A terhelt jogai és kötelezettségei a büntetőeljárásban
Átfogó útmutató a 2017. évi XC. törvény (Be.) alapján — a gyanúsítottól az elítélt fogalmáig, az alapvető garanciáktól a kötelezettségekig.
Ki a terhelt? Az alapfogalmak
A 2017. évi XC. törvény (Be.), Magyarország hatályos büntetőeljárási kódexe szerint terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A törvény három szakaszban különbözteti meg a terhelt elnevezését:
A gyanúsítás közlésétől a vádemelésig. Egyes jogok már az elfogástól, az előállítástól fennállnak — még formális gyanúsítottá válás előtt.
A vádemelés után az ügyész a bíróság előtt vonja felelősségre a terheltet. A tárgyaláson való részvétel a Be. alapján jog, nem kötelezettség.
A büntetés, megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy javítóintézeti nevelés jogerős kiszabása után az elítélt megnevezés az irányadó.
Az eljárás alapelvei — a terhelt védelmének sarokkövei
A hatályos Be. preambuluma a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését jelöli meg az egyik legfontosabb célkitűzéseként. A Kúria elvi állásfoglalásai is hangsúlyozzák, hogy az eljárás gyorsasága sosem mehet az eljárási garanciák rovására.
„Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja."
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, 1. §A bizonyítás terhe
A vád bizonyítása kizárólag az ügyész kötelezettsége. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére — Be. 7. § (4) bek.
Az önvádra kényszerítés tilalma
A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson — Be. 7. § (3) bek. A hallgatás joga alapvető garanciális szabály.
Emberi méltóság védelme
A büntetőeljárásban minden esetben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és a szabadsághoz való jogot. Alapvető jogot korlátozni csak a Be.-ben meghatározott módon, arányosan lehet — Be. 2. §
A védelemhez való jog
A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez. Személyesen védekezhet és/vagy védőt vehet igénybe. A két forma együtt is alkalmazható — Be. 3. §
A terhelt jogai a büntetőeljárásban
Az alábbi jogok a büntetőeljárás minden szakaszában megilletik a terheltet — a nyomozástól a jogerős ítéletig. A hatóságok kötelesek ezekről az eljárás kezdetén tájékoztatni a terheltet; fogva tartás esetén írásban is.
Joga van megismerni a gyanúsítás és a vád tárgyát, valamint ezek minden változását az eljárás során.
A bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védekezésre való felkészüléshez.
A büntetőeljárási jogokról és kötelességekről a hatóságoktól felvilágosítást kaphat; fogva tartás esetén írásban is.
Védelmének ellátására bármikor meghatalmazhat védőt, vagy kérheti kirendelését. Kötelező védelem esetén a hatóság gondoskodik a kirendelésről.
A védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozhat — ez az eljárás egyik legalapvetőbb garanciális szabálya, amelyet sem fogva tartás esetén sem lehet korlátozni.
Vallomást tehet, de a vallomástételt is megtagadhatja. A hallgatás nem értékelhető a terhelt terhére — Be. 7. § (3) bek.
Bizonyítékot terjeszthet elő, indítványt és észrevételt tehet, az utolsó szó jogán felszólalhat a bírósági tárgyaláson.
A tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói üléseken jelen lehet, és kérdéseket tehet fel — a 2017. évi Be. szerint ez jog, nem kötelezettség.
Jogorvoslattal élhet a határozatok ellen — fellebbezés, felülvizsgálati indítvány. A kérhető jogorvoslat fajtáját és határidejét a határozatban közölni kell.
Az eljárás ügyiratait — a törvényi kivételekkel — teljes terjedelmében megismerheti. A védő a nyomozati iratokat megtekintheti a letartóztatási ülés előtt is.
Egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezheti — a Be. bővítette az együttműködési lehetőségeket.
A büntetőeljárás minden szakaszában anyanyelvén szólalhat fel — tolmácsot köteles biztosítani a hatóság, díjmentesen. Hallássérült esetén jelnyelv is igénybe vehető.
A fogva lévő terhelt különleges jogai
Amennyiben a terheltet őrizetbe vették vagy letartóztatták, a fentieken felül az alábbi jogok is megilletik:
- Megismerheti a fogva tartásának okát és annak változását
- A fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztat — ez a jog legkésőbb 8 órán belül érvényesítendő
- A védőjével, és külföldi állampolgárként az állama konzuli képviselőjével ellenőrzés nélkül érintkezhet személyesen, postai vagy elektronikus úton
- Az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság rendelkezése szerint személyesen, felügyelet mellett, postai vagy elektronikus úton kapcsolatot tarthat
- Jogairól a hatóság a fogva tartás kezdetén írásban is tájékoztatni köteles, beleértve a fogva tartás maximális időtartamát és a jogorvoslati lehetőségeket
A terhelt kötelezettségei
A terhelt jogaihoz képest kötelezettségei szándékosan szűk körűek — a törvény célja a védelmi jogok érvényesülésének biztosítása. A Be. két fő kötelezettséget ír elő:
- Megjelenési kötelezettség: az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően jelen kell lenni. A Kúria elvi álláspontja szerint a tárgyaláson való jelenlét azonban jog is — távolmaradás esetén a bíróság értesítése szükséges.
- Lakcím- és tartózkodási hely bejelentési kötelezettség: a lakcímet, értesítési, tartózkodási és kézbesítési címet, valamint ezek változását a változástól számított 3 munkanapon belül be kell jelenteni az eljáró bírósági, ügyészségi vagy nyomozó hatóságnak.
A védő szerepe — mikor kötelező és mikor érdemes védőt igénybe venni?
A Be. különbséget tesz a kötelező védelem és a meghatalmazott védő esetei között. A védelemhez való jog az eljárás egészén átível.
- Kötelező védelem áll fenn, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa az 5 évet meghaladja, ha a terhelt fogva van, fiatalkorú, siket, néma vagy más fogyatékosság miatt nem tud megfelelően védekezni, vagy ha az ügy tárgyaláson kerül elbírálásra
- A meghatalmazott védő bevonása bármikor kezdeményezhető — az eljárás első percétől fogva
- A védőnek a törvény kötelezettségeként írja elő, hogy a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítsa, jogairól tájékoztassa, és a terhelt javára szolgáló tények felderítését szorgalmazza
- Az ügyész indítványa alapján a nyomozási bíró rendeli el a letartóztatást — ezen az ülésen a védő jelenléte döntő fontosságú lehet
- A gyanúsítotti kihallgatáson tett nyilatkozatok az eljárás végéig felhasználhatók bizonyítékként — a kihallgatás előtt feltétlenül érdemes védővel konzultálni
Mit tegyen, ha érintett?
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját beidézték a rendőrségre, vagy valamelyik hatósághoz, őrizetbevételre került sor, netán letartóztatták, illetőleg valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják — kérem, forduljon hozzám bizalommal és azonnal vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!
A védekezés felépítése az első óráktól döntő lehet. Az első kihallgatáson tett vallomás, a gyanúsításra adott reakció, a hatóságokkal való kommunikáció módja — mindez visszavonhatatlanul befolyásolja az eljárás kimenetelét.
A terhelt jogai — amit a legtöbben kérdeznek
A 2017. évi XC. törvény (Be.) szerint terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, az ítélet jogerőre emelkedése után elítélt a megnevezése. Egyes jogok már az elfogástól, az előállítástól megilletik a személyt, még formális gyanúsítottá válás előtt — amint bűncselekmény gyanúja miatt elfogták, idézték, vagy körözték.
Igen, feltétel nélkül. A Be. 7. § (3) bekezdése kimondja, hogy a büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. A vallomástétel megtagadása jog, nem kötelezettség — és önmagában nem értékelhető a terhelt terhére. A hallgatási jog a gyanúsítotti kihallgatástól a bírósági tárgyalásig fennáll.
A Be. számos esetben előírja a kötelező védői részvételt: ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa az 5 évet meghaladja, ha a terhelt fogva van, ha fiatalkorú, ha siketnéma, vak vagy más fogyatékossága miatt nem tud megfelelően védekezni, illetve ha az ügy tárgyaláson kerül elbírálásra. Ezeken kívül a terhelt bármikor meghatalmazhat védőt — erre az első lépéstől kezdve lehetőség van.
Az ártatlanság vélelme a Be. 1. §-ában rögzített alapelv: senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja. A vád bizonyítása az ügyész kötelezettsége — a terhelt nem köteles ártatlanságát bizonyítani. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére (Be. 7. § (4) bek.). Ez az elv a Kúria elvi iránymutatásaiban is kiemelt hangsúlyt kap.
A terhelt kötelezettségei szándékosan szűk körűek. A Be. két fő kötelezettséget ír elő: (1) megjelenési kötelezettség az eljárási cselekményeken — ha akadályoztatott, előzetesen értesítenie kell a hatóságot; (2) lakcím- és tartózkodási hely bejelentése — és ezek változását 3 munkanapon belül be kell jelenteni. A tárgyaláson való jelenlét azonban a 2017. évi Be. szerint jog is, nem kizárólag kötelezettség.
Azonnal — ha beidézték a rendőrségre, ha előállítottak, ha közölték a gyanúsítást, ha letartóztatták, vagy ha bármilyen büntetőeljárás indult Önnel szemben. Az első kihallgatáson tett nyilatkozatok az eljárás egészét befolyásolhatják, és visszavonhatatlanok. Védő részvétele nélkül az eljárási jogok hatékony érvényesítése jelentősen megnehezül. A konzultációs időpont kérése ingyenesen és kötelezettség nélkül lehetséges.
Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében
Ha bármilyen jogi kérdésben segítségre szorul, a büntetőeljárással kapcsolatban szeretne tájékoztatást kapni, kérjen konzultációs időpontot — személyes megbeszélés keretében teljeskörű tájékoztatást nyújtok Önnek.
Dr. Király Enikő — Büntetőjogi Védőügyvéd · Budapesti Ügyvédi Kamara
www.drkiralyeniko.com