A rabosítás – amit minden gyanúsítottnak tudnia kell
Nem büntetés, nem szankció – de szinte kivétel nélkül bekövetkezik. Ismerje meg, mi történik a rabosítás során, kire vonatkozik, és mi a terhelt kötelezettsége.
„Gyanúsítás esetén azonnal forduljon védőügyvédhez – ne tegyen vallomást egyedül."
+36 30 415 82 96Mi az a rabosítás?
Aki gyanúsítottként valaha állt már büntetőeljárás hatálya alatt, minden bizonnyal hallott már a köznyelvben „rabosításként" elterjedt kifejezésről. Ez nem egy nyomozási cselekmény – az esetek legnagyobb részében a terheltnek mégis okvetlenül számolnia kell azzal, hogy rendszerint a gyanúsítotti kihallgatását követően közvetlenül sor kerül erre a procedúrára.
A rabosítás nem szankció, nem büntetés és semmiképpen sem jelenti azt, hogy a gyanúsított hatósági őrizetbe vagy előzetes fogvatartásba kerülne. A gyanúsítotti minőséghez kötelezően kötődő adatrögzítési, nyilvántartásba vételi eljárásról van szó, amely mindig a konkrét büntetőügyhöz kapcsolódik – majd az eljárás jogerős befejezése után a tárolt adatok törlésre kerülnek.
A rabosításkor – tekintve, hogy az nem minősül nyomozati cselekménynek – a védőügyvéd jelenléte eshetőleges. A nyilvántartásba vétel során – a gyanúsításban szereplő bűncselekmény függvényében – a gyanúsítottról fényképfelvételeket készítenek, ujj- és tenyérnyomatot vesznek, illetve DNS-mintát rögzítenek, amelyet megküldenek a bűnügyi nyilvántartónak feldolgozásra.
A bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatokból, biometrikus adatokból, daktiloszkópiai és DNS-profil-nyilvántartásból épül fel.
A daktiloszkópiai nyilvántartásban a helyszíni nyomok, a büntetőeljárás alá vont személyek, és a jogerősen elítéltek ujj- és tenyérnyomatai találhatók.
A DNS-profil-nyilvántartás célja az azonosítás: a helyszíni anyagmaradványok összehasonlíthatók legyenek az eljárás alá vont személyek profiljával.
Kit rabosítanak?
Teljes körű nyilvántartásba vétel
Akit öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként, annak teljes körű nyilvántartásba vételre kell számítania: fénykép, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel.
Ötéves küszöb alatti esetekben is
Egyes, ötéves határt el nem érő bűncselekmények esetén is kötelező a nyilvántartásba vétel: testi sértés, kábítószer-birtok, lőfegyverrel visszaélés, lopás, csalás, rongálás, sikkasztás, vesztegetés, közokirat-hamisítás, pénzhamisítás és számos más bűncselekmény esetén.
A mintavétel kikényszeríthető. A terhelt a rabosítást tűrni köteles – ellenkező esetben az hatósági kényszerrel, testi kényszer alkalmazásával is megtörténhet. Az ellenszegülés semmilyen előnnyel nem jár.
A személyleírási adatok az ALFONZ Személyleírási Rendszerben kerülnek rögzítésre, a nyomatok kezelése a Robotzsaru rendszeren keresztül történik.
A nyomozó, illetve a bűnügyi technikus egyezteti a gyanúsított adatait, megállapítja, hogy merültek-e fel mintavételt akadályozó tényezők. A részletes személyleírás rögzítése az ALFONZ rendszerben, a kihallgatási jegyzőkönyv lezárása előtt történik.
Mi történik a rabosítás során?
Adatok egyeztetése
A nyomozó egyezteti a gyanúsított személyazonosító adatait, megállapítja, hogy felmerültek-e mintavételt akadályozó tényezők. A kitöltött ujj- és tenyérnyomatlapot a gyanúsítottnak alá kell írnia.
Ujj- és tenyérnyomat
A mintavétel előtt a gyanúsított kezeit megmossa és szárazra törli. A nyomatokat papírlapra festékes eljárással, vagy digitális nyomatfelvételi berendezéssel veszik fel – jobb hüvelykujjtól bal kisujjig, majd mindkét tenyér.
DNS-mintavétel
Megkezdése feltétele: az azt megelőző húsz percben a terhelt sem ételt, sem italt nem fogyasztott, nem rágózott, nem dohányzott. A minta szájnyálkahártya-törlet formájában kerül biztosításra.
Az ujjnyomat rögzítése az ujjaknak a befestékezett lemezre történő ráforgatásával, majd körömszéltől körömszélig történő átforgatásával zajlik. Ezt követi a tenyér mintavételezése.
A fényképfelvételek elkészítésekor a terheltnek állnia kell, szeme nyitva, arckifejezése nem lehet torzított, homloka és fülei szabadon látszódjanak. Saját szemüvegét viselni kell, ha általában visel. Az egész alakos felvételen a magasság metrikus skáláról leolvasható.
Ezután anyajegyekről, bőrkinövésekről, hegekről, sebekről és tetoválásokról is fénykép készül. Ha ezek alsó ruházattal fedett helyen találhatók, az adatok felvételét csak azonos nemű személy végezheti.
A rabosítás képekben
DNS-profil és ALFONZ rendszer
A DNS-profil-nyilvántartás tartalma
A nyilvántartás három kategóriát tartalmaz: a bűncselekmény helyszínén rögzített DNS-profilokat, a büntetőeljárás alá vont személyek profiljait, valamint a jogerősen elítéltek profilját.
A törvény tételesen felsorolja a kiemelten veszélyes bűncselekmény-fajtákat, ahol a vizsgált DNS-profilokat nyilvántartásba kell venni – valamennyi ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény idetartozik.
Az ALFONZ Személyleírási Rendszer
Az egyedi meghatározottság alapelvének megfelelően olyan személyleírást kell készíteni, amelyben tükröződnek a személy azonosítására legalkalmasabb tulajdonságok. Az ALFONZ rendszerben rögzítik a testalkatot, testtartást, bőr-, haj- és szemszínt, testrész-jellemzőket, valamint a funkcionális ismérveket: járást, kézhasználatot, viselkedést, beszédet.
Az ALFONZ rendszer egységes alkalmazásáról a 26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítás rendelkezik.
Ki tartózkodhat jelen az adatfelvételnél?
Az adatok felvétele és a fényképezés során kizárólag a gyanúsított törvényes képviselője, a kísérést végző – ha azonos nemű – személy, valamint az adatok felvételét végző személy tartózkodhat a helyiségben.
A nyilvántartásba vételi fényképezés során az egész alakos felvételen a gyanúsított magassága a háttérben rögzített metrikus skáláról leolvasható, és a képeken szerepel egy azonosító tábla is. A fénykép elkészítését a gyanúsított kihallgatását vagy befogadását követő legrövidebb időn belül elvégzik.
A személyleírási adatlapokat a kihallgatást végző nyomozó rögzíti a Robotzsaru rendszerben, a kihallgatási jegyzőkönyv lezárását megelőzően. A gyanúsított fej-arc és test jellemzőit, különös ismertetőjeleit a bűnügyi technikus rögzíti.
A vonatkozó jogszabályi háttér
- 2009. évi XLVII. törvény – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az EU tagállamainak ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
- 2007. évi CXII. törvény – a Prümi Szerződés kihirdetéséről (határon átnyúló együttműködés, terrorizmus és határon átnyúló bűnözés ellen)
- 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól
- 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet – az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól
- 12/2016. (V. 4.) BM rendelet – az arcképmás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-profil rögzítésének és a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályairól
- 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet – a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról
- 26/2018. (VI. 21.) ORFK utasítás – a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel, biometrikus adatok nyilvántartásával és a mintavétellel kapcsolatos feladatokról
Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel
Megbízható és valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek – az eljárás legkedvezőbb eredményének elérése érdekében.
+36 30 415 82 96
Dr. Király Enikő · Büntetőügyvéd · Budapest | www.drkiralyeniko.com