Köznyugalom elleni bűncselekmények
Garázdaság, közveszéllyel fenyegetés, rendbontás, rémhírterjesztés és kapcsolódó tényállások – hatályos büntetőjogi elemzés és védekezési stratégiák
Eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben? A büntetőeljárás korai szakaszában igénybe vett jogi segítség döntő fontosságú az ügy kimenetele szempontjából.
Konzultáció kérése ›Mi a köznyugalom elleni bűncselekmény?
A köznyugalom elleni bűncselekmények hatása elsősorban a közvéleményben észlelhető nyugtalanságban és zavarban nyilvánul meg. Az e körbe tartozó magatartások közös jellemzője, hogy nem csupán egyéneknek okoznak sérelmet, hanem a szélesebb közösség biztonságérzetét, a társadalmi rend iránti bizalmat is felforgatják.
A 2012. évi C. törvény (hatályos Büntető Törvénykönyv) XXXII. fejezete tíz különböző bűncselekményi tényállást foglal magában. Statisztikailag a leggyakoribb a garázdaság (a köznyugalom elleni bűncselekmények közel 90%-a garázdaság), ezt követi az önbíráskodás, majd a közveszéllyel fenyegetés.
A Btk. XXXII. fejezetének tényállásai
A hatályos Büntető Törvénykönyv az alábbi bűncselekményi tényállásokat sorolja a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe (Btk. 331–341. §):
| Btk. § | Bűncselekmény neve | Alap büntetési tétel | Alakzat |
|---|---|---|---|
| 331. § | Háborús uszítás | 1–5 év | bűntett |
| 332. § | Közösség elleni uszítás | 3 évig | bűntett |
| 334. § | Nemzeti jelkép megsértése | 1 évig | vétség |
| 335. § | Önkényuralmi jelkép használata | 1 évig | vétség |
| 336. § | Hatósági rendelkezés elleni uszítás | 3 évig | bűntett |
| 337. § | Rémhírterjesztés | 3 évig | bűntett |
| 338. § | Közveszéllyel fenyegetés | 3 évig / min. 1–5 év | bűntett |
| 339. § | Garázdaság | 2 évig / 3 évig (min.) | vétség / bűntett |
| 340. § | Rendbontás | 2 évig | vétség |
Közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)
Amennyiben közveszéllyel fenyegetés miatt eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben, minél előbb vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy eljárási helyzetével, jogaival, kötelezettségeivel, valamint a terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban a szükséges információkat megkapja, és a védekezését együttesen minél hatékonyabban felépíthessék!
A közveszéllyel fenyegetés alapeset is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. Elkövethető közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére vonatkozó, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényállítással, illetve híreszteléssel, vagy azáltal, hogy az elkövető annak látszatát kelti, hogy közveszéllyel fenyegető esemény következik be.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövetőnek tisztában kell azzal lennie, hogy a közveszéllyel fenyegető esemény nem valós, az pusztán kitaláció. A közveszéllyel fenyegetés kollektív jogi tárgya maga a köznyugalom, amelyet az elkövető valótlan tartalmú fenyegetéssel megzavar.
(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
Közveszéllyel fenyegetés és terrorcselekménnyel fenyegetés elhatárolása
A Kúria 2022-ben közzétett elvi határozatában rögzítette, hogy a közveszéllyel fenyegetés elkövetési magatartása a közveszély bekövetkezésének valótlan tényállítása, híresztelése, illetve látszatának keltése. Ezzel szemben a terrorcselekménnyel fenyegetés konkrét, speciális kényszerítési célzatot feltételező fenyegetés, amelynél az elkövető maga helyezi kilátásba – követelésének nem teljesítése esetén –, hogy azt meg fogja valósítani.
A Kúria azt is kimondta, hogy a fenyegetés komoly félelem kiváltására való alkalmassága nem a konkrét ügy sértettjének reakciójától függ, hanem azt elsősorban a fenyegetés tartalma alapján kell elbírálni. A két bűncselekmény elhatárolása a büntetési tételek nagy különbségére tekintettel alapvető fontosságú a védekezés szempontjából.
Garázdaság (Btk. 339. §)
Amennyiben garázdaság miatt eljárás indult Önnel szemben, minél előbb vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy eljárási helyzetével, jogaival, kötelezettségeivel, valamint a terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban a szükséges információkat megkapja, és a védekezését együttesen minél hatékonyabban felépíthessék!
A garázdaság mint bűncselekmény megállapíthatósága feltételezi az elkövető részéről a három együttes elem fennállását: kihívóan közösségellenes, erőszakos és végül olyan jellegű magatartás tanúsítását, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha bármelyik feltétel hiányzik, bűncselekmény nem állapítható meg.
Kihívó közösségellenesség
Olyan magatartást jelent, amely nyíltan szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival, azt nyíltan és gátlástalan módon semmibe veszi. A Kúria értelmezése szerint az elkövető „közvetlenül és durván sérti a közösség nyugalmát", magatartását a közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre.
Erőszakos jelleg
Az erőszakos magatartás irányulhat személy és dolog ellen egyaránt. Fontos: pusztán a fizikai ráhatással fenyegetőzés önmagában, egyéb feltételek hiányában nem alapozza meg a garázdaság bűncselekményének megállapítását (Kúria következetes gyakorlata).
(1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot:
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen
követik el.
A csoportos garázdaságról és a társtettesi alakzatról
A garázdaság csoportosan elkövetettként minősül akkor is, ha a három vagy több személy nem együttesen, egymást támogatva, hanem egymással szemben vesz részt az elkövetésben. Ez az egyik legfontosabb tudnivaló a védekezés szempontjából.
A csoportos elkövetés folytán a társtettesként elkövetett garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas annak a magatartása, aki a két társa kihívóan közösségellenes, erőszakos cselekményébe – a már megvalósított riadalom keltésére alkalmas történések ismeretében – bekapcsolódik, és a továbbiakban maga is részt vesz a sértett bántalmazásában.
Így a három személy által megvalósított garázdaság akkor is csoportosan elkövetettnek (Btk. 459. § 13. pont) minősül, ha az elkövetők a kihívóan közösségellenes magatartásukat egymással szemben valósítják meg. Az ilyen magatartás ugyanúgy alkalmas riadalom, megbotránkozás okozására, ugyanúgy fokozottan veszélyes, mintha az elkövetők egységesen lépnének fel.
Garázdaság elhatárolása zaklatástól és más bűncselekményektől
A Kúria következetes álláspontja szerint a garázdaság bűncselekményével halmazatban zaklatás nem állapítható meg, amennyiben a terhelti kijelentések elkövetési magatartása átfedi egymást. A pusztán fizikai ráhatással fenyegetőzés – egyéb feltételek megléte esetén sem – alkalmas önmagában a garázdaság bűncselekményének megállapítására.
A Kúria egy konkrét ügyben megállapította: az, hogy a terhelt a kezében lévő késekkel fenyegetőzve hadonászott, a garázdaság törvényi tényállásában megkívánt erőszakos magatartás megállapításához önmagában nem elegendő – ebből következően a terhelt cselekményének zaklatás mellett garázdaságként való minősítése téves volt.
Rendbontás (Btk. 340. §)
A rendbontás bűncselekményét az valósítja meg, aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, feltéve hogy súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
(1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A rendbontás megállapíthatóságának alapvető feltétele, hogy az intézkedés jogszerű legyen: jogsértő rendezői intézkedéssel szemben az ellenállás nem alapozza meg e bűncselekmény elkövetését. A bűncselekmény csak nyilvános rendezvényen valósítható meg, és a garázdaságnál szűkebb alkalmazási körű.
Rémhírterjesztés (Btk. 337. §)
A rémhírterjesztés bűncselekménye közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt elkövetett valótlan tény állítását, híresztelését, vagy a való tény elferdített, nyugtalanságot keltő módon való terjesztését bünteti. A tényállás elkövetési helye pontosan meghatározott: közveszély színhelye.
Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyéb köznyugalom elleni bűncselekmények
Közösség elleni uszítás (Btk. 332. §)
A közösség elleni uszítás bűncselekménye a véleménynyilvánítás szabadságának büntetőjogi korlátját fejezi ki. Elkövetője az, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel egyes személyek, csoportok ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszít. Büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés.
Hatósági rendelkezés elleni uszítás (Btk. 336. §)
E tényállás azt bünteti, aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít. A cselekmény bűntett, amelyre három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Önkényuralmi jelkép használata (Btk. 335. §)
Horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag vagy ezeket ábrázoló jelkép köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon történő nyilvános használata valósítja meg e bűncselekményt.
Nemzeti jelkép megsértése (Btk. 334. §)
A Btk. 334. §-a a magyar nemzeti jelképek – a Himnusz, a zászló, a címer, a Szent Korona – megsértését bünteti, amennyiben e cselekmények nagy nyilvánosság előtt és súlyosabb bűncselekmény megvalósítása nélkül történnek.
Védekezési szempontok – miért fontos haladéktalanul ügyvédet felkeresni?
A garázdaság, a közveszéllyel fenyegetés és más köznyugalom elleni bűncselekmények elbírálásában az alábbi kérdések kiemelt szerepet kapnak, amelyek jogi megítélése különös szakértelmet igényel:
Minősítés vizsgálata
A terhére rótt bűncselekmény valóban a legmegfelelő minősítés-e? A garázdaság és zaklatás, a közveszéllyel fenyegetés és terrorcselekménnyel fenyegetés elhatárolása döntő fontosságú a büntetési tétel szempontjából.
Törvényi tényállás elemeinek vizsgálata
Fennállnak-e valóban a tényállás összes törvényi feltételei? Garázdaságnál például az erőszakos jelleg hiánya kizárja a bűncselekményi alakzatot, csupán szabálysértés marad.
Minősítő körülmények
Valóban megállapíthatók-e a minősítő körülmények (csoportos elkövetés, fegyveres elkövetés stb.), amelyek súlyosabb büntetési tételt vonnak maguk után?
Bizonyítékok értékelése
A hatóság által összegyűjtött bizonyítékok törvényes úton keletkeztek-e? Törvénysértő bizonyíték nem használható fel, és a védőügyvéd feladata ennek következetes érvényesítése.
Forduljon bizalommal dr. Király Enikő ügyvédhez!
Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében – megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtunk Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában.
+36 30 415 8296 Konzultáció kérése ›