A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK
Amennyiben Önnel szemben költségvetést károsító bűncselekmény – társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása vagy jövedékkel visszaélés elősegítése – miatt indult büntetőeljárás, késedelem nélkül vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel /költségvetési csalás ügyvéd/, aki szakszerű védelem kidolgozásával gondoskodik arról, hogy a büntetőeljárás az Ön szempontjából a lehető legkedvezőbb kimenetellel záruljon!
A költségvetést károsító leggyakoribb bűncselekmény a költségvetési csalás, melynek büntetési tétele a cselekménnyel összefüggésben okozott vagyoni hátrány, illetve bizonyos más minősítő körülmények – üzletszerűség, bűnszövetség – fennállása mellett emelkedik. A Btk. Értelmező rendelkezései alapján a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, ötszázmillió forint felett különösen jelentős.
A gazdasági bűncselekményekkel összefüggésben egy egészen új gazdasági-társadalmi környezet alakult ki a 90-es évek közepétől hazánkban, megjelent a „fehérgalléros bűnözés” fogalma, és megerősödött a „láncolatos áfa csalás” problémája. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után kialakult a közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó költségvetési csalás gyakorlata, amely általános forgalmi adót érintő területei a belföldi tevékenységhez kapcsolódó fiktív számlák befogadása, a közösségen belüli beszerzéshez és a közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódó gazdasági cselekmények lettek.
A gazdasági bűnözés jellemzően a gazdaság keretében, a gazdasági életre vonatkozó jogszabályok megsértésével, haszonszerzési célzattal elkövetett bűncselekmény. A gazdálkodás legális formáinak felhasználásával, máskor azokkal való visszaélés révén valósul meg és az eredményre tekintettel elsősorban a gazdálkodás rendjét, a gazdálkodási kötelezettségeket, a tisztességes és törvényes gazdálkodás kereteit sérti vagy veszélyezteti.
Költségvetési csalás
Költségvetési csalás elkövetésével gyanúsítják Önt vagy hozzátartozóját? Ne késlekedjen, lépjen még ma kapcsolatba dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy megfelelő tájékoztatást kaphasson a büntetőeljárás menetéről, az Ön eljárási jogairól, illetve helyzetére figyelemmel a legcélszerűbb védekezési stratégia kidolgozásával az Ön számára a lehető legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson ügye!
A költségvetési csalás szabályozása a hatályos Büntető Törvénykönyvben
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is;
c) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.
Elkövetési magatartás
A költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, vagy valós tény elhallgatása
Tévedésbe ejtés:
Az elkövető valótlanságot, valóságként tüntet fel, a megtévesztett tudatában téves képzetek alapulnak ki. Alkalmasnak kell lennie, hogy a sértettre nézve előidézze a vagyoni hátrány okozását, ez csak aktív magatartással valósítható meg.
Tévedésben tartás:
Az elkövető magatartásától függetlenül létező tévedés el nem oszlatása vagy megerősítése. Lehet passzív és aktív magatartás is. Passzív, ha az elkövető jogi kötelezettsége a felvilágosítás. Elég csak a jogügylet lényeges körülményeire kiterjedni.
Valós tény elhallgatása:
Csak kötelezettséggel szemben értelmezhető. Az adott jogszabályok határozhatják meg, hogy mely tények elhallgatása lehet jelentős a tényállásban.
A költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogtalan igénybevétele:
A kedvezményeket a vonatkozó szabályok határozzák meg.
A költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő felhasználás:
A pénzeszközök felhasználásának a céljait a létesítő aktus mindig meghatározza. Az attól eltérő felhasználás megvalósítja a bűncselekményt.
A bűncselekmény megállapításának a feltétele, hogy következtében egy vagy több költségvetést vagyoni hátrány ér, ez jelenti a tényleges kárt és az elmaradt hasznot is.
Az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggés kell, hogy legyen! A bűncselekmény az elkövetési magatartás megkezdésével kísérleti szakba jut, az eredmény bekövetkezésével befejezetté válik.
A büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége!
Aki az I. esetben okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Nem áll fenn a korlátlan enyhítési lehetőség, ha a költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el.
Strómanok, fantomcégek
A költségvetési csalást kísérő elkövetési magatartások a stróman vagy fantomcégek megalapítása. A kifejezés azokat a gazdasági társaságokat takarja, amelyeknek a vezetői strómanok. Semmilyen vagyoni jellemzővel nem rendelkezik, amellyel egy ténylegesen működő gazdasági társaságnak rendelkeznie kellene, e gazdasági társaság ügyvezetőjével szemben semmiféle felelősség nem merül fel, mint más gazdálkodókkal szemben, hiszen a stróman által vezetett gazdasági társaság semmilyen gazdasági tevékenységet nem végez. Ez tekinthető az általános gyakorlatnak az általános forgalmi adónemben elkövetett költségvetési csalásra nézve, amikor a terméket külföldről, más uniós tagállamból hozzák be az országba a kereskedelmi cégekhez, és a nagykereskedelmi cégek osztják szét a termékeket különféle kereskedelmi hálózatokba.
Az elkövetői kör
Az árut behozó gazdasági társaságok jellemzően strómanok által irányított cégek. E társaságok léte és ügyvezetői személye az adóbevallási időszakokhoz kapcsolódik. Ezek a gazdasági társaságok adóbevallást sem nyújtanak be. Azok az emberek lesznek a bűncselekmények tettesei, akik azt sem tudják, miben vállalkoztak, mihez nyújtottak segítséget, milyen folyamatban vettek részt. Azok az emberek, akik a bűncselekmény elkövetéséből eredő hasznot élvezték és a láncolat tetején állnak, a bűncselekmény részesei, felbujtói.
