A „rabosítás”
Aki gyanúsítottként valaha állt már büntetőeljárás hatálya alatt, minden bizonnyal hallott már a köznyelvben „rabosításként” elterjedt kifejezésről, illetve nagy valószínűséggel át is esett azon. Ez nem egy nyomozási cselekmény, azonban az esetek legnagyobb részében a terheltnek okvetlenül számolnia kell azzal, hogy rendszerint a gyanúsítotti kihallgatását követően közvetlenül sor kerül erre a procedúrára.
A rabosítás nem szankció, nem büntetés és semmiképpen sem jelenti azt, hogy ennek következtében a gyanúsított a hatóság őrizetébe, vagy előzetes fogvatartásba kerülne, hanem a büntetőeljárásban – nagyon szűk körű kivételtől eltekintve – a gyanúsítotti minőséghez kötelezően kötődő adatrögzítési, nyilvántartásba vételi eljárás, ami mindig a konkrét büntetőügyhöz kapcsolódik, aztán az eljárás jogerősen befejeződése után a tárolt adatok törlésre kerülnek.
A rabosításkor – tekintve, hogy az nem minősül nyomozati cselekménynek – a védőügyvéd jelenléte eshetőleges. A nyilvántartásba vétel során – a gyanúsításban szereplő bűncselekmény függvényében – a gyanúsítottról fényképfelvételeket készítenek, és/vagy ujj- és tenyérnyomatot vesznek, illetve DNS mintát rögzítenek, amit azután megküldenek a bűnügyi nyilvántartónak feldolgozásra. A bűnügyi nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a biometrikus adatok, a daktiloszkópiai és DNS-profil- nyilvántartásból épülnek fel.
A daktiloszkópiai nyilvántartásban a bűncselekmény helyszínén talált tárgyakon rögzített nyomok, továbbá a büntetőeljárás alá vont személyek, valamint a jogerősen elítéltek ujj- és tenyérnyomatai vannak elhelyezve.
Kit rabosítanak?
Nagyon szűk körű kivételtől eltekintve (pl.: magánvádas eljárás terheltje) szinte minden büntetőeljárásban terhelti minőségben résztvevő személyt. Általánosságban elmondható, hogy akit öt évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként, annak teljes körű nyilvántartásba vételre – azaz fényképfelvétel készítésére és ujj-és tenyérnyomat vételére, továbbá DNS mintavételre is – számítania kell.
Ugyanakkor egyes, öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsítható terheltek vonatkozásában is kötelezővé teszi a jogszabály a nyilvántartásba vételt (pl.: testi sértés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, egyes közlekedési bűncselekmények, közokirat hamisítás, egyedi azonosító jel meghamisítása, jármű önkényes elvétele, illetve kábítószer birtoklása, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, vesztegetés, hivatali visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, rongálás, sikkasztás, csalás, lopás, pénzhamisítás esetében).
A mintavétel kikényszeríthető!
Fontos tudni, hogy a terhelt a nyilvántartásba vételhez szükséges mintavétel során együttműködni, illetve a rabosítást tűrni köteles, ellenkező esetben az hatósági kényszerrel, de mindenképpen megtörténik. Ellenszegülés esetén a gyanúsítottal szemben testi kényszer alkalmazható.
A DNS-profil-nyilvántartás
A DNS-profil-nyilvántartás célja is az azonosítás. Azért rögzítik a mintákat a rendszerben, hogy a bűncselekmények helyszínén és különböző tárgyakon rögzített anyagmaradványok mintái a bűncselekményt elkövetett személyek, vagy azonosítani kívánt emberek DNS profiljaival összehasonlíthatók legyenek.
Tartalmazza:
- a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilokat,
- a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljait,
- a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljait.
A törvény tételesen felsorolja azokat a társadalomra kiemelten veszélyes bűncselekmény fajtákat, amelyek esetében a vizsgált DNS-profilokat nyilvántartásba kell venni (ilyen pl. valamennyi ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény).
Mi történik a rabosításkor?
Először is a nyomozó, vagy bűnügyi technikus egyezteti a gyanúsított adatait, megállapítja, hogy merültek-e fel mintavételt akadályozó tényezők. A részletes személyleírás rögzítése után – melyet az „ALFONZ Személyleírási Rendszer” tárol – a kitöltött ujj- és tenyérnyomatlapot a gyanúsítottnak olvasható módon alá kell írnia.
A mintavétel előtt a gyanúsított kezeit meg kell mosnia és szárazra kell törölni, majd a mintákat papírlapra festékes eljárással, vagy újabban digitális nyomatfelvételi berendezéssel veszik fel.
A nyomatok felvételét az ujjaknak a befestékezett lemezre történő ráforgatásával, majd az ujjak körömszéltől körömszélig történő átforgatásával végzik a jobb hüvelykujjal kezdve – sorban haladva – a bal kisujjal befejezve, ezután mindkét tenyér mintavételezése fog megtörténni.
A DNS mintavételt abban az esetben kezdik meg, ha az azt megelőző húsz percben a terhelt sem ételt, sem italt nem fogyasztott, nem rágózott, nem dohányzott, az alkoholos, posztalkoholos állapot is ennek felel meg.
Az arcképmás-rögzítés , fényképezés módja
A gyanúsított személyleírását a járás, a beszéd és a viselkedési jellemzők vonatkozásában a kihallgatást végző nyomozó rögzíti a Robotzsaru rendszerben, a kihallgatási jegyzőkönyv lezárását megelőzően. A gyanúsított rabosítása során a fej-arc és a test jellemzőit, valamint a különös ismertetőjeleket a bűnügyi technikus rögzíti.
A fényképek elkészítését a gyanúsított kihallgatását vagy befogadását követő legrövidebb időn belül elvégzik. Ilyenkor a terheltnek állnia kell, a szemeinek teljesen nyitva kell lenniük, arckifejezése nem lehet szándékosan torzított, homloka és fülei a hajzattól szabadon legyenek úgy, hogy jól látszódjon a homloka és az arcéle. Ha a terhelt általában szemüveget visel (ide nem értve a napszemüveget), az arcképmás-rögzítés során viselnie kell saját szemüvegét is. Az egész alakos felvételen a gyanúsított magassága a háttérben rögzített metrikus skáláról leolvasható, illetve a képeken szerepel egy azonosító tábla is.
Ezután az anyajegyekről, bőrkinövésekről, hegekről, sebekről, valamint a tetoválásokról is készítenek fényképeket. Ha ezek a különös ismertetőjelek alsó ruházattal fedett intim helyen találhatók, a fényképezését csak a gyanúsítottal azonos nemű személy végezheti.
ALFONZ személyleírási rendszer
Az egyedi meghatározottságra törekvés alapelvének megfelelően olyan személyleírást kell készíteni a nyomozó hatóságoknak, amelyben tükröződnek a személy azonosításra legalkalmasabb tulajdonságai. Ennek megfelelően a rabosítás további részét képezi a gyanúsított személyleírásának a főbb elemeinek, a testi jellemzőinek a nyilvántartásba vétele, melyeket személyleírási adatlapokon rögzítenek.
A gyanúsított személyleírását a funkcionális ismérvekre vonatkozó adatok tekintetében a kihallgatást végző személy rögzíti a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv lezárását megelőzően.
A személyleírási elemek a következők:
Általános humánbiológiai ismérvek: a fej és az arc, a törzs és a végtagok, a különös ismertetőjelek, valamint a funkcionális ismérvek. Nyilvántartásba veszik a terhelt testalkatát, testtartását, a bőr, haj és szemszínét, továbbá minden testrész jellemző ismérvét. A funkcionális ismérvek: A beszéd, a kézhasználat, a viselkedés, valamint a járás.
Ha pl. az anyajegyekről, bőrkinövésekről, hegekről, sebekről, vagy tetoválásokról kell fényképfelvételeket készíteni és azok alsó ruházattal fedett helyen találhatóak, az adatok felvételét és fényképezését csak a gyanúsítottal azonos nemű személy végezheti!
Az adatok felvétele és a fényképezés során kizárólag a gyanúsított törvényes képviselője, a gyanúsított kísérését végrehajtó személy, amennyiben azonos nemű a gyanúsítottal, valamint az adatok felvételét végző személy tartózkodhat a helyiségben.
Az ALFONZ Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatok egységes végrehajtására a 26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítást adták ki.
A rabosítással, bűnügyi nyilvántartással összefüggő jogszabályi háttér:
- 2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
- 2007. évi CXII. Törvény a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról
- 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól
- 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történõ adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól
- 12/2016. (V. 4.) BM rendelet az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályairól
- 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról
- 26/2018. (VI. 21.) ORFK utasítás a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel és annak egyes nyilvántartásai részére történő adatközléssel, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásával és a mintavétellel kapcsolatos feladatokról.
Amennyiben hozzátartozóját letartóztatták, vagy valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és azonnal vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!
Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében, így megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek!
