Őrizetbe vétel vagy letartóztatás?
Az első 72 óra – és azonnali, halaszthatatlan tennivalók
A büntetőeljárás szabályait a 2017. évi XC. törvény (Be.) határozza meg.
Ha őrizetbe vételre kerül sor, annak kezdő időpontját követően minden óra kritikus, ekkor az eljárás további lefolytatásának lehetőségeit tekintve az időszerű, helyes cselekvés meghatározó lehet. Ez a cikk kifejezetten az őrizetbe vételről, annak 72 órás törvényi határidejéről, illetve a letartóztatás elrendelésének feltételeiről szól – lépésről lépésre bemutatva, mi az, amit haladéktalanul meg kell tenni, és hogyan tud egy tapasztalt büntetőjogi védőügyvéd a bajban minél hatékonyabban segítségére lenni.
- Ne tegyen semmilyen nyilatkozatot – a hatóság esetleges erre irányuló sugallatára sem – ez törvényes joga.
- Azonnal intézkedjen védőügyvéd közreműködése érdekében.
- Őrizetbe vétele esetén kérje, hogy ennek tényéről hozzátartozóját vagy más, nagykorú személyt értesítsenek – a hatóság erre 24 órán belül köteles.
- Hívja Dr. Király Enikőt azonnal – +36 30 415 8296
Ez a cikk az elfogást követő őrizetbe vétel és letartóztatás esetére összpontosít. Ha idézést kapott gyanúsítottként és annak alapján jelenik meg a kihallgatáson – az más eljárási helyzet.
Gyanúsítottként idéztek – mit tegyek? Útmutató lépésről lépésre →Mi a különbség az őrizetbe vétel és a letartóztatás között?
A köznyelv sokszor összemossa a két fogalmat, de jogi szempontból lényeges különbség van közöttük. Az őrizetbe vétel az azonnali, rövid távú szabadságelvonás – legfeljebb 72 óráig tarthat, és nem igényel bírói döntést – a gyanúsítotti kihallgatást foganatosító nyomozó hatóság, ügyészség rendelkezik róla, jellemzően a kihallgatást követően. A letartóztatás ezzel szemben már személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés, amelyet csak a bíróság rendelhet el, és csak akkor, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
Az őrizetbe vétel elrendelésétől számított 72 óra meghatározó időintervallum, ennek leteltét megelőzően a gyanúsított vagy szabadításra kerül, vagy a bíróság ülést tart, ahol döntés születik a letartóztatás, esetleg más, enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséről, vagy a gyanúsított őrizetének megszüntetéséről és szabadlábra helyezéséről. Az őrizetbe vételt követően az ügyészségnek tehát döntenie kell: indítványozza a letartóztatást, vagy szabadon engedi az érintettet. Ebben az időszakban a védőügyvéd jelenléte és cselekvése meghatározó lehet az eljárásban, mint pl. a szükséges iratok beszerzése és a releváns körülmények feltárása, illetőleg indítványtétel tekintetében, amelyek a hatóság, illetve bíróság döntésére érdemi befolyást gyakorolhatnak.
határidő
értesítés
Az első 72 óra – lépésről lépésre
Az első kihallgatáson előadott – elsőre akár ártalmatlannak tűnő – nyilatkozatok és kijelentések is felhasználhatóak a gyanúsított terhére. Ezért minden esetben kérjen ügyvédet még a kihallgatás megkezdése előtt. Ez törvényes jog, felelős és okos hozzáállás, nem pedig gyengeség vagy a hatóság részéről a bűnösség kérdését illetően gyanúsnak értékelhető mozzanat.
Mikor rendelik el a letartóztatást?
A letartóztatás a legsúlyosabb kényszerintézkedés – de nem előrehozott büntetés. Kizárólag szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén, bírói döntés alapján rendelhető el, és csakis akkor, ha az eljárás adatai alapján a gyanúsítottal szemben a személyhez köthető megalapozott gyanú megállapítható, és a körülmények arra engednek következtetni, hogy a kényszerintézkedés elrendelése az eljárásban szükséges.
Az előző, úgynevezett általános feltételek fennállása mellett a kényszerintézkedés elrendelésének az is feltétele, hogy az alábbi különös okok közül legalább az egyik fennállása megállapítható legyen:
-
→Szökés vagy elrejtőzés veszélye Ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt megszökik vagy elérhetetlenné válik. A védőügyvéd stabil egzisztencia, állandó lakcím és rendezett életkörülmények igazolásával ezt kizárhatja.
-
→A bizonyítás veszélyeztetése Ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt tanúkat befolyásolna, bizonyítékokat semmisítene meg. Ez különösen az eljárás korai szakaszában jellemző letartóztatási alap.
-
→Bűnismétlés veszélye Ha a kihallgatást követően az érintett folytatta a bűncselekményt, vagy újabb szándékos, szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult ellene eljárás, vagy a terhelt bűnügyi előélete, személyi körülményei alapján arra lehet következtetni, hogy szabadlábon hagyása esetén ismét szándékos, szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt követne el.
Mit tehet a védőügyvéd a letartóztatás elkerülése érdekében?
-
→Haladéktalan látogatás a fogvatartási helyen A védőügyvédnek korlátlan ügyvédi beszélőhöz van joga – ilyenkor minden lényeges kérdés átbeszélhető a gyanúsítottal. Hozzátartozók is adhatnak ügyvéd részére meghatalmazást.
-
→Az iratokhoz való hozzáférés és azonnali elemzés Az ügyész letartóztatási indítványához csatolni kell az indítványt alátámasztó iratokat. A védő ezeket a bíróság ülése előtt megismerheti és reagálhat rájuk.
-
→Befogadó nyilatkozat, jövedelemigazolás, tulajdoni lap Az enyhébb kényszerintézkedés indítványozásához szükséges okiratokat a letartóztatás tárgyában tartott bírósági ülés előtt haladéktalanul be kell szerezni.
-
→Fellebbezés a letartóztatás ellen A letartóztatást elrendelő határozat ellen fellebbezés jelenthető be. A törvényszék másodfokú tanácsa a fellebbezés folytán felülvizsgálja az elsőfokú bíróság döntésének helyességét.
Miért fontos a specializált büntetőjogi védőügyvéd?
Dr. Király Enikő kizárólag büntetőügyekkel foglalkozik. A büntetőjog és a büntetőeljárás folyamatosan változó, szerteágazó terület, ahol a legnaprakészebb ismeretek és a közvetlen bírósági tapasztalat dönt. Az ügyfelet az eljárás minden szakaszában közérthetően tájékoztatja a helyzetéről és a lehetőségeiről.
Kapcsolódó szakterületek – miben segíthet?
-
→Kábítószer-ügyek védelme kábítószer birtoklás, -kereskedelem – 2025-től szigorított szabályozás. Részletek →
-
→Ittas vagy bódult járművezetés Bizonyos esetekben bűncselekménynek minősül és szabadságvesztéssel jár. Részletek →
-
→Testi sértés, élet elleni bűncselekmények A 8 napos gyógyulási küszöb, az önvédelem mint büntethetőséget kizáró ok. Részletek →
-
→Vagyon elleni bűncselekmények Lopás, sikkasztás, orgazdaság, pénzmosás. Részletek →
-
→Emberölés vádja A legsúlyosabb ügyekben az azonnali jogi képviselet feltétlen szükségszerűség. Részletek →
Ha Ön postai úton, vagy elektronikus iratként idézést kapott és az alapján önkéntesen jelenik meg a kihallgatáson, a konkrét eljárási helyzete fentiektől eltérhet. Ebben az esetben olvassa el a részletes útmutatót a gyanúsítotti kihallgatásra való felkészülésről.
Gyanúsítottként idéztek – mit tegyek? Lépésről lépésre útmutató →Sürgős büntetőjogi segítségre van szüksége?
Dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd Budapesten és az egész országban vállal ügyeket. Sürgős esetben azon a napon elérhető.
Konzultációt kérek +36 30 415 8296