Az emberi szabadság elleni
bűncselekmények
Emberrablás, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, emberkereskedelem és kényszermunka – hatályos Btk. tényállások, büntetési tételek és hatékony jogi védelem gyanúsítottaknak és vádlottaknak.
Kérjen azonnali konzultációt
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények a hatályos Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) XVIII. fejezetébe tartoznak. E körbe sorolandó az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés. Mindezen bűncselekmények közös jogi tárgya az Alaptörvény IV. cikke által garantált személyi szabadsághoz és biztonsághoz fűződő alkotmányos jog védelme.
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját ezen bűncselekmények valamelyikének elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, lépjen kapcsolatba mielőbb dr. Király Enikő büntetőügyvéddel, hogy megfelelő jogi tájékoztatást kapjon ügyét illetően, és hatékony védekezési stratégia kialakítása révén ügye az Ön számára legelőnyösebb eredménnyel zárulhasson.
Btk. 190. § Emberrablás
Az emberrablás a személyi szabadság elleni bűncselekmények legsúlyosabb, bűntettként üldözendő alakzata. A tényállás megvalósulásához két konjunktív elem szükséges: a személyi szabadságtól való megfosztás, valamint a szabadon bocsátás feltételéül szabott követelés.
190. § (1) Aki mást személyi szabadságától
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) bűnszövetségben, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) hivatalos személy ellen követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy c) halált okozva követik el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – önként abbahagyja.
Elkövetési magatartás
A személyi szabadságtól való megfosztás négy elkövetési módozatban valósulhat meg: erőszakkal; az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen (azonnal bekövetkező) fenyegetéssel; védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezéssel; vagy az ilyen állapot kihasználásával. Az erőszaknak személlyel szembeninek és akaratot megtörő jellegűnek (vis absoluta) kell lennie. A fenyegetésnek kvalifikáltnak kell lennie: az élet kioltásában vagy testi sérülés okozásában kell konkretizálódnia, és közvetlennek, vagyis azonnali bekövetkezést kilátásba helyezőnek kell lennie.
A célcselekmény a követelés teljesítésének kikényszerítése. A követelés valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy tűrésére vonatkozó felszólítás, amely lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű, jogtalan, jogos, illetve jogosnak vélt. A követelés jogszerűsége nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól.
Bűncselekmény stádiumai
Az emberrablás előkészülete önállóan büntetendő (3 évig terjedő szabadságvesztés). Kísérleti szakba a cselekmény az erőszak vagy fenyegetés kifejtésével, a védekezésre/akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezés megkezdésével, illetve az ilyen állapot kihasználása esetén a személyi szabadságtól való megfosztással lép. Befejezetté válik, ha az elkövető kifejezésre juttatja a sértett szabadon bocsátásának általa megszabott feltételét. Bevégzett, ha a követelés megfogalmazása után a passzív alanyt szabadon bocsátja, megszökik, vagy életét veszti.
Korlátlan enyhítés lehetősége
A Btk. 190. § (6) bekezdése korlátlan enyhítési lehetőséget biztosít annak az elkövetőnek, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – önként abbahagyja. Az önkéntesség feltétele, hogy a felhagyás külső kényszerítő tényezőktől mentes legyen. Ha az emberrablás még kísérleti szakban van és önkéntes elállásra kerül sor, a büntethetőséget megszüntető okra tekintettel az elkövető nem vonható felelősségre emberrablás kísérlete miatt (legfeljebb a maradékcselekményért büntethető).
Btk. 191. § Emberrablás feljelentésének elmulasztása
191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az emberrablás kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel a jogalkotó az előkészület vonatkozásában tájékoztatási, illetve feljelentési kötelezettséget ír elő annak, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül. A kötelezettség az elkövető hozzátartozóját is terheli – ez a büntetőjogban egyébként kivételes szabály.
A tájékoztatásnak a feltételül szabott személynek vagy a hatóságnak kell szólnia – elég az egyik értesítése. A kötelezettség csak akkor keletkeztet felelősséget, ha az emberrablást meg is kísérlik, illetve el is követik.
Btk. 192. § Emberkereskedelem és kényszermunka 2020. évi módosítás
A 2020. évi V. törvény 2020. július 1-jével jelentősen módosította az emberkereskedelemre vonatkozó szabályozást: a kényszermunka önálló tényállását (korábban Btk. 193. §) a jogalkotó az emberkereskedelem tényállásába integrálta. Ennek eredményeként az emberkereskedelem és kényszermunka együttesen képezi a Btk. 192. §-ának tárgyát.
(1) Aki mást a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást kizsákmányolás céljából – ideértve a munkavégzésre, munka jellegű tevékenységre, egyéb szolgáltatásra vagy jogellenes cselekményre való kényszerítést is – elad, megvásárol, toboroz, szállít, átad, átvesz, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés minősített esetekben (pl. személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, bűnszövetségben, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére stb.).
(7) Aki emberkereskedelem és kényszermunkára irányuló előkészületet követ el, az eset súlyától függően egy évig, ill. három évig, ill. egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) E § alkalmazásában kizsákmányolás: a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés.
A Kúria joggyakorlata szerint megvalósul az emberkereskedelem és kényszermunka bűntette, ha az elkövető rendszeres előny szerzése céljából a sértetteket munkavégzésre bírja rá megtévesztéssel, miközben kihasználja kiszolgáltatott helyzetüket. A kiszolgáltatott helyzet fennállása a sértetteknek a terhelthez költözése előtt is megállapítható, ha idősebb korúak, hajléktalanként, a megélhetésüket biztosító rendszeres jövedelem nélkül és nehéz anyagi körülmények között éltek (Kúria, Bfv.II. alapján kialakult ítélkezési gyakorlat).
Btk. 194. § Személyi szabadság megsértése
A személyi szabadság megsértése az emberrablásnál enyhébb, de önálló bűntettként üldözendő cselekmény. Az emberrablásnál az elhatárolás kulcsa: a személyi szabadság megsértése esetén nem szükséges követelés – elegendő a jogellenes megfosztás maga.
194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) aljas indokból vagy célból, c) a sértett sanyargatásával, d) védekezésre képtelen személy sérelmére, e) fegyveresen, f) felfegyverkezve, g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy h) hivatalos eljárás színlelésével követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
Elkövetési magatartás és elhatárolás
Megfosztás: minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amelynek következtében a passzív alany elveszíti a mozgási, helyváltoztatási, illetve a tartózkodási hely megválasztásával kapcsolatos cselekvési szabadságát. Elkövetési magatartások: megkötözés, bezárás, visszatartás, ottmaradásra kényszerítés, lefogás, mozgáshoz szükséges segédeszközök elvétele. A bűncselekményt mulasztással is el lehet követni: ha az elkövető gondatlanul vagy véletlenül fosztja meg a passzív alanyt a személyi szabadságától, majd ezt felismerve a passzív alany ilyen helyzetét változatlanul fenntartja.
A bűncselekmény tartós jellegű: mindaddig tart, amíg a jogellenes állapot fennáll, vagyis amíg a passzív alany a mozgási szabadságát vissza nem nyeri. A szabadságkorlátozás időtartama irreleváns a bűncselekmény megvalósulása szempontjából.
Ha a személyi szabadság megsértése egy súlyosabb bűncselekmény – például rablás – eszközcselekményeként valósul meg, az elkövető a súlyosabb deliktumért felel, a személyi szabadság megsértése önálló bűncselekményként nem kerül megállapításra.
Btk. 195. § Kényszerítés
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elkövetési magatartás
A cselekvési szabadság két alkotóelemből áll: az akaratelhatározás és az akaratmegvalósítás szabadságából. A kényszerítés hatása alatt álló személy magatartása nem felel meg akaratának. A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie; kizárja a jogtalanságot, ha a kényszerítésre jogszabály, szülői vagy felügyeleti jog biztosít lehetőséget.
Az erőszak csak személlyel szemben irányulhat, és elegendő az akaratot hajlító (vis compulsiva) jelleg is – pl. megpofozás. A fenyegetés egyszerű, vagyis nem szükséges kvalifikált (élet, testi épség elleni közvetlen) fenyegetés: irányulhat anyagi helyzetre, becsületre vagy nemi szabadságra is.
Eredmény és szubszidiaritás
A bűncselekmény kétféle eredményt tartalmaz: pszichés eredmény (a passzív alany az akarata ellenére cselekszik, tesz, nem tesz vagy eltűr), és érdeksérelmi eredmény (a kényszerítés folytán jelentős érdeksérelem következik be). Általában jelentős az érdeksérelem, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben csorbát szenved a passzív alany szakmai elismertsége, erkölcsi megbecsülése, családi becsülete, vagy vagyoni hátrány éri.
A kényszerítés szubszidiárius bűncselekmény: csak akkor állapítható meg, ha más bűncselekmény nem valósul meg. Ha a kényszerítési magatartás egy másik, speciális tényállás elemeit is kimerítette – pl. kényszermunka, rablás –, az elkövető az utóbbiért felel, akkor is, ha annak büntetési tétele enyhébb.
Miért fontos a védőügyvéd? Hatékony jogi védekezés ezekben az ügyekben
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények büntetési tételei kiemelkedően súlyosak. Emellett ezek az ügyek jellemzően komplex bizonyítási helyzetet teremtenek: az eljárás korai szakaszától kezdve meghatározó lehet, hogy milyen nyilatkozatokat tesz a terhelt, milyen bizonyítékokat ismer el, és milyen védekezési irányt követ. Tapasztalt büntetőügyvéd nélkül könnyen olyan helyzet alakulhat ki, amely hátrányosan befolyásolja az eljárás kimenetelét.
Dr. Király Enikő büntetőügyvéd az eljárás minden szakaszában – nyomozástól a másodfokig – hatékony védelmet nyújt:
Ne várjon! Az eljárás első óráiban megtett nyilatkozatok meghatározhatják az egész eljárás menetét. Ha Önt vagy hozzátartozóját gyanúsítják, azonnal kérjen ügyvédi tanácsot.
Ha bajban van, hívja dr. Király Enikő büntetőügyvédet!
Kérjen konzultációt a hét minden napján, személyesen vagy online. Tapasztalt védelem az eljárás kezdetétől az ítéletig.
+36 30 415 8296Kapcsolatfelvétel / Időpontfoglalás
