Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása. Azért nevezhető átmenetinek a szabadságelvonás, mert rövid ideig, legfeljebb 72 óráig alkalmazható kényszerintézkedés, amit rendőrségi fogdában hajtanak végre.
A rövid időre utal az Alaptörvény is, amikor úgy rendelkezik, hogy „a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani."
Mikor rendelhető el az őrizet?
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el az alábbi esetekben:
- tettenérés esetén, ha a tettenért személy személyazonossága nem állapítható meg
- ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető
- ha a tárgyaláson rendzavarást követ el
Az őrizet időtartama
Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott döntésig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell számítani.
Legfeljebb 72 óra áll rendelkezésre, hogy az ügyész tudomást szerezzen a nyomozó hatósági őrizetbe vételről, azt is vizsgálja, hogy fennállnak-e ténylegesen valamely bírói engedélyes kényszerintézkedés feltételei. Emellett a nyomozási bíró döntésének is bele kell férnie ebbe a határidőbe.
Fontos: az őrizet 72 órás határideje munkaszüneti napokon sem tolódik ki — a szabadságelvonás megszüntetésének kötelezettsége hétvégén és ünnepnapokon is azonnal fennáll.
Amennyiben letelt az őrizet időtartama – a 72 óra –, és a bíróság nem rendelt el további kényszerintézkedést, illetőleg ha a bíróság a 72 óra letelte előtt utasítja el az ügyészség további kényszerintézkedését célzó indítványát, a terheltet szabadon kell bocsátani.
Értesítési kötelezettség őrizetbe vétel esetén
Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről főszabály szerint legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni kell a terhelt által megjelölt nagykorú személyt. Őrizetbe vétel esetén a terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott más személy elhelyezéséről, valamint a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő hatóság gondoskodik.
Az őrizetet elrendelő hatóság megtagadhatja a terhelt által megjelölt nagykorú személy tájékoztatását a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében. Ilyen esetben biztosítani kell, hogy a terhelt más nagykorú személyt jelölhessen meg. Ha újra olyan személyt jelöl meg, akivel szemben a hatóság ismételten megtagadja a tájékoztatást, és a fogva tartásból már eltelt 8 óra, a tájékoztatás megtagadása ellen a terhelt és a védő jogorvoslattal élhet.
vagy más kényszerintézkedéssel kapcsolatban?
Kérjen időpontot dr. Király Enikő büntetőügyvédtől, aki a személyes konzultáció keretében teljeskörű tájékoztatást nyújt Önnek az eljárásjogi lehetőségekről.
Hívjon most: +36 30 415 8296
Őrizet – amit a legtöbben kérdeznek
Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat. Az Alaptörvény és a Be. alapján a terheltet a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. Ha a 72 óra lejár és a bíróság nem rendelt el letartóztatást vagy más bírói engedélyes kényszerintézkedést, a terheltet feltétlenül szabadon kell bocsátani.
Őrizetet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság egyaránt elrendelhet — tettenérés esetén, ha valószínűsíthető bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, vagy ha a terhelt tárgyaláson rendzavarást követ el. A letartóztatástól eltérően az őrizet nem igényel előzetesen bírói jóváhagyást.
Ha a bíróság a 72 óra alatt nem rendel el további kényszerintézkedést — pl. letartóztatást vagy bűnügyi felügyeletet — a terheltet szabadon kell bocsátani. Ha az ügyészség letartóztatást indítványoz, a nyomozási bíró ülést tart és a 72 órán belül dönt.
Igen. Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről főszabály szerint legkésőbb 8 órán belül tájékoztatni kell a terhelt által megjelölt nagykorú személyt. A tájékoztatás megtagadható, ha azt az eljárás eredményessége vagy más személy biztonsága indokolja — ez ellen jogorvoslatnak van helye.
Igen, a terheltnek az eljárás első percétől joga van védőt meghatalmazni vagy kirendelését kérni. A védővel ellenőrzés nélkül lehet tanácskozni. Ha az őrizetbe vett személy nem tud védőt meghatalmazni, a hatóságnak gondoskodnia kell kirendelt védőről.
Igen. Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást is bele kell számítani az őrizet tartamába. Az előzetes fogvatartásban — beleértve az őrizetet — töltött teljes idő a Btk. szabályai szerint beleszámít a kiszabott szabadságvesztésbe.