A titkosszolgálati módszereket, a leplezett eszközöket és valójában az egész titkos nyomozással kapcsolatos rendszert egyfajta misztikum övezte mindig és övezi napjainkig is.
A nyomozó hatóságok titkos információgyűjtő tevékenysége kapcsán jogosan merülhetnek fel olyan kérdések az állampolgárokban, hogy a rendőrök lehallgathatják-e telefonjukat, felbonthatják a csomagjaikat, megnézhetik-e az e-mailjeiket, bepoloskázhatják-e a lakásukat, irodájukat, továbbá figyelhetik-e őket titokban, nézhetik-e hogy mikor, kivel, hol találkoznak? Erre a rövid válaszom az, hogy bűnüldözési célú, titkos információgyűjtés keretében, vagy nemzetbiztonsági érdekből, igen.
A fentebb említett leplezett eszközöket korábban titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés megnevezéssel illették, mely felderítő tevékenységek szintén az érintett tudta nélkül folytak a bűnügyekben.
A „róla, de nélküle” – az „általa, de tudtán kívül” történő bizonyítékszerzés
A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.
Ezt kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott szabályok alapján alkalmazhatják (kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok és a TEK által folytatott titkos információgyűjtést).
Na de kik ezek a feljogosított szervek?
- a rendőrség az Rtv. 63. § (4) bekezdése alapján
- a NAV a NAV tv. 51. § (4) bekezdése alapján
- az ügyészség a Büntetőeljárásról szóló tv. alapján
- a rendőrség terrorizmust elhárító szerve – a Terrorelhárítási Központ (TEK)
- a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat végző szerv – az NVSZ
- Alkotmányvédelmi Hivatal
- Információs Hivatal
- Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
Mikor alkalmazhatóak a leplezett eszközök?
- megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg
- annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával
- annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerzése valószínűsíthető
A leplezett eszközök csoportosítása
Külső engedélyhez nem kötött leplezett eszközök
A bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök körébe a „felderítés hagyományos eszközei” tartoznak, így az informátor alkalmazása, adatgyűjtés, a cél leplezésével történő ellenőrzés, csapda állítása, sértett vagy más személy helyettesítése, rejtett figyelés, valótlan információ közlése.
A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekményre vonatkozó információk megszerzése érdekében:
- titkosan együttműködő személyt vehet igénybe
- az eljárás valódi céljának titokban tartásával a bűncselekményre vonatkozó információt gyűjthet, ellenőrizhet
- a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat
- a bűncselekmény megszakítása érdekében a sértettet vagy más személyt az életének és testi épségének megóvása céljából helyettesítheti
- a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti
Valótlan vagy megtévesztő információ közlése nem alkalmazható terhelt vagy tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során; nem tartalmazhat törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet; és nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.
Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök
Az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetőjének az indítványa alapján, az indítvány ügyészséghez érkezésétől számított hetvenkét órán belül dönt a leplezett eszköz alkalmazásának engedélyezéséről.
Fedett nyomozó alkalmazása
Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök egyik legmisztikusabb pontja a fedett nyomozó, akinek a tevékenysége a bizonyíték megszerzésének egyik leghatékonyabb módja közé sorolható. A tevékenysége során elkövetett arányos és szükséges szabálysértés, illetve bűncselekmény miatt nem büntethető, azonban más életét szándékosan nem olthatja ki, maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást nem eredményezhet szándékos tevékenysége, továbbá mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá.
A fedett nyomozó az ügyészség engedélyével:
- bűnszervezetbe, terrorista csoportba beépülhet
- álvásárlást végezhet
- rejtett figyelést hajthat végre
- dezinformálhat a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése érdekében
Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, vagy szabályszegés miatt, ha annak elkövetése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.
A fedett nyomozó azonban nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt és mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett. Az álvásárlás önmagában nem minősül rábírásnak.
A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
A büntetőeljárásban a következő bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók:
- információs rendszer titkos megfigyelése
- titkos kutatás
- hely titkos megfigyelése
- küldemény titkos megismerése
- lehallgatás
A lehallgatás
A telefon lehallgatást – mint leplezett eszközt – a hatályos normák alapján tulajdonképpen „bárkivel” szemben alkalmazhatja a nyomozó hatóság.
Ezek a lehallgatott célszemélyek a nyomozás, felderítés során megfigyelt azon gyanúsítottak, akik a nyomozás adatai szerint bűncselekmény elkövetésével gyanúsíthatóak, de az engedélyben megjelölt érintett lehet az is, aki a gyanúsítottal vagy gyanúsítható személlyel közvetetten vagy közvetlen bűnös kapcsolatot tart fenn.
Maga a lehallgatás nem kizárólag a vezetékes és mobiltelefonokat érinti, a nyomozó hatóság lehallgathat helyiségeket, gépkocsit, vagy akár a fogda és börtön zárkáját, a rabomobilt is. Ennek során nem csak a vonalas telefonhívásokat, hanem az internet alapú applikációk (Viber, Messenger, WhatsApp, Signal stb.) adattartalmát is megismerhetik, de lehallgatható az e-mail, az SMS, vagy akár a Skype-beszélgetés is.
A leplezett eszközök alkalmazásának tartama és meghosszabbítása
A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható. A büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető.
2010. és 2021. júliusa között egyetlen esetben sem került bíró által elutasításra titkos információszerzésre irányuló hatósági kérelem.
A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása kapcsán felmerülő kérdések
Titkos eszközök alkalmazása során korlátozásra kerülnek bizonyos alapvető jogok, viszont ennek szigorú és jól behatárolt keretet állítanak nem csupán a nemzetközi egyezmények, de az Alaptörvény is. Ezen szabályok megtartása sem jelent garanciát azonban arra, hogy a leplezett eszközök alkalmazásával megszerzett adatok, tények, információk felhasználhatók lesznek a büntetőeljárás során – egyetlen eljárási szabálysértés vagy határidő elmulasztása is a megszerzett értékes adatok fel nem használhatóságához vezethet.
Abban az esetben, ha nem azon bűncselekmény vagy személy kapcsán kívánják felhasználni a beszerzett bizonyítékot, amelyre vonatkozóan a bíróság korábban megadta az engedélyt, szigorú formai és tartalmi követelményeknek való megfelelés esetén nyílik csak lehetőség a felhasználásra.
Az alapjogok és a leplezett eszközök viszonya
Azon személyek, akikkel szemben leplezett eszközök alkalmazására került sor, gyakorta fordulnak az EJEB-hez az Egyezményben foglalt jogaik – így különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog, a hatékony jogorvoslathoz való jog – sérelme miatt.
Magyarországon nem köteles a megfigyelést végző hatóság utólag értesítést küldeni arról, hogy titkos megfigyelés érintettje volt az illető. A Bíróság rávilágított döntésében arra is, hogy a magyar jog nem biztosít jogorvoslati lehetőséget azon személyek számára, akikkel szemben tudtuk nélkül alkalmaztak titkos megfigyelést. Habár az Nbtv. 11. § (5) bekezdése panasztételi eljárást biztosít, ennek jelentősége elhanyagolható, hiszen a titkos megfigyelés érintettjei nem tudnak arról, hogy őket megfigyelik – emellett az esetleges panaszt a belügyminiszter vizsgálja ki, aki a végrehajtó hatalom része.
A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye
A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye főszabályként annak a bűncselekménynek a bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte.
A fent taglalt, a titkos nyomozásra vonatkozó szabályozás alapján az rajzolódik ki, hogy a különböző, erre feljogosított szervek részére tulajdonképpen elég kiterjedt lehetőséget biztosít a jogalkotó abban a tekintetben, hogy kivel szemben alkalmazhatóak leplezett eszközök.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nagyrészt a leplezett eszközök alkalmazhatóságának lehetőségére figyelemmel, sok esetben a hatóságok már azt megelőzően is rendkívül kiterjedt, a későbbiekben terhelő bizonyítékként értékelhető információval rendelkezhetnek adott személy tekintetében, akivel szemben konkrétan büntetőeljárást – általa ismert módon – még nem is indítottak meg.
Gyakorta előfordul, hogy nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmények (pl.: kábítószer-kereskedelem, költségvetési csalás) vonatkozásában alapvetően a leplezett eszközök alkalmazásának eredményére támaszkodik a vád – különös tekintettel a lehallgatás anyagára.
vagy leplezett eszközökkel kapcsolatban?
Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével gyanúsították vagy vádolták meg, személyes vagy online konzultáció egyeztetése céljából keresse Irodánkat bizalommal.
Hívjon most: +36 30 415 8296