A védelemhez való jog és a védő a büntetőeljárásban
A hatékony védelemhez való jog alkotmányos alapjog — az eljárás minden szakaszában fennáll, és nem korlátozható. Ismerje meg, mikor kötelező a védő, hogyan működik a kirendelési rendszer, és mi a védő szerepe a büntetőeljárásban.
A védelemhez való jog alkotmányos alapjai
A védelemhez való jog egyszerre alkotmányos alapjog és büntetőeljárási garanciális szabály. Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (3) bekezdése kimondja:
„A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt."
Magyarország Alaptörvénye — Szabadság és felelősség fejezetA 2017. évi XC. törvény (Be.) 3. §-a ezt az alapjogot büntetőeljárási szinten részletezi: a terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez — joga van személyesen védekezni, és ahhoz is, hogy védő közreműködését vegye igénybe. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.
Az Alkotmánybíróság 8/2013. (III. 1.) AB határozata alapvető iránymutatást adott: nem helyes az a gyakorlat, amikor a nyomozó hatóság éjszaka küld faxot a kirendelt védőnek, és ezt követően kihallgatja a terheltet. A kirendelt védőnek reális lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az első terhelti kihallgatáson ténylegesen részt vehessen és jogait gyakorolhassa.
Mikor kötelező a védő részvétele?
A védelemhez való jog nem csupán lehetőség, hanem számos esetben törvényi kötelezettség: a Be. 44. §-a taxatívan felsorolja a kötelező védelem eseteit. Ha kötelező a védelem és nincs meghatalmazott védő, a hatóság köteles védőt kirendelni.
Ha a bűncselekményre a törvény 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendeli — ez a leggyakoribb eset a súlyosabb bűnügyekben.
Ha a terhelt őrizet, letartóztatás, más ügybeli letartóztatás vagy előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, illetve szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.
Fiatalkorú terhelt esetén mindig kötelező a védő részvétele, a bűncselekmény súlyától függetlenül — a fiatalkorúak elleni eljárásban fokozott garanciák érvényesülnek.
Hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy kóros elmeállapotú terhelt esetén — a hatékony önvédelem biztosítása érdekében.
Ha az ügyet a törvényszék mint elsőfokú bíróság tárgyalja — ide tartoznak a legsúlyosabb bűnügyek, ahol a vád és a védelem egyensúlya fokozottan szükséges.
Névtelenül maradó terhelt, egyezség megkötése, távollévő terhelt elleni eljárás, valamint ha a hatóság egyéb okból szükségesnek tartja a védői részvételt.
Meghatalmazott és kirendelt védő — mi a különbség?
Meghatalmazott védő
A terhelt, törvényes képviselője, nagykorú hozzátartozója — külföldi állampolgár esetén konzuli tisztviselője — bízza meg díjazás ellenében. A meghatalmazás az eljárás jogerős befejezéséig általános hatályú, kiterjed az összes kapcsolódó eljárásra is. A terhelt bármikor meghatalmazhat védőt — az első pillanattól fogva.
Kirendelt védő
Ha kötelező a védelem és nincs meghatalmazott védő, a hatóság védőt rendel ki. A kirendelés alapján a védőt az illetékes területi ügyvédi kamara jelöli ki elektronikus rendszeren keresztül. A kirendelés szintén a jogerős befejezéséig tart, de megszűnik, ha meghatalmazott védő lép be az eljárásba.
A két forma között az eljárási jogok tekintetében nincs különbség — a kirendelt védő azonos jogosítványokkal rendelkezik, mint a meghatalmazott. A területi ügyvédi kamara az elektronikus rendszer útján biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a védő tényleges elérhetőségét.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot — kérjen konzultációs időpontot most!
Több védő és több terhelt — lehetséges kombinációk
- A terhelt érdekében több védő is eljárhat egyidejűleg — a meghatalmazások egymás melletti fennállása lehetséges
- Több terhelt érdekében ugyanaz a védő is eljárhat, kivéve, ha érdekeik egymással ellentétesek (kizárási ok)
- Ha a meghatalmazott védő akadályoztatott, köteles helyettesítésről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről a hatóságot tájékoztatni
- Ha a tárgyaláson kötelező a védelem, és a meghatalmazott védő nem gondoskodik helyettesítésről, a bíróság helyettes védőt jelöl ki
- A védő kizárható, ha összeférhetetlen az üggyel (pl. korábban más minőségben vett részt, vagy ellentétes érdekű terheltek védője) — a kizárásról bíróság dönt
A védő jogai és kötelezettségei
A védő a terhelt eljárási jogainak érvényesítésén túl önálló eljárási jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik — ezek részben átfednek a terhelt jogaival, részben azokon túlmutatnak.
A védő jogai
Az eljárási cselekményeken jelen lehet; az iratokba betekinthet; indítványt, észrevételt tehet; kérdéseket intézhet; fellebbezhet; jogorvoslattal élhet; a terhelttel ellenőrzés nélkül tanácskozhat; bizonyítékot, magánszakértői véleményt terjeszthet elő.
A védő kötelezettségei
A terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, jogairól tájékoztatni; a terhelt javára szolgáló tények felderítését szorgalmazni; akadályoztatás esetén helyettesítésről gondoskodni; jogait az eljárás időszerű lefolytatásának akadályozása nélkül gyakorolni.
Az ellenőrzés nélküli tanácskozás joga
Az egyik legfontosabb garanciális szabály: a terheltnek joga van a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozni — ez fogva tartás esetén sem korlátozható. A hatóság nem hallgathatja le, nem figyelheti meg és nem rögzítheti a terhelt és védője közötti kommunikációt.
A magánszakértői vélemény szerepe
A Be. a fegyverek egyenlőségének elvéből kiindulva lehetővé teszi, hogy a terhelt és a védő magánszakértői vélemény elkészítésére adjon megbízást. Ez az intézkedés arra hivatott, hogy a védelem a vád által kirendelt szakértő ellenében saját szakértőt állíthasson — vagy akkor is kérjen szakértői véleményt, ha a hatóság ezt nem rendeli el.
Iratbetekintés és részvétel a letartóztatási ülésen
A letartóztatást elrendelő ülés a legkritikusabb pillanatok egyike — itt dől el, hogy a terhelt fogva marad-e. A védő ilyenkor:
- Megkapja azokat a nyomozati iratokat, amelyekre az ügyész a letartóztatási indítványát alapozza — megtekintési jog illeti meg
- Az ülésen jelen lehet, a terhelt nevében nyilatkozatot tehet, indítványozhat
- A bíróság előtt szabad lábra helyezést vagy enyhébb kényszerintézkedést (bűnügyi felügyelet, óvadék) kérhet
- A letartóztatást elrendelő végzés ellen fellebbezhet
- A letartóztatás fennállásának indokoltságát legalább kéthavonta felülvizsgáltathatja, és bármikor kérheti a megszüntetést
A védelemhez való jog — amit a legtöbben kérdeznek
A Be. 44. § alapján kötelező a védő részvétele, ha a bűncselekményre 5 évet elérő vagy meghaladó szabadságvesztés kiszabható, ha a terhelt fogva van (letartóztatás, őrizet, más ügybeli szabadságvesztés), ha fiatalkorú, ha hallássérült, siketvak, vak, kóros elmeállapotú, ha névtelenül marad, ha az eljárás törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyre vonatkozik, egyezségkötés esetén, és számos más törvényi esetben.
A meghatalmazott védőt maga a terhelt, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója bízza meg díjazás ellenében. A kirendelt védőt a hatóság jelöli ki (az ügyvédi kamara rendszerén keresztül), ha kötelező a védelem és nincs meghatalmazott védő, vagy ha a terhelt anyagi okokból nem tud védőt fogadni. Eljárási jogaik teljesen azonosak.
A kirendelt védő díját az állam előlegezi. Ha a terheltet elítélik, a bírósági ítélet a büntetőeljárás költségeinek részeként a védő díjának megfizetésére is kötelezheti. Ha a terhelt anyagi rászorultság miatt kérte a kirendelést és felmentéssel végződik az eljárás, mentesülhet a díjfizetés alól. A vádemelés utáni bírósági kérelemnél indokot sem kell megjelölni — a bíróságnak kötelező kirendelni.
Igen, feltétel nélkül. A Be. alapján a terheltnek minden körülmények között joga van a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozni — fogva tartás esetén is. Az Alkotmánybíróság megerősítette (8/2013. AB hat.): a kirendelt védőnek az első kihallgatáson is biztosítani kell a tényleges lehetőséget a védekezés előkészítésére. Ennek hiánya alapjogsértést jelent.
A kirendelés vagy kijelölés ellen nincs jogorvoslat, de a terhelt indokoltan kérheti más védő kijelölését. Az indítványról az eljáró hatóság dönt. A terhelt bármikor saját védőt hatalmazhat meg — és ha meghatalmazott védője van, a kirendelt védő megbízatása automatikusan megszűnik. A kirendelt védő maga is kérheti felmentését, ha indokolt.
Ha beidézték a rendőrségre, előállítottak, vagy közölték a gyanúsítást — még az első kihallgatás előtt érdemes védőt felkeresni. A terhelt az eljárás bármely szakaszában meghatalmazhat védőt, az első hatósági megkeresés előtt is. Az első kihallgatáson tett nyilatkozatok az eljárás egészét befolyásolhatják. Dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd elérhetősége: +36 30 415 8296
Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében
Ha bármilyen jogi kérdésben segítségre szorul, a büntetőeljárással kapcsolatban szeretne tájékoztatást kapni, kérjen konzultációs időpontot — személyes megbeszélés keretében teljeskörű tájékoztatást nyújtok Önnek.
+36 30 415 8296 iroda@drkiralyeniko.comDr. Király Enikő — Büntetőjogi Védőügyvéd · Budapesti Ügyvédi Kamara · drkiralyeniko.com