Körözés, elfogatóparancs –
körözött személyek listája

Körözés, elfogatóparancs, körözött személyek listája

A körözés olyan hatósági eljárás, amelynek célja ismeretlen helyen tartózkodó személy, ismeretlen személy, ismeretlen holttest vagy körözött tárgy azonosítása, hollétének megállapítása és felkutatása. A körözési eljárás jogi alapját Magyarországon a 2013. évi LXXXVIII. törvény (a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény, röviden: Körözési tv.) teremti meg.

A rendőrség, nyomozó hatóság, a bíróság, vagy az Interpol által körözött személyek körözési listája bárki számára elérhető. Ha valaki szeretné megtudni, hogy ellene, vagy hozzátartozója ellen elfogatóparancsot, vagy európai elfogatóparancsot bocsátottak-e ki, szabadon kutathat a körözési adatbázisban. A személy-körözés egészen addig érvényben van, amíg a keresett, szökésben lévő, bujkáló személyt meg nem találták, vagy a bűncselekmény el nem évült.

Körözött személy vagyok – melyik hatóság keres? Adatbázisok

Ha kitöltötte a mezőket, a „keresés” gombra kattintva tudhatja meg, hogy Ön, vagy hozzátartozója ellen kibocsátottak-e elfogatóparancsot, vagy szerepel-e a körözött személyek listáján. Fontos: nem minden körözés jelenik meg nyilvánosan – a rendőrség bűnüldözési érdekből korlátozhatja egyes körözések nyilvánosságra hozatalát.

Interpol · Red Notice – Vörös körözés

Az Interpol által körözött személyek listája – az ún. vörös körözési lista (Red Notice) – nyilvánosan elérhető. A jelenleg aktív Interpol körözések az Interpol hivatalos oldalán tekinthetők meg és kereshetők.

A vörös körözés az Interpol legsúlyosabb körözési kategóriája. A 2025. évi XLIX. törvény módosítása értelmében a külföldi hatóság által az Interpol FIND rendszerben kiadott Red Notice-t a magyar bíróság immár törvény alapján ideiglenes kiadatási letartóztatási kérelemként kezeli.

Elfogatóparancs és körözés – mi a különbség?

A két fogalom a hétköznapokban sokszor összekeveredik, holott lényegesen eltérő jogkövetkezményekkel járnak.

A bíróság, vagy az ügyész a lakóhely, illetve a tartózkodási hely megállapítása céljából tanúként keresett személyt is körözhet, ha a kihallgatása az eljárásban szükségessé vált és tartózkodási helye ismeretlen.

Be. 278. § alapján

Hogyan indul a körözési eljárás?

A körözési eljárás azzal indul, hogy a megszökött, elrejtőzött, vagy eltűnt személy, illetve az eltulajdonított tárgy azonosító adatai rögzítésre kerülnek a HERMON-KÖNYIR körözési nyilvántartási rendszerben. A körözés elrendelését, visszavonását az arról rendelkező határozat meghozatalát, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul – legkésőbb 24 órán belül – be kell rögzíteni a körözési információs rendszerbe (Körözési tv. 16. §).

A körözési nyilvántartás nyilvántartásai

1. A körözött személyek nyilvántartása
2. A körözött dolgok nyilvántartása
3. Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása
4. A talált tárgyak nyilvántartása
5. A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása

A rendőrség a körözés elrendelésekor jelzést helyez el a lakcímnyilvántartásban és a határforgalom ellenőrzési rendszerében. Ennek következtében igazoltatáskor vagy határátlépéskor az intézkedő személy azonnal tudomást szerez a körözés tényéről, és köteles a körözött személyt feltartóztatni.

Mikor ad ki körözést a rendőrség?

A körözési eljárást kizárólag a rendőrség erre a feladatra létrehozott szerve folytatja le. Ha valamely más hatóság tagja körözött személyről vagy tárgyról szerez tudomást, köteles haladéktalanul értesíteni a rendőrséget.

Mikor adnak ki belföldi elfogatóparancsot?

Az elfogatóparancsot szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén bocsátja ki az eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság, hogy a terheltet elfogása esetén az eljáró hatóság elé állítsák. Elfogatóparancs kizárólag a bűncselekmény gyanúsítottja, vádlottja vagy jogerősen elítélt személy ellen bocsátható ki.

• Ha a tartózkodási hely felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre
• Ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően vált ismeretlenné, és megalapozottan feltehető a szökés
• Ha szabadságvesztés büntetést ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni
• Ha a feltételes szabadság lehetőségéből kizárt elítélt nem jelenik meg a büntetés megkezdésére

Az esetek túlnyomó többségében az elfogatóparancs alapján elfogott terhelttel szemben a bíróság letartóztatást rendel el. Hiába jelenik meg a terhelt önként, az előzetes letartóztatás szinte biztosra vehető. A védekezési stratégia a legkritikusabb az elfogást követő első 72 órában.

Mi az az európai elfogatóparancs (EEP)?

Az európai elfogatóparancs (EEP) az EU tagállamai közötti legfontosabb kölcsönös átadási eszköz. 2004. január 1. óta váltotta fel a korábbi kiadatási eljárásokat, és a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. Az egyik uniós tagállam által kibocsátott elfogatóparancs az EU egész területén érvényes.

Európai elfogatóparancs kibocsátására kizárólag bíróság jogosult Magyarországon, büntetőeljárás lefolytatása, illetve jogerős szabadságvesztés végrehajtása céljából.

Az EEP feltételei – büntetési küszöbök

• Büntetőeljárás esetén: a cselekmény legalább 12 havi szabadságvesztéssel büntetendő
• Jogerős ítélet végrehajtása esetén: a kiszabott büntetés legalább 4 hónap
• 32 bűncselekménykategória esetén a kettős büntethetőség vizsgálata mellőzhető (pl. emberkereskedelem, terrorizmus, kábítószer-kereskedelem)

Az EEP megtagadásának okai

• Kötelező megtagadás: amnesztia, ne bis in idem (kétszeres eljárás tilalma), büntethetőség korhatára
• Választható megtagadás: kettős büntethetőség hiánya bizonyos ügyekben, területi hatásköri kérdések, folyamatban lévő belföldi eljárás

Nemzetközi elfogatóparancs és Interpol Red Notice

A nemzetközi elfogatóparancs a legtágabb hatókörű intézkedés, amelyet az Interpol körözési rendszerén (FIND) keresztül bocsátanak ki. Hatálya az Interpol mind a 196 tagállamára kiterjed. Jogi alapja Magyarországon az 1996. évi XXXVIII. törvény (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, Nbjt.).

A kiadatás feltételei – nemzetközi elfogatóparancs alapján

• Büntetőeljárás céljából: a cselekmény mind a magyar, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább 1 évi szabadságvesztéssel büntetendő (kettős büntethetőség elve)
• Szabadságvesztés végrehajtása céljából: a kiszabott büntetés még végrehajtható része 6 hónapot meghaladja
• Az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendeléséről a NEBEK útján is kérhető a megkeresés
• Az ideiglenes kiadatási letartóztatás legfeljebb 72 óráig tarthat
• Ha a kiadatási kérelem 40 napon belül nem érkezik meg, a letartóztatást meg kell szüntetni

Hogyan hat a körözés és az elfogatóparancs az elévülésre?

A körözés, az európai és a nemzetközi elfogatóparancs mindegyike megszakítja a bűncselekmény elévülési idejét, és új elévülési időszakot indít el. Ez a sorozatos megszakítás a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy az elévülés akár évtizedekre meghosszabbodhat.

Jogerőre emelkedést követően a 3 évre elrendelt körözés megszakítja az elévülést → az azt követően kibocsátott európai elfogatóparancs ismét megszakítja → majd a nemzetközi elfogatóparancs is újabb elévülési időt indít. Ez a láncolat a büntethetőség elévülését gyakorlatilag végtelenné teheti.

Hogyan kerülhet le a körözési listáról?

Az elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt. A visszavonásáról az a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság intézkedik, amelynél az eljárás folyamatban van. A körözés törlésének lehetséges útjai:

A körözési tevékenység és az elfogatóparancs végrehajtásának költségei

Ha a terheltet elfogatóparancs alapján fogják el, az elfogásával, előállításával kapcsolatban felmerült költség bűnügyi költségnek minősül (Be. szerint). A vonatkozó részletes szabályokat a 39/2017. (XII. 29.) BM rendelet tartalmazza az elrendelt elővezetés és előállítás során felmerült költség megtérítéséről.

Hibás az a hatósági gyakorlat, amelynek során az elfogatóparancs alapján történt elfogás következtében felmerült bűnügyi költség viselésére való kötelezésről a nyomozó hatóság hoz határozatot – ez a bíróság hatásköre. A Be. 117. § szerinti „előállítás” és a Be. 119. § szerinti „elfogás” esetén a „hatóság elé állítás” fogalmak téves értelmezése szokott előfordulni.

Eredménytelen elővezetés esetén az érintett a költségek megfizetése alól mentesíthető – például ha az érintett az eredeti idézésre késve, de önkéntesen jelent meg, és késését nem, vagy csupán késedelmesen jelezte. Ezeket a kérdéseket a tapasztalt büntetőügyvéd pontosan tudja kezelni az Ön érdekében.

Szerző · Büntetőjogi Védőügyvéd

Dr. Király Enikő

Büntetőjogi ügyekben szerzett kiterjedt tapasztalattal rendelkező védőügyvéd, aki a gyanúsítotti kihallgatásoktól és a körözési ügyektől az eljárás jogerős befejezéséig teljes körű védelmet nyújt. Ha körözés, elfogatóparancs vagy letartóztatás fenyegeti – forduljon hozzám bizalommal.