A VAGYON ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK
Amennyiben Ön vagy hozzátartozója vagyon elleni erőszakos bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárás terheltje, minél előbb vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy eljárási helyzetével, jogaival, kötelezettségeivel, valamint a terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban a szükséges információkat megkapja, és a védekezését együttesen minél hatékonyabban felépíthessék!
A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények – amilyenek például a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás – jelentős tárgyi súlyú bűncselekményeknek minősülnek, a jelenlegi ítélkezési gyakorlat és a hatályos jogi szabályozás tükrében igen súlyos – legtöbbször végrehajtandó szabadságvesztés büntetés – következménnyel kell annak számolnia bizonyítottság esetén annak, akit a hatóság ilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsít meg.
Kifosztás
Kifosztás elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják? Hozzátartozóját a nyomozó hatóság őrizetbe vette kifosztás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt? Vegye fel mielőbb a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, aki azonnali és hatékony segítség nyújt ügyében!
A kifosztás alapesetben is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható bűntett, így amennyiben ezen bűncselekmény miatt indult Önnel szemben eljárás, célszerű mielőbb megkezdenie a megfelelő védekezésre való felkészülést.
Ezt a bűncselekményt valósítja meg például az az elkövető, aki a parkban sétálva látja, hogy ott egy alvó személy fekszik, akinek a farzsebéből telefonját vagy pénzét eltulajdonítja. Abban az esetben, ha ugyanezt a cselekményt legalább hárman követik el, például úgy, hogy az egyikük figyel, a másik csak kihúzza a zsebből az alvó személy értékeit, míg a harmadik elkövető eltulajdonítja azokat, a cselekmény már kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a csoportos elkövetés jellegére figyelemmel, függetlenül attól, hogy adott esetben csak 100.- vagy 200.- Ft értékű eltulajdonítás történt.
Fenti példa jól mutatja, hogy a kifosztás bűntette az elkövetés értékére tekintet nélkül is milyen szigorúan szankcionálható bűncselekmény, így amennyiben ilyen bűncselekmény miatt eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben, lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő ügyvéddel annak érdekében, hogy hatékony és szakszerű segítséget kapjon a büntetőeljárás során!
A kifosztás szabályozása a Btk.-ban:
366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) jelentős értékre,
b) csoportosan,
c) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.
A kifosztás elkövetési magatartása:
- A dolog elvétele evégből lerészegített személytől.
A lerészegítés: A sértett olyan mértékű alkoholfogyasztására történő ösztönzése, amely eredményként ittas állapotba kerül. Lehetővé válik, hogy az elkövető olyan dolgot tulajdonítson el, amelynek az elvétele józan állapotban nem valósítható meg. Lerészegítés aktív magatartással valósítható meg, a dolog elvételének a lerészegítést követően kell megtörténnie.
- A dolog elvétele az elkövető által alkalmazott más erőszakos bűncselekmény hatása alatt álló személytől
Az elkövető által más bűncselekmény során alkalmazott erőszak vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés következtében elhárításra képtelen sértettől valósít meg lopást. A hatás alatt állás: a sértett nem képes a dolog elvételét megakadályozni. Pl.: eszméletét vesztette. Tipikus előcselekmény az erőszakos nemi bűncselekmény, testi sértés, garázdaság. Előcselekmény és a kifosztás bűnhalmazatban is állhat egymással.
- A dolog elvétele védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől
Védekezésre képtelen, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva nem képes ellenállás kifejtésére. A sértett fizikai vagy pszichikai állapota miatt nem képes rá, hogy a dolog eltulajdonítását megakadályozza. Nem a sértett állapotát nem az elkövető idézi elő.
A kifosztás alanya tettesként csak olyan személy lehet, aki a sértettet lerészegítette az előcselekményt elkövette. A c- pontban az elkövető bárki lehet. Társtettes, aki szándékegységben a dolog elvételében működik közre.
A kifosztás minősített esetei: A kifosztás alapesete akkor állapítható meg, ha a dolog értéke nem haladja meg az 5 millió ft-ot és a többi minősítő körülmény nem áll fenn. Jelentős értékre követik el: 5.000.001 – 50 millió ft, csoportosan követik el, bűnszövetségben követik el, illetve még súlyosabban minősül ha különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre követik el: 50 millió ft felett. Jelentős értékre történő elkövetést csoportosan, bűnszövetségben valósítják meg.
Zsarolás
A zsarolás bűntette alapesetben is egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, így amennyiben ezen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, vagy vádolják, a megfelelő jogi tájékoztatás és a szakszerű védekezési stratégia kialakítása érdekében minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, hogy az Ön számára lehető legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson a büntetőeljárás!
A zsarolás hatályos szabályozása a Btk.-ban:
367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
A zsarolás bűncselekmény elkövetési magatartása két mozzanatból áll:
- Első mozzanat a kényszerítés. Törvény meghatározza a kényszerítő által kívánt magatartást: valaminek a megtétele, meg nem tétele, vagy az eltűrése.
- Második mozzanat a kényszerített személy vagyoni joghatású cselekmény tanúsít, attól tartózkodik, illetve eltűri, hogy vele szemben tanúsítsanak vagyoni joghatású cselekményt.
- Tevés: A kényszerített személy aktív tevőleges magatartása.
- Nem tevés: Egy korábbi tevékenység abbahagyása.
- Eltűrés: A kényszerített passzív magatartást tanúsít.
Elkövetési módok:
Az erőszak és a fenyegetés.
– Erőszak: akaratot hajlító erőszak is megvalósítja a zsarolást. Bármely csekély erőszak megalapozza a törvényi tényállást, ha az adott helyzetben alkalmas annak kikényszerítésére, hogy a sértett vmit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.
– Fenyegetés: Történhet személy, vagyoni vagy erkölcsi hátrány kilátásban helyezésével is. Nem kell közvetlennek lennie.
Önbíráskodás
Önbíráskodás elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják? Lépjen kapcsolatba minél előbb dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy megfelelő jogi tájékoztatást és hatékony segítséget kaphasson ügyével kapcsolatban, és az az Ön számára legkedvezőbb eredménnyel záruljon!
Az önbíráskodás hatályos szabályozása a Büntető Törvénykönyvben:
368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.
(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
Elkövetési magatartás
Kényszerítés: Minden olyan magatartás, amely eredményeként a passzív alany nem az akaratának megfelelő magatartást tanúsítja.
Az elkövetés módja: Erőszak, aminek személy ellen kell irányulnia, de akaratot hajlító is lehet. Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak és a fenyegetés az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
Az önbíráskodás elkövetőjének a tudata nem fogja át, hogy az igény jogtalan, a zsarolásnál az elkövető tisztában van az igényének jogtalanságával. Példának okáért a játék vagy fogadás tekintetében különbség van tiltott és nem tiltott játék között, ha nem tiltott, akkor a nyeremény erőszakos elvétele önbíráskodás, annak erőszakos visszavétele pedig rablás. Ha viszont tiltott, akkor már az elvétel is rablás.
Ha úgy érzi, hogy nem kapott kielégítő választ kérdéseire, és Önt valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!
Hívjon! 0630/415-8296