büntetőeljárás. Ennek keretében – a nyomozás során – tisztázhatók a hamis pénz előállításával, megszerzésével, forgalomba hozatalával kapcsolatos, a törvényi tényállás alanyi oldalának ismérveivel összefüggő, a minősítés esetleges későbbi megváltoztatásával okot adó adatok.

Az előzőekben részletezettek más megközelítésben történő értelmezése, mely szerint a hamis pénz kiadásának előfeltétele, hogy annak kialakulását időben mindig megelőzi a pénzhamisítás bűntettének elkövetése. Ugyanis mielőtt a hamis pénz kiadója valódiként, illetőleg hamisítatlan gyanánt jogszerűen megszerezte a hamis pénzt, nyilvánvaló hogy azt korábban a pénzhamisítás elkövetője (Btk. 304. §) utánozta, meghamisította, megszerezte, az országba behozta, onnan kivitte, az ország területén átvitte, illetve forgalomba hozta.

E bűncselekmények elhatárolására kialakított álláspont pontosan megfelel és követi a joggyakorlatban kialakított azon általános érvényű tételt, hogy az esetek meghatározott többségében a bűncselekmények a nyomozás elrendelésekor történő minősítésénél alapvetően a büntető törvényi tényállások tárgyi oldali ismérveiből kell kiindulni, mert az alanyi oldal vizsgálatára általában a büntetőeljárás során feltárt adatok alapján, a nyomozás későbbi stádiumában kerülhet sor.

Amennyiben Önt, vagy hozzátartozóját valamely bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!