Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Amennyiben Önt foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb lépjen kapcsolatba dr. Király Enikő védőügyvéddel, aki tájékoztatja eljárási jogairól, helyzetéhez képest az Ön számára legkedvezőbb védekezési stratégiát épít fel, melynek mentén haladva hozzásegíti Önt ahhoz, hogy az eljárás az Önnek legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!

A bűncselekmény a különböző foglalkozási szabályokra vonatkozó előírások megsértésével, megszegésével tanúsított magatartások kifejtése által valósítható meg. Az egyes foglalkozások végzését, azok gyakorlását előíró szabályok lehetnek jogszabályok, de szabályozhatja azokat a kialakult gyakorlat, vagy egyéb szabályzatok is. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából az vizsgálandó, hogy az adott foglalkozás gyakorlására irányadó említett szabályrendszerbe foglalt előírások megvalósultak-e, vagy az azok betartását mellőzték.

Ki követi el a bűncselekményt?

A bűncselekmény elkövetője az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Közömbös, hogy hatósági engedély vagy más jogosultság alapján, főfoglalkozásként, illetőleg rendszeres keresetszerzés érdekében űzi-e a tevékenységet vagy pedig alkalomszerűen, esetenként, vagy éppen kedvtelésből. Az az alapvető feltétel, hogy az elkövető olyan tevékenységet folytasson, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok körvonalaznak.

Tehát a foglalkozási szabályok nincsenek írott szabályhoz kötve: rutinok, szokások, bevett gyakorlat, utasítások alapján kialakult munkamenet is foglalkozási szabálynak tekintendő!

A foglalkozási szabályszegés a kötelezettség megszegésével megvalósított gondatlan magatartás, az elkövető e magatartása, mulasztása ellentétben áll az emberi élet, testi épség védelme érdekében alkotott valamely foglalkozási szabállyal, szakmai előírással vagy szokással, utasítással, rendtartással, a biztonságot szolgáló rendelkezésekkel, stb., és közvetlen veszélyhelyzet előidézésére alkalmas.

A bírói gyakorlat szerint meg kell állapítani az elkövetőnek a büntetőjogi felelősségét a főfoglalkozásától függetlenül akkor is, ha olyan tevékenységet végez, amelyre meghatározott foglalkozási szabályok vonatkoznak és azokat megsérti, mivel alappal elvárható tőle, hogy az akárcsak ideiglenesen gyakorolt tevékenység szakmai előírásait megismerje, illetve azokat betartsa.

A cselekmény elkövetési magatartása

Ezeknek az írott vagy íratlan foglalkozási szabályoknak a megszegésében nyilvánul meg, mivel az elkövető az adott foglalkozásnak éppen azokat a szabályait sérti meg a szabályszegő magatartásával, amelyek a szóban forgó tevékenység közben az emberi élet, illetve a testi épség védelmét szolgálják.

Azt is szükséges kiemelni, hogy az elkövetői magatartás – mint jelen esetben is – mulasztás is lehet, amely azt jelenti, hogy a veszélyeztető folyamat a szabályt megsértő elkövető magatartásától függetlenül indul el, azonban az elkövető – akinek egyébként ez éppen a foglalkozásából eredően a feladata lenne – a folyamatot nem akadályozza meg és abba nem is avatkozik bele.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyezetetés két alapesetét szabályozza a Büntető Törvénykönyv, amelyeket egy évig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabásával fenyeget:

• amikor a foglalkozási szabályszegés következtében más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét az elkövető gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy azáltal testi sértést okoz,
• amikor a közvetlen veszélyt az elkövető szándékosan idézi elő.

Fontos szabály, hogy a bűncselekmény kizárólag akkor állapítható meg, ha ok-okozati összefüggés mutatható ki a foglalkozás gyakorlására vonatkozó szabályok megszegése és a bekövetkezett eredmény (más, mások életének, testi épségének vagy egészségének a veszélyeztetése) között.

A bűncselekmény minősített esetei körében szigorúbb büntetési tételre kell számítani:

• amennyiben a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget (legalább egy személy súlyos, kilenc pedig legalább könnyű testi sérülést szenved el) okoz, azt a törvény három évig terjedő,
• amennyiben halált, egytől öt évig terjedő,
• amennyiben pedig kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget (legalább egy személy meghal és további kilenc személy sérülést szenved el) okoz, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Az ítélkezési gyakorlatban a foglalkozási szabályok alábbi 5 nagy csoportjának van kiemelkedő szerepe:

• a munkavédelmi és balesetelhárító szabályoknak
• a biztonsági előírásoknak
• az orvosi tevékenység szakmai szabályainak
• az építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki, statikai szabályoknak
• a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályoknak.

A különböző közlekedési ágazatokra vonatkozó előírások is foglalkozási szabályoknak tekinthetők, azonban ezen előírások megszegését a Btk. a közlekedési bcs-ről szóló fejezetében rendeli büntetni.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés szabályai a Btk.-ban:

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetén a büntethetőséget kizáró okok közül a végszükségnek van gyakorlati jelentősége. Az orvos a tevékenységének ellátása során a beteg életének a megmentése érdekében olyan gyógymódot vagy eszközt is alkalmazhat, amely – de lege artis – tiltott, és olyan beavatkozást is végezhet, amelyhez nincs megfelelő szakismerete vagy gyakorlati tapasztalata, végül az ilyen esetekben a műtéti beavatkozást a beteg hozzájárulása nélkül is elvégezheti, feltéve természetesen, hogy az említett gyógymód alkalmazása kisebb sérelmet okozzon, mint amelynek az elhárítását célozta.

Ennél a bűncselekménynél a tévedésre vonatkozó hivatkozás általában nem eredményezhet büntetlenséget, minthogy az, aki valamely foglalkozási szabály hatálya alá eső tevékenységet végez, köteles az erre vonatkozó rendelkezéseket ismerni és a veszélyhelyzet létrehozása esetén ezek ismeretének a hiányára eredményesen nem hivatkozhat.

Törvényi egység valósul meg, ha az elkövető a foglalkozása szabályainak megszegésével több személy életét, testi épségét, egészségét teszi ki közvetlen veszélynek, ill., ha több személynek okoz testi sérülést.

Ha a szándékos veszélyhelyzetből következően a passzív alany sérülést szenved, a segítségnyújtást elmulasztó a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztását is megvalósítja. A gondatlan veszélyeztetéssel a segítségnyújtás elmulasztása minden esetben halmazatban áll. A közúti járművezetés szabályainak a szándékos megszegésével, a járművel nem a közúton okozott sérülés esetén a cselekmény nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek, hanem súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetésnek minősül. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel halmazatban, a szolgálatban kötelességszegés vétségét is meg kell állapítani. Több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete helyett, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés megállapításának van helye, ha a sértettek irányába lövöldöző elkövető ölési szándékára nem lehet alappal következtetni. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét és nem közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt valósít meg, aki a közlekedés biztonságát nem aktív magatartással veszélyezteti (hanem foglalkozási szabály megszegésével).

A munkabalesetek helyszínén milyen hatósági tevékenységekre lehet számítani?

• helyszínbiztosítás,
• helyszíni szemle,
• készenléti egységek megjelenése a helyszíni tevékenység irányítására
• adatgyűjtés az érintett dolgozói állomány körében,
• a helyszínen a munkáltatónak a munkavállalóra vonatkozóan az alábbi minimális dokumentációval kell rendelkezni, illetve egy munkaügyi ellenőrzésnél ezt szükséges bemutatni rövid időn belül: munkaszerződés, dolgozó egészségügyi lapja, munkavédelmi oktatásról szóló dokumentáció

A helyszínen melyik szakigazgatási szerv jelenik meg?

Megjelenik az illetékes megyei (Főváros vagy Kerületi Kormányhivatal) munkavédelmi felügyelője. Megállapítja, hogy szervezett munkavégzés történt-e. Megvizsgálja, hogy a cselekményt munkabalesetnek minősül-e, majd nyilatkozik, arra vonatkozóan, hogy munkavédelmi eljárást kezdeményeznek-e. Amennyiben igen és eljárást folytatnak le, annak az anyagát a baleset helyszínen szerezik be.

Helyszínre lehetőségük van igazságügyi szakértőket is hívni, aki lehet gépész, épületgépészeti, statikus, munakvédelmi, munkabiztonsági műszaki, érintésvédelmi, vagy orvosszakértő, stb., amelyek az eljárás megindításával párhuzamosan előzetes szóbeli véleményükkel meghatározhatják a büntetőeljárás, – bizonyítás – súlypontjait, menetét.

Kik a helyszínen jelen lévő személyek?

A sérült és egyéb munkavállalók, munkáltatók, illetve a munkáltató munkavédelmi megbízottja. Ezen személyek közül a sérültnek (amennyiben lehetőség van rá), a munkabaleset tanúinak, a munkaadónak, illetve képviselőjének a meghallgatását szokták foganatosítani.

Milyen dokumentációkat szereznek be az eljárásban?

A sérült vonatkozásában:

• a munkaszerződése,
• munkaköri leírása,
• munkavédelmi oktatási jegyzőkönyve,
• egyéni védőeszköz juttatási iratai,
• védőfelszerelés átadás-átvételi iratai,
• időszakos orvosi vizsgálatának iratai,
• OMSZ mentési esetlapja, teljes orvosi, kórházi dokumentációja.

A munkáltató vonatkozásában:

• az építkezés dokumentumai,
• építési napló – e-napló -,
• a kivitelezési munkálat kockázatértékelése,
• a vonatkozó al-, illetve fővállalkozói szerződések.

Ezt követően a beszerzett anyagok értékelése alapján dönt a hatóság:

• történt-e bűncselekmény, ha igen, abban mekkora szerepet játszott az önhiba,
• kinek a foglalkozási szabályszegése, milyen magatartással valósult meg, s azzal közvetlenül veszélyeztetett-e mást, illetve ok-okozati összefüggésben áll-e a bekövetkezett munkavállalói sérüléssel,
• ha ez személyre szabható, ezt követően lehet az eljárásba a gyanúsítottat bevonni.

Amennyiben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban kérdése merül fel, kérjen időpontot dr. Király Enikő büntető ügyvédtől a 0630-415-8296-os telefonszámon, aki személyes konzultáció keretében teljeskörű tájékoztatást nyújt Önnek.