Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
Hamis vád, hamis tanúzás, bűnpártolás, fogolyszökés és más, a Büntető Törvénykönyv XXVI. fejezetébe tartozó bűncselekmény esetén számíthat dr. Király Enikő tapasztalt védőügyvédi képviseletére.
Azonnali konzultáció →Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény elkövetése miatt eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben? Hívja bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédet, hogy mielőbb megkezdhessék a hatékony és szakszerű védekezésre való felkészülést!
Az igazságszolgáltatás zavartalan, tisztességes és befolyásmentes működése elengedhetetlen a társadalom igazságérzetének fenntartásához, az állampolgárok jogainak érvényesüléséhez, valamint a bűnüldöző szervek és a bíróságok iránti közbizalom megőrzéséhez. Éppen ezért az igazságszolgáltatás rendjének védelme kiemelt jelentőséggel bír a hatályos magyar büntetőjogban.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVI. fejezete összefoglalja és szigorúan szankcionálja mindazokat a cselekményeket, amelyek a bíróságok, ügyészségek, nyomozó hatóságok és más eljárásban részt vevő szervek jogszerű működését sértik vagy veszélyeztetik. E bűncselekmények közvetlenül támadják az igazságszolgáltatás hitelességét, ezért a törvényhozó már az előkészületi szakaszt is büntetni rendeli egyes esetekben.
Ha Önnel szemben bármilyen igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény gyanúja merül fel, ne nyilatkozzon a hatóságok előtt védő jelenléte nélkül. A gyanúsított első vallomása az egész eljárást meghatározó jelentőséggel bírhat.
A Btk. XXVI. fejezete – teljes bűncselekményi kör
A hatályos Büntető Törvénykönyv az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények között összesen 17 tényállást szabályoz a 268–289. § keretében. Ezek közé tartozik a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás és az arra felhívás, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, a kényszerítés hatósági eljárásban, a hatósági eljárás megzavarása, az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés, a mentő körülmény elhallgatása, a bűnpártolás, a fogolyszökés, a fogolyzendülés, az ügyvédi visszaélés, a zugírászat, a zártörés, a bírósági végrehajtás akadályozása, valamint a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény.
A bűncselekmények részletesen
Hamis vád
Hamis vád miatt eljárás indult Önnel szemben? Hívja bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédet, hogy mielőbb megkezdhessék a hatékony és szakszerű védekezésre való felkészülést!
A hamis vád bűntettét az valósítja meg, aki tőle különböző, egyedileg beazonosítható, élő és büntethető személy vonatkozásában bármely hatóság előtt büntetőeljárás megindítására okot adó, valótlan tényt állít – vagyis azt állítja, hogy ez a személy bűncselekményt követett el –, vagy ilyen tartalommal koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására.
Lényeges, hogy a bűncselekmény akkor is megvalósulhat, ha az elkövető ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, feltéve, hogy annak alapján egyértelműen csak egyetlen, konkrét személy azonosítható be a bűncselekmény potenciális elkövetőjeként. A hamis vád két elkövetési magatartással valósítható meg: hamis vádolással (tényállítás) és koholt bizonyíték hatóság tudomására hozatalával.
A hamis vád szabályai a Büntető Törvénykönyvben (Btk. 268–270. §)
268. § (1) Aki (a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, (b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
| Eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Alaptényállás | Bűntett, 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Ha az érintett ellen büntetőeljárás indul | 1–5 év szabadságvesztés |
| Ha a vádlottat elítélik, vagy az életfogytig is büntethető bűncselekményre vonatkozik | 2–8 év szabadságvesztés |
| Ha életfogytig is büntethető bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik | 5–10 év szabadságvesztés |
| Gondatlan elkövetés (vétség) | 2 évig terjedő szabadságvesztés |
| Szabálysértéssel, fegyelmi vétséggel való hamis vádolás [Btk. 269. §] | Vétség, 1 évig terjedő szabadságvesztés |
270. § Ha a hamis vád folytán eljárás indult, hamis vád miatt büntetőeljárás az alapügy befejezéséig csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. A büntethetőség elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
Hatóság félrevezetése
Hatóság félrevezetése miatt eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben? Ne késlekedjen, hívja bizalommal dr. Király Enikő védőügyvédet!
A hatóság félrevezetése és a hamis vád elhatárolásának kulcsa, hogy míg a hamis vád egy meghatározott személy ellen irányul, addig a hatóság félrevezetésénél a valótlan bejelentés személyes irányultság nélkül vezeti félre a hatóságot. Amennyiben a valótlan bejelentés alapján büntetőeljárás indítható ugyan, de konkrétan meghatározott személyt nem vádol, a hatóság félrevezetésének tényállása valósul meg.
A hatóság félrevezetése a Btk.-ban (271. §)
(1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentés esetén: egy évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentés esetén: elzárás.
Hamis tanúzás
Hamis tanúzás miatt eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben? Hívja bizalommal még ma dr. Király Enikő védőügyvédet!
A hamis tanúzás az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények egyik leggyakrabban előforduló és legsúlyosabb következményekkel járó tényállása. Elkövetője nem csak tanú lehet: a törvény azonos szabályok alá rendeli a hamis szakvéleményt adó szakértőt, a hamisan fordító tolmácsot és a hamis okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltató személyt is.
Lényeges körülménynek minősül büntetőügyben minden olyan tény, amely a bűncselekmény megítélését, a terhelt felelősségének megállapítását vagy a büntetés kiszabását befolyásolhatja.
A hamis tanúzás szabályai (Btk. 272–275. §)
272. § A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
| Eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás | Bűntett, 1–5 év |
| Ha életfogytig is büntethető bűncselekményre vonatkozik | 2–8 év |
| Polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás | 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy érték vagy különösen jelentős érdek | 1–5 év |
| Gondatlan elkövetés (vétség) | 1 évig terjedő szabadságvesztés |
| Szabálysértési, egyéb hatósági vagy fegyelmi eljárásban [Btk. 273. §] | Vétség, 1 évig terjedő szabadságvesztés |
274. § Az alapügy befejezéséig hamis tanúzás miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.
Hamis tanúzásra felhívás
Hamis tanúzásra felhívás miatt eljárás indult Önnel szemben? Hívja dr. Király Enikő védőügyvédet!
A hamis tanúzásra felhívás önálló bűncselekmény, amelyet az követ el, aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik. A bűncselekmény már a rábírni törekvéssel – tehát a kísérlettel – befejezettnek minősül, nem szükséges, hogy a másik személy valóban hamisan tanúzzon.
A hamis tanúzásra felhívás a Btk.-ban (276. §)
(1) Büntetőügyben elkövetés esetén: bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. Polgári ügyben: vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés.
(2) Szabálysértési, egyéb hatósági vagy fegyelmi eljárásban: vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés.
Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása miatt eljárás indult Önnel szemben? Forduljon dr. Király Enikőhöz!
A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása akkor valósul meg, ha a tanú a bíróság előtti vallomástételt a tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul tagadja meg. E bűncselekmény azért becsülendő körültekintően, mert a törvény számos esetben jogot biztosít a megtagadásra (hozzátartozói mentesség, titoksértési tilalom stb.) – ezekre a védelem során hatékonyan hivatkozni lehet.
A szabályozás (Btk. 277. §)
A büntetőügyben, bíróság előtti vallomástételt tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadó tanú vétség miatt elzárással büntetendő.
Kényszerítés hatósági eljárásban
Kényszerítés hatósági eljárásban gyanúsítottjaként kerültek hatósági eljárásba? Hívja dr. Király Enikőt még ma!
A kényszerítés hatósági eljárásban bűncselekménye akkor valósul meg, ha valaki erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít mást, hogy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse. Az igazságszolgáltatás egyik alapvető értéke a hatóságok és az eljárás résztvevőinek függetlensége, ezért minden ilyen kényszerítési kísérlet súlyos büntetőjogi következményekkel járhat. Passzív alany bárki lehet, aki az eljárásban jogosult valamely jog gyakorlására: tanú, szakértő, tolmács, terhelt, de akár az ügyvéd is.
A kényszerítés hatósági eljárásban szabályai (Btk. 278. §)
| Eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Büntetőügyben elkövetés | Bűntett, 1–5 év |
| Ha az ügy életfogytig is büntethető bűncselekményre vonatkozik | 2–8 év |
| Polgári ügyben elkövetés | 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy értékű vagy különösen jelentős | 1–5 év |
Hatósági eljárás megzavarása
Hatósági eljárás megzavarása miatt eljárás indult Önnel szemben? Ne halassza a védelmet – forduljon dr. Király Enikőhöz!
A hatósági eljárás megzavarása olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást jelent, amely a hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza. A bűncselekmény súlyosabb esetben – ha az eljárást teljesen meghiúsítja –, illetve csoportos, fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett formában lényegesen magasabb büntetéssel jár.
A hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §)
| Eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Alaptényállás (megzavar / akadályoz) | Vétség, 2 évig terjedő szabadságvesztés |
| Ha az eljárást meghiúsítja | Bűntett, 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetés | 1–5 év |
Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés
Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés miatt eljárás indult? Hívja azonnal dr. Király Enikőt!
Az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés akkor valósul meg, ha hatósági tanúként valakinek tudomására jutott tényt, adatot vagy körülményt az arra jogosult felmentése nélkül felfed. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárásaival kapcsolatos bizalmas információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetheti az eljárások tisztaságát és a résztvevők biztonságát.
Az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés (Btk. 280. §)
(1) Hatósági tanúként jogosulatlanul felfedett adat esetén: vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés.
Mentő körülmény elhallgatása
Mentő körülmény elhallgatása miatt eljárás indult Önnel szemben? Azonnal keressen fel tapasztalt védőügyvédet!
A mentő körülmény elhallgatása azért különösen súlyos bűncselekmény, mert közvetlenül ártatlan személy elítéléséhez vezethet. Elkövetője az, aki olyan tényt, amelytől az eljárás alá vont személy felmentése vagy az eljárás megszüntetése függhet, az érintettel, védőjével vagy a hatósággal nem közöl.
A mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §)
(1) Büntetőeljárásban: bűntett miatt 1–5 év szabadságvesztés.
(2) Ha életfogytig is büntethető bűncselekményre vonatkozik: 2–8 év szabadságvesztés.
(3) Szabálysértési, közigazgatási vagy fegyelmi eljárásban: vétség, elzárás.
Bűnpártolás
Bűnpártolás miatt eljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben? Hívja bizalommal még ma dr. Király Enikő védőügyvédet!
A bűnpártolás elhatárolásának egyik legfontosabb eleme, hogy az elkövető és az alapbűncselekmény elkövetője között az elkövetés előtt nem állt fenn előzetes megegyezés – mert ha volt, bűnsegédi felelősség merülhet fel. A bűnpártolás három elkövetési magatartást ölel fel: a hatóság előli menekülés segítése, a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására törekvés, és a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés.
A bűnpártolás hatályos szabályai (Btk. 282. §)
| Eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Alaptényállás | Vétség, 2 évig terjedő szabadságvesztés |
| Haszonszerzés végett elkövetés | Bűntett, 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Különösen súlyos alapbűncselekmény (pl. terrorcselekmény, emberrablás stb.) | 1–5 év |
| Hivatalos személy által, hivatali kötelezettség megszegésével | 1–5 év |
Fogolyszökés
Fogolyszökés miatt eljárás indult hozzátartozójával szemben? Hívja bizalommal még ma dr. Király Enikő védőügyvédet!
A fogolyszökés bűncselekménye több elkövetési magatartást foglal magában: az őrizetből való szökést, a bűnügyi felügyelet szabályainak megszegését az eljárás alóli kivonás céljából, a büntetés félbeszakítása alatti visszatérés jogtalan megtagadását, valamint a reintegrációs őrizet szabályainak megszegését. A bűncselekmény tényállási eleme az eljárás vagy a büntetés-végrehajtás alóli kivonásra irányuló szándék.
A fogolyszökés szabályozása (Btk. 283. §)
| Eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Büntetőeljárás alatt vagy szabadságvesztés/elzárás során hatóság őrizetéből való szökés | Bűntett, 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Bűnügyi felügyelet szabályainak megszegése az eljárás alóli kivonás céljából | Vétség, 2 évig terjedő szabadságvesztés |
| Kiadatási/átadási bűnügyi felügyelet alatti szökés | Vétség, 2 évig terjedő szabadságvesztés |
| Büntetés félbeszakítás/eltávozás után való visszatérés megtagadása | 1 évig terjedő szabadságvesztés |
| Reintegrációs őrizet szabályainak megszegése | 1 évig terjedő szabadságvesztés |
Fogolyzendülés
Fogolyzendülés miatt eljárás indult hozzátartozójával szemben? Hívja bizalommal dr. Király Enikőt!
A fogolyzendülés bűncselekménye kizárólag fogvatartott személyek által, közösen, a fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető nyílt ellenszegülés keretében valósulhat meg. A törvény a kezdeményezők, szervezők és vezetők, valamint az erőszakot alkalmazó résztvevők cselekményét lényegesen súlyosabban szankcionálja.
A fogolyzendülés hatályos szabályozása (Btk. 284. §)
| Eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Nyílt ellenszegülésben való részvétel | Bűntett, 1–5 év |
| Kezdeményező, szervező, vezető; illetve erőszakot alkalmazó résztvevő | 2–8 év |
| Különösen súlyos következményre vezet | 5–15 év |
| Halált okoz | 5–20 év vagy életfogytig tartó szabadságvesztés |
| Előkészület | 3 évig terjedő szabadságvesztés |
Zugírászat
Zugírászat gyanúja merült fel Önnel szemben? Hívja dr. Király Enikő védőügyvédet!
A zugírászat speciális bűncselekmény: kizárólag arra feljogosított személyek által végezhető ügyvédi, jogtanácsosi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenység jogosulatlan és üzletszerű gyakorlása. Az üzletszerűség fogalmi elem – egyedi, alkalmi eset nem tényállásszerű.
A zugírászat (Btk. 286. §)
(1) Jogosulatlan és üzletszerű ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenység végzése: vétség, 2 évig terjedő szabadságvesztés.
(2) Ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői jogosultság színlelésével követik el: bűntett, 3 évig terjedő szabadságvesztés.
Zártörés
Zártörés gyanúja merült fel? Hívja dr. Király Enikő védőügyvédet!
A zártörés a hatóságok által lefoglalt, zárolt, zár alá vett dolgok, illetve védett elektronikus adatok jogosulatlan megváltoztatását, elvételét vagy hozzáférhetővé tételét szankcionáló bűncselekmény. Különösen előfordul azokban az ügyekben, ahol a hatóság vagyoni biztosítékot rendelt el, vagy adatokat foglalt le digitális eszközökön.
A zártörés (Btk. 287. §)
A hatóság által lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog, illetve elektronikusan tárolt és védett adat jogosulatlan megváltoztatása, elvétele vagy hozzáférhetővé tétele bűncselekményt valósít meg.
A bírósági végrehajtás akadályozása
Bírósági végrehajtás akadályozása miatt eljárás indult? Forduljon dr. Király Enikőhöz!
A bírósági végrehajtás akadályozása akkor valósul meg, ha az adós vagy más érintett jogerős rendbírság kiszabása ellenére folytatja a rendbírságot kiváltó magatartást, vagy a végrehajtásból eredő törvényi kötelezettségének nem tesz eleget. A bűncselekmény célja a bíróság által elrendelt végrehajtási eljárások védelme az olyan jogellenes akadályozással szemben, mint a vagyontárgyak elrejtése vagy fiktív szerződésekkel megvalósított vagyonátcsoportosítás.
A bírósági végrehajtás akadályozása (Btk. 288. §)
(1) Jogerős rendbírság után az okot adó magatartás folytatása, vagy a végrehajtásból eredő kötelezettség elmulasztása: vétség, 1 évig terjedő szabadságvesztés.
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz.
Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény
Nemzetközi bírósági eljárással összefüggő bűncselekmény gyanúja merült fel? Azonnal keressen tapasztalt védőügyvédet!
A törvény a 268–282. §-ok valamennyi rendelkezését alkalmazni rendeli arra az esetre is, ha az ott meghatározott bűncselekményeket törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásban vagy azzal összefüggésben követik el. Ez biztosítja, hogy Magyarország eleget tegyen a nemzetközi jogi kötelezettségeinek, és büntetni rendelje a nemzetközi bírói fórumok működését akadályozó, torzító cselekményeket is.
A nemzetközi bíróság előtt elkövetett cselekmény (Btk. 289. §)
A 268–282. §-ok szerinti büntetendőség alkalmazandó akkor is, ha az elkövetés törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy ENSZ BT-határozattal létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtti eljárás során vagy azzal kapcsolatban történik.
Szüksége van tapasztalt védőügyvédre?
Dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd Budapesten – igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények és más büntetőügyek teljes körű képviselete. Az első konzultáció keretében felmérjük az ügy körülményeit és kialakítjuk a védekezési stratégiát.
Hívjon most →