Pénzmosás Ügyvéd Budapest | Btk. 399. § Védekezés | Dr. Király Enikő
Btk. 399. § – 400. § • 2026 hatályos

Pénzmosás

Gazdasági bűncselekmény – Szakértő védelem

Pénzmosással gyanúsítják vagy vádolják Önt? A védekezés megkezdésére nincs vesztegetni való idő. Dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd azonnali, bizalmas konzultációt nyújt.

Őrizetbe vették? Ne tegyen nyilatkozatot védőügyvéd jelenléte nélkül. — Hívja dr. Király Enikőt: +36 30 415 8296

Pénzmosás ügyvéd Budapest – Dr. Király Enikő

Mi a pénzmosás?

A pénzmosás olyan büntetendő cselekmény, amelynek során a bűncselekményből – pl. kábítószer-kereskedelemből, korrupcióból, adócsalásból, fegyverkereskedelemből, embercsempészetből vagy más illegális tevékenységből – származó vagyont „tisztára mossák”: legális eredetűnek tüntetik fel, és beintegrálják a gazdasági vérkeringésbe.

Nemcsak a köznapi értelemben vett „bűnpénzek” szolgálhatnak pénzmosás alapjául, hanem minden olyan bevétel is, amely a céges nyilvántartásokban, könyvelésekben és adóbevallásokban nem szerepel – tehát a feketegazdaságból eredő jövedelem is.

A pénzmosás minden olyan tevékenységet felölel, amely a bűncselekményekből származó vagyon legális eredetűvé alakítására irányul, a gazdasági folyamatokba való integrálás útján.

2021. január 1-jétől az orgazdaság mint önálló bűncselekményi tényállás megszűnt, és a korábbi orgazdasági magatartások beintegrálódtak a pénzmosás kibővített tényállásába (Btk. 399. §). Ezt a változást a 2020. évi XLIII. törvény 53. §-a állapította meg.

Hatályos törvényi szabályozás

Btk. 399. § – Pénzmosás (szándékos alakzatok)

(1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el. (Dinamikus pénzmosás – 1. alapeset)

(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik. (Dinamikus pénzmosás – 2. alapeset)

(3) Pénzmosást követ el az is, aki az előbbi magatartásokkal a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.

(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik. (Statikus pénzmosás – a korábbi orgazdasági magatartások)

(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az előkészület önmagában – tehát a megállapodás is – büntetendő.

(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.

Btk. 400. § – Gondatlan pénzmosás

(1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos: A gondatlan alakzat szempontjából a Btk. 400. § (2) bekezdése alapján nem védekezhetünk azzal, hogy nem tudtunk a dolog törvénytelen forrásáról, ha azt az eset körülményeire tekintettel tudnunk kellett volna.

(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdés alapján, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.

Btk. 401. § – A bejelentési kötelezettség elmulasztása

Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bejelentési kötelezettség a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatókat (pénzintézeteket, ügyvédeket, könyvelőket, ingatlanirodákat stb.) terheli. A kötelezettség elmulasztása csak akkor büntetendő, ha cselekvési lehetőség is fennállt.

A pénzmosás lehetséges büntetése

A kiszabható büntetés mértékét az elkövetési érték nagysága és a minősítő körülmények döntően befolyásolják. Különleges figyelmet érdemel, hogy az 50 millió forint és az alatti értékre elkövetett pénzmosásnál a bíróság – a Btk. 33. § (4) bekezdése alapján – enyhítő körülmények hiányában is dönthet szabadságvesztés helyett alternatív szankció (pénzbüntetés, közérdekű munka, elzárás) kiszabásáról.

5 év
Alap büntetési tétel
Btk. 399. § (5) bek. – Jelentős értéket meg nem haladó elkövetés esetén, bűntett miatt.
2–8 év
Minősített eset
Btk. 399. § (6) bek. – Különösen nagy érték; üzletszerű elkövetés; Pmt. szerinti szolgáltatóként; hivatalos személyként.
5–10 év
Súlyosan minősített eset
Btk. 399. § (7) bek. – Különösen jelentős érték; vagy különösen nagy értékre üzletszerűen/szolgáltatóként/hivatalos személyként.

A pénzmosás alapvetően anyagi halmazatban állhat az előcselekménnyel (pl. adócsalással, korrupcióval), tehát az elkövetőt a „saját pénzének mosásáért” is külön felelősségre vonhatják.

Legfontosabb jogszabályi változások

2021

Az orgazdaság beolvadása – kriptovagyonok megjelenése

A 2020. évi XLIII. törvény 53. §-a 2021. január 1-jei hatállyal megszüntette az orgazdaság önálló tényállását, és az abban szabályozott magatartásokat a pénzmosás tágított tényállásába (Btk. 399. §) integrálta. Egyidejűleg az elkövetési tárgy „dolog” fogalmát felváltotta a „vagyon” fogalma, amelybe a kriptopénzek és egyéb digitális vagyonelemek is beletartoznak. Ez a módosítás kifejezetten a kriptoeszközök elterjedésére reagált: 2021. előtt a kriptovagyon nem volt kétségtelen tárgya a tényállásnak.

2025

2025. évi XLIX. törvény – Hatékonyabb pénzmosás és korrupció elleni fellépés

A 2025. évi XLIX. törvény a büntetőeljárások hatékonyságának növelése és az elhúzódásuk visszaszorítása érdekében több ponton módosította a vonatkozó jogszabályokat. A törvény kifejezetten célul tűzte ki a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételét. Újdonság, hogy a pénzügyi információs egység jogosulttá vált célzott kockázati információkat megosztani a szolgáltatókkal – ideértve a pénzintézeteket –, miközben a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) kereteinek megerősítése révén a kockázatos tranzakciókról hamarabb értesülhetnek az érintett szervek. A jogi személyekkel szembeni büntetőjogi intézkedések rendszere is reformon ment keresztül.

2025–26

EU 2024/1226 irányelv – Gazdasági szankciók büntetőjogi szankcionálása

Magyarország 2025-ben implementálta az (EU) 2024/1226 irányelvet, amely előírja a nemzetközi gazdasági szankciók megsértésének büntetőjogi szankcionálását. Ez az irányelv szoros összefüggésben áll a pénzmosás-megelőzés rendszerével: a szankció-megkerülési ügyletek jellemzően pénzmosási elemeket is tartalmaznak. A 2025. évi XLIX. törvény erősítette meg a vonatkozó magyar jogszabályokat, így a Btk. és a kapcsolódó eljárásjogi rendelkezések az aktuális EU elvárásoknak megfelelnek.

2026

Hatályos állapot 2026-ban

A Btk. 399–401. §-ai – a 2025. évi módosítások és a 2026. január 1-jei hatályba lépési fordulópontok figyelembevételével – tartalmaznak a korábbinál hatékonyabb eszközöket a pénzügyi bűnözés visszaszorítására. Az állami igény erőteljesebb érvényesítése és a vagyon-visszaszerzés fokozottabb prioritása a védekezési stratégia kidolgozásakor különösen figyelmet érdemel.

A pénzmosás típusai

Dinamikus pénzmosás

A Btk. 399. § (1)–(2) bekezdései alapján: az elkövető aktív magatartással – átalakítással, átruházással, pénzügyi műveletekkel – elfedi a vagyon bűnös eredetét. A dinamikus pénzmosás célzatosan, egyenes szándékkal valósítható meg: az elkövető célul tűzi ki az eredetleplezést.

Klasszikus példa: offshore számlák, fiktív vállalkozásokon keresztüli átutalások, ingatlanvásárlás bűncselekményből szerzett pénzen.

Statikus pénzmosás (volt orgazdaság)

A Btk. 399. § (4) bekezdése szerinti alakzat: az elkövető a büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi, megőrzi, kezeli – célzat nélkül is. Az eshetőleges szándék elegendő. Ez a tényállási pont tartalmazza a korábbi orgazdasági magatartásokat.

A statikus pénzmosást nem követheti el az alapbűncselekmény elkövetője önmagával szemben – csak kívülálló személy.

Gondatlan pénzmosás (Btk. 400. §)

Ez az egyedüli gondatlan alakzat: az elkövető nem tud arról, hogy bűnös eredetű vagyonnal végez pénzügyi műveletet – holott az eset körülményei alapján tudnia kellett volna. Gazdasági tevékenység körében elkövetett gondatlan pénzmosásért akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Önkéntes hatósági feljelentéssel – ha a cselekményt még nem fedezték fel – a büntethetőség megszűnik.

Mire figyelnek a nyomozó hatóságok?

A NAV, a rendőrség pénzügyi nyomozói és a pénzügyi információs egység az alábbi gyanús jelekre fókuszálnak a pénzmosásos ügyek feltárása során:

01

Ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítésének ellenállása, hamis vagy félrevezető azonosítási adatok megadása.

02

Kiugróan magas, fiktív árbevétellel kapcsolatos számlák, bizonylatok – mögöttük valós gazdasági teljesítmény nélkül.

03

A cég profiljába, tevékenységi körébe nem illő ügyletekből, atipikus gazdasági kapcsolatokból eredő bevételek.

04

Túlszámlázás, feltűnő értékaránytalanság melletti értékesítések; kirívóan magas jutalékok, közvetítői díjak.

05

Ismeretlen eredetű, jogcím nélküli banki átutalások; rendszeres nagysumájú készpénzes tranzakciók.

06

Indokolatlan tőkeoperációk: gyors tőkeemelés utáni azonnali üzletrész-eladás vagy tőkekivonás.

07

Fedezetek és írásbeli szerződések nélküli külföldi kölcsönök, amelyek visszafizetésére nem is törekszenek.

08

Kriptovagyonnal, digitális eszközökkel végzett, gazdaságilag nem indokolt ügyletek; offshore struktúrák alkalmazása.

09

Nagy bevétel megjelölhető ráfordítások nélkül; sikeres tevékenység olyan szektorban, ahol egyébként recesszió van.

10

Hamisított okiratok rendelkezésre bocsátása; üzleti logikával irracionális ügyletek kötése ismeretlen személyekkel.

Miért döntő a korai védekezés?

A pénzmosás a legösszetettebb gazdasági bűncselekmények egyike. Az ügyészség és a nyomozó hatóság rendszerint hónapokig, évekig gyűjti a bizonyítékokat, mielőtt a gyanúsítást közlik. Ezért az első kihallgatástól elengedhetetlen a felkészült védőügyvéd jelenléte.

01

Azonnali tájékoztatás a jogokról

Gyanúsítottként Önnek joga van hallgatni. Az első kihallgatáson tett nyilatkozat meghatározza az eljárás egész menetét. Védőügyvéd nélkül ne tegyen semmilyen vallomást.

02

Minősítés és bizonyítékok elemzése

A vád minősítése döntő: a dinamikus és statikus pénzmosás, illetve a gondatlan alakzat eltérő büntetési tételt von maga után. A bizonyítékok értékelése és a joghézagok feltárása szakértői munkát igényel.

03

Felelősségi körök tisztázása

Gazdasági társaság esetén alapvető kérdés, hogy az adott pénzügyi folyamatért melyik tisztségviselő felelős. A szándékosság vagy gondatlanság bizonyítása kizárhatja a terhelt felelősségét.

04

Vagyon- és lefoglalás-kezelés

Pénzmosás gyanúja esetén a hatóság hamar él a vagyonbiztosítási intézkedésekkel (lefoglalás, zár alá vétel). A megfelelő védekezéssel elkerülhető az aránytalanul nagy vagyon befagyasztása.

05

Önkéntes feljelentés lehetőségének vizsgálata

A Btk. 400. § (3) bekezdése szerint gondatlan pénzmosás esetén a büntethetőség megszűnik, ha az elkövető önként feljelentést tesz és feltárja a körülményeket, mielőtt a hatóság a cselekményt felderítette volna.

06

Enyhítő körülmények és alternatív szankciók

Kisebb értékű ügyek esetén – az új Btk. 33. § (4) bekezdésének köszönhetően – reális lehetőség van szabadságvesztés helyett alternatív szankció (pénzbüntetés, közérdekű munka) elérésére.

Dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd
Gazdasági
bűncselekmények
védelme

Dr. Király Enikő

Büntetőjogi védőügyvéd • Budapest

Dr. Király Enikő a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett büntetőjogi védőügyvéd (kamarai szám: 36072107), aki kiemelten foglalkozik gazdasági bűncselekményekkel, köztük pénzmosás, orgazdaság, költségvetési csalás és korrupciós ügyekkel.

Pénzmosás miatti büntetőeljárásban a védekezés felépítéséhez mélyes büntetőjogi és pénzügyi jogi háttértudás szükséges. Dr. Király Enikő az eljárás minden szakaszában – a nyomozástól a tárgyaláson át az esetleges fellebbezésig – az ügyfél érdekei mellé áll.

  • Azonnali, bizalmas jogi konzultáció nyomozati szakaszban is
  • Speciális tapasztalat gazdasági büntetőügyekben
  • Hatékony védekezési stratégia kidolgozása az első perctől
  • Elérhetőség sürgős esetekben – hétvégén is
  • Átlátható tájékoztatás az eljárás minden lépéséről
  • Személyes képviselet nyomozóhatóság, ügyészség és bíróság előtt
Kérjen konzultációs időpontot

Ne késlekedjen – minden óra számít

Pénzmosás gyanúja esetén a hatóság már az első kihallgatás előtt hónapokat tölt a bizonyítékok összegyűjtésével. Forduljon dr. Király Enikőhöz még ma.

Kapcsolatfelvétel most

Amit a legtöbben kérdeznek

A pénzmosás a Btk. 399–401. §-ai alapján minden olyan magatartást felölel, amely bűncselekményből – pl. adócsalásból, kábítószer-kereskedelemből, korrupcióból, rablásból – származó vagyont „tisztára mos”: elfedi vagy elleplezi az eredetét, vagy azt felhasználja, átruházza, pénzügyi tranzakcióba vonja. 2021. január 1. óta a korábbi orgazdasági magatartások is a pénzmosás tényállása alá tartoznak.
Az alap büntetési tétel bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés (Btk. 399. § (5) bek.). Minősített esetben – különösen nagy értékre, üzletszerűen, Pmt. szerinti szolgáltatóként vagy hivatalos személyként – két évtől nyolc évig, súlyosan minősített esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Kisebb értékű ügyek esetén (50 millió forint alatt) a bíróság dönthet alternatív szankcióról is (pl. pénzbüntetés).
Igen, a Btk. 400. §-a szerinti gondatlan pénzmosás esetén az elkövető akkor is felelősségre vonható, ha gondatlanságból nem tudott a vagyon eredetéről – feltéve, hogy az eset körülményei alapján tudnia kellett volna. A védekezés iránya az ilyen ügyekben annak bizonyítása, hogy az elkövető a szükséges körültekintést tanúsította, és nem volt oka a bűnös eredet feltételezésére. Ha az elkövető önként feljelentést tesz, mielőtt a hatóság a cselekményt felderíti, a büntethetősége megszűnik.
Azonnal, amint arról értesül, hogy nyomozás folyik ellene, gyanúsítottként beidézik, vagy akár csak lefoglalják az iratait, számítástechnikai eszközeit. A büntetőeljárásban elhangzott minden nyilatkozat – beleértve a nyomozás előtti adóellenőrzési vallomásokat is – felhasználható az eljárás során. Az ügyvéd a nyomozati szakaszban tudja a leghatékonyabban befolyásolni az ügy kimenetelét.
Igen. A Btk. 399. § (8) bekezdése alapján, aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el – beleértve a pénzmosás elkövetésére irányuló megállapodást is – vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez azt jelenti, hogy már az a személy is büntetőjogi felelősséggel tartozhat, aki csupán megállapodott pénzmosás elkövetésében, de tényleges cselekményt még nem hajtott végre.
A dinamikus pénzmosás [Btk. 399. § (1)–(2) bek.] aktív vagyon-transzformációt jelent: az elkövető átruházza, átalakítja vagy pénzügyi tranzakcióba vonja a bűncselekményből eredő vagyont, a bűnös eredet elleplezése céljából. Ez csak egyenes szándékkal, célzatosan követhető el. A statikus pénzmosás [Btk. 399. § (4) bek.] – amelybe a korábbi orgazdasági magatartások olvadtak be – vagyon-transzformációt nem feltételez. Az elkövető a más által elkövetett bűncselekményből eredő vagyont megszezi, megőrzi, kezeli – célzat nélkül is. Az eshetőleges szándék elegendő.
Dr. Király Enikő ügyvéd logó

Mindenre kiterjedő védekezést építünk fel az Ön érdekében

Megbízható, valós büntetőjogi védelmet nyújtok Önnek – a nyomozástól a jogerős ítéletig.

Konzultáció kérése

Dr. Király Enikő ügyvéd • Budapesti Ügyvédi Kamara • Kamarai szám: 36072107
+36 30 415 8296iroda@drkiralyeniko.com