Büntető eljárásjog · Kényszerintézkedések

Bűnügyi felügyelet

Köznyelvben: házi őrizet — 2025-től okosórás GPS-nyomkövetéssel

A bűnügyi felügyelet a letartóztatásnál enyhébb, de a terhelt mozgásszabadságát és tartózkodási helyét érzékelhetően korlátozó kényszerintézkedés. 2025 elejétől a korábbi bokabilincset a rendőrség csuklóra viselhető okosóra-rendszerrel váltotta fel; 2023-tól az internet-használat korlátozása is előírható magatartási szabályként, 2026-tól pedig a végrehajtás részletszabályai is hatályba léptek.

🔄 Frissítve: 2025 — okosórás nyomkövetőrendszer éles üzem | 2023. évi XCVII. törvény — internet-korlátozás | 4/2026. (III. 10.) IM rendelet — végrehajtási részletszabályok

Mi a bűnügyi felügyelet?

A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A letartóztatásnál enyhébb, rugalmasabb kényszerintézkedés: a terhelt szabadlábon marad, azonban a bíróság által meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhatja el. Az intézmény a korábbi házi őrizetet és a lakhelyelhagyási tilalmat váltotta fel egyetlen egységes jogintézményként a 2017. évi XC. törvény (Be.) 276–295. §-a alapján.

A bíróság a bűnügyi felügyelet keretében kötelező magatartási szabályokat ír elő, amelyek előírhatják, hogy a terhelt:

A számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget vagy intézményt engedély nélkül ne hagyja el [Be. 281. § (2) bek. a) pont]
Meghatározott jellegű nyilvános helyeket, rendezvényeket vagy közterületeket ne látogasson [Be. 281. § (2) bek. b) pont]
Meghatározott időközönként és módon a rendőrségen jelentkezzen [Be. 281. § (2) bek. c) pont]
Internet-használatát a bíróság által meghatározott körben korlátozza — a 2023. évi XCVII. törvény alapján bevezetett szabály
A bíróság egyéb, a kényszerintézkedés céljával arányos magatartási szabályokat is előírhat (pl. sportrendezvény-tilalom, terápiás foglalkozáson való részvétel)

A bűnügyi felügyelet és a távoltartás végrehajtásának részletszabályait a 15/2018. (VI. 15.) IM rendelet tartalmazza, amelyet a 4/2026. (III. 10.) IM rendelet egészített ki az internet-korlátozás végrehajtásának részletszabályaival.

Elrendelés feltételei és céljai

A bűnügyi felügyelet bírói engedélyes kényszerintézkedés: vádemelés előtt az ügyész indítványára a nyomozási bíró, vádemelés után az ügyben eljáró bíróság rendeli el. Az elrendelés feltétele a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja és szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény gyanúja, valamint az alábbi különös okok valamelyikének fennállása:

Szökés · elrejtőzés veszélye Bizonyítás megnehezítése Bűnismétlés megakadályozása

A bűnügyi felügyelet a letartóztatás és a távoltartás közötti fokozat. A büntetőeljárási törvény szükségességi-arányossági elvének megfelelően súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb nem alkalmas a cél elérésére.

A letartóztatás csak akkor rendelhető el, ha a cél bűnügyi felügyelettel vagy távoltartással nem biztosítható — figyelemmel a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására, a terhelt személyi és családi körülményeire, valamint az eljárásban részt vevő személyekhez fűződő viszonyára. [Be. 276. §]

Vádemelés után az elrendelt bűnügyi felügyeletet a bíróság 6 havonta köteles felülvizsgálni. Ha a terhelt életkörülményeiben lényeges változás következik be, a magatartási szabályok ideiglenes eltérése vagy tartós megváltoztatása is kérhető a bíróságtól.

Elektronikus nyomkövetés — az okosóra

Kijelölt mozgási terület – bűnügyi felügyelet GPS-zóna — A bíróság kijelölt mozgási körzetet határoz meg a végzésben

Ha a bíróság elrendeli, hogy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását a rendőrség mozgást nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze, az illetékes rendőrkapitányság helyszíni vizsgálatot végez az ingatlanban és felszereli a nyomkövető eszközt.

A rendőrség 2025 elejétől éles üzemben a korábbi bokabilincset (elektronikus jeladó + beltéri egység) teljes körűen felváltotta csuklóra viselhető okosóra-rendszerrel. A részben magyar fejlesztésű, külső akkumulátorral vezeték nélkül tölthető okosóra ránézésre hétköznapi karórának tűnik, miközben folyamatosan továbbítja a terhelt pozícióját a rendőrségi Tevékenység-irányítási Központokba.

Rendőrségi okosóra – GPS nyomkövető karóra bűnügyi felügyelethez

Okosórás GPS nyomkövetés
(2025-től éles üzemben)

A rendszer azonnali riasztást küld, ha az eszköz elhagyja a bírói végzésben rögzített mozgási körzetet. Az eddig alkalmazott bokabilincset (lábbilincs) csuklóra kerülő okosóra váltotta fel — amely ránézésre hétköznapi karórának tűnik.

A nyomkövető eszközzel kapcsolatos részletes szabályokról — a viselési kötelezettségekről, töltési előírásokról és a terhelt felelősségéről — a kapcsolódó cikkben olvashat.

A nyomkövető eszköz részletes szabályai

Tulajdonosi hozzájárulás Ha az ingatlan nem a terhelt tulajdona, a tulajdonos írásban köteles hozzájárulni a terhelt életvitelszerű ott-tartózkodásához.

GPS-vételi feltételek A helyszíni vizsgálat során a rendőrség megállapítja, hogy az adott ingatlanból megfelelő GPS-vétel és mobilhálózati lefedettség biztosítható-e az eszköz folyamatos működéséhez.

Töltési kötelezettség A terhelt köteles az okosóra rendszeres töltéséről gondoskodni. Az eszköz lemerülése, szándékos kikapcsolása vagy megrongálása a magatartási szabályok megszegésének minősül.

Kártérítési felelősség: Ha a terhelt az eszközben kárt okoz, a Ptk. 6:519. §-a alapján kártérítési felelősséggel tartozik. Az eszköz szándékos megrongálása egyidejűleg a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megsértése is, ami letartóztatás elrendelését vonhatja maga után.

A bűnügyi felügyelet megszegésének következményei

Ha a terhelt a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, a következmények fokozatosan súlyosbodnak. Az első esetben a bíróság rendbírságot szabhat ki, ismételt megszegés esetén szigorúbb magatartási szabályokat állapíthat meg, a legsúlyosabb esetben pedig a terhelt letartóztatása rendelhető el [Be. 293. §]. A szabályok megszegésének tényét a rendőrség haladéktalanul jelenti a bíróságnak — az okosórás rendszer esetén ez valós időben, automatikus riasztás formájában történik.

Letartóztatás elrendelése

A magatartási szabályok megszegése esetén a bíróság bűnügyi felügyelet helyett letartóztatást rendelhet el. A Kúria következetes gyakorlata szerint az egyszer már megszegett bűnügyi felügyelet visszaállítása általában nem ésszerű döntés.

Polgári jogi felelősség

Az okosóra vagy bármely nyomkövető eszköz megrongálásáért a terhelt kártérítési felelősséggel tartozik a Ptk. kárfelelősségi szabályai szerint. Az eszköz szándékos tönkretétele büntető anyagi jogi szempontból is értékelhető magatartás.

Internet-korlátozás mint magatartási szabály

A 2023. évi XCVII. törvény módosította a Be. 20. §, 26. § és 27. §-át: a bűnügyi felügyelet magatartási szabályai kiegészültek az internettel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásának lehetőségével. Ez elsősorban olyan ügyekben releváns, amelyekben az internetes jelenlét közvetlenül összefügg az eljárás tárgyát képező cselekménnyel — például kiberbűnözés, zaklatás, csalás vagy tiltott pornográf felvétel esetén.

2023. évi XCVII. törvény — hatályos

Az internet-korlátozás lényege

A bíróság bűnügyi felügyelet keretében előírhatja, hogy a terhelt meghatározott internetes tevékenységektől tartózkodjon — például bizonyos platformok, kommunikációs alkalmazások vagy tartalommegosztó felületek használatától. A korlátozás elrendelésénél a bíróság köteles figyelembe venni, hogy az adott magatartási szabály betartása ténylegesen ellenőrizhető-e az ellenőrző szerv aktuális felkészültségével.

A törvény alapelve: csak olyan internet-korlátozás írható elő, amelynek megtartása az eljáró hatóság rendelkezésre álló eszközeivel valóban ellenőrizhető.

4/2026. (III. 10.) IM rendelet — 75–80. §

Végrehajtási szabályok az internet-korlátozáshoz

A 4/2026. (III. 10.) IM rendelet 75–80. §-a az internet-korlátozás végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza, különösen az ellenőrzési módszerekre, a technikai feltételekre és a hatóság feladataira vonatkozóan.

Az internet-korlátozás csak olyan tevékenységre írható elő, amelynek betartása az ellenőrző szerv aktuális technikai kapacitásával valóban ellenőrizhető
A rendeleti szabályok rögzítik, hogy az ellenőrzés milyen eszközökkel és milyen eljárásrendben folytatható le
A szabályok megszegése a magatartási szabályok megsértésének minősül, és letartóztatás elrendelését vonhatja maga után

Be. 20. § Be. 26. § Be. 27. § 2023. évi XCVII. tv. 4/2026. IM rendelet 75–80. §

Az 53. BK vélemény — az ítéletbe való beszámítás szabályai

A Kúria Büntető Kollégiuma az 53. BK véleményben — amelyet a 2/2023. (VII. 5.) BK vélemény felülvizsgált és módosítás nélkül fenntartott — foglalt állást arról, hogyan kell a bűnügyi felügyeletben töltött időt az ítéletbe beszámítani, különösen akkor, ha a bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti.

53. BK vélemény — Kúria · 2/2023. BK véleménnyel fenntartva

A beszámítás főszabálya és sorrendisége

A Btk. 92. § (1) bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság előírta, hogy a terhelt lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.

A törvényben felsorolt büntetési nemek egyben a beszámítás sorrendiségét is meghatározzák: az előzetes fogvatartást és a bűnügyi felügyelet tartamát elsősorban a szabadságvesztésbe kell beszámítani — attól függetlenül, hogy annak végrehajtását felfüggesztette-e a bíróság.

A pénzbüntetésbe való beszámításnak csak akkor van helye, ha az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet időtartama meghaladja a felfüggesztett szabadságvesztés tartamát. Az ellenkező értelmezés méltánytalan helyzetet eredményezne: ha utóbb a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, figyelmen kívül maradna az a fogvatartásban töltött idő, amely korábban csak a pénzbüntetés összegét csökkentette.

Felfüggesztett szabadságvesztés mellé pénzbüntetés

Az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet ideje először a felfüggesztett szabadságvesztésbe számít be. Ha az időtartam azt meghaladja, a többlet a pénzbüntetésbe számítható be.

Milyen bűnügyi felügyelet számít be?

Csak az a bűnügyi felügyelet, amelynek során a terhelt lakást engedély nélkül nem hagyhatott el — tehát a kötöttebb, otthonmaradáshoz kapcsolt forma. A puszta jelentkezési kötelezettséggel járó változat nem számít be automatikusan.