193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja,

d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi, szabálysértést követ el.

(2) Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.

(2a) E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

Elkövetési magatartások

a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja

A szabálysértés a) pontjának első fordulata akkor valósul meg, ha a felügyelet alatt álló kutya a közterületre történő kibocsátását követően, ott úgy tartózkodik, hogy kikerült a felügyeletére hivatott személy ellenőrzése alól. Az elkövető aktív, tevőleges magatartással – a kutya felügyeleti kontroll nélküli közterületre bocsátásával – valósít meg szabálysértést (pl. kiengedi a kutyát futtatás céljából).

A második fordulat – kóborolni hagyás – akkor valósul meg, ha az állat felügyeletére hivatott személy tudja, hogy az állat a közterületre kijutott, de azt hagyja és beletörődik abba, hogy az állat közterületen kóborol, felügyelet nélkül bolyong. Az elkövető passzív magatartással – a kóborlás, mint következmény elfogadásával – valósítja meg a szabályértést (pl. az ingatlan udvaráról kijutó kutyát nem keresi meg).

E szabálysértés csak a település belterületén valósul meg. Külterületen történő ugyanezen elkövetési magatartás esetén az állat felügyeletére jogosulttal szemben közigazgatási (állatvédelmi) bírság kiszabásának van helye.

A belterület alatt egy település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – a helyi építési szabályzatban kijelölt részét kell érteni. A külterület egy település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része.

természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.

A szabálysértés csak természeti és védett természeti területen valósul meg. Az elkövetés eszköze a kutya, kivéve a vadászkutya és föld alatti gomba (szarvasgomba) kereső kutya.

szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja.

A szabálysértést közforgalmú közlekedési eszközön lehet elkövetni. Az elkövetés eszköze a kutya, kivéve a segítő kutya. Kistestű, ránézésre veszélytelen eb esetén is megvalósul a szabálysértés.

vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi.

Az elkövetés helye a vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzlet, közfürdő területe, játszótér. A segítő kutya kivételével bármely kutyával elkövethető. A szabálysértés a kutya beengedésével, bevitelével valósul meg. Felelős lehet az üzemeltető (beengedés) és a kutya felügyeletére hivatott személy (bevitel) is.

aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát.

A potenciálisan veszélyes, illetve nagytestű állat esetében tábla kihelyezése kötelező, amely cselekmény elkövetéséért az állat tartására hivatott személy tehető felelőssé. A veszélyes ebet körülhatárolt területen (pl. udvaron) belül, zárt ketrecben kell tartani.

Amennyiben a veszélyes eb más személy életét, testi épségét veszélyezteti, úgy szabálysértés nem valósul meg, a kutya tulajdonosával szemben állatvédelmi bírság kiszabásának van helye.

A rendőri intézkedés

A rendőrség elsődlegesen tisztázandó feladatai: a jogsértés behatárolása, azaz szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértés (esetlegesen bűncselekmény) valósult-e meg.

A kutyával kapcsolatos jogsértések döntő többsége közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértés.

A veszélyeztetés kutyával szabálysértés leggyakoribb, legtipikusabb elkövetési formája a Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tényállás, amelynek ismérvei:

1. csak település belterületén valósulhat meg;
2. („felügyelet nélkül bocsátja közterületre”) a kutya a közterületre történő, önként történő kibocsátását követően, ott úgy tartózkodik, hogy kikerült a felügyeletére hivatott személy ellenőrzése alól;
3. („kóborolni hagyja”) az állat felügyeletére hivatott személy hagyja, beletörődik abba, hogy az állat kóborol, gazdátlannak tűnően felügyelet nélkül bolyong.

A kutyával kapcsolatos közigazgatási jogsértés megvalósulási esetei:

• település belterületén is megvalósulhat, ha a kijutott állat esetében a felügyelet nélküli közterületre bocsátás, vagy a kóborolni hagyás nem áll fenn (pl. a kutya megszökött, a gazdája ennek észleléskor az ebet megkeresi);
• település külterületén az ebtartó az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott;
• település bel- és külterületén is megvalósulhat, ha a (közterületre kibocsátott, kóborolni hagyott, kiszökött, nem pórázon vezetett) kutya más személyét, testi épségét veszélyezteti (pl. hangosan ugatva rátámad a kerékpárosra).
• település belterületén a kutyát póráz nélkül vezeti;
• közúti közlekedési baleset esetén, ha a közterületre kijutott kutya az útra ráfutva anyagi kárral járó közúti balesetet (pl. járművel az útról letérés, kerékpárral elesés stb.), vagy nyolc napon belül gyógyuló személyi sérülést okozott. Ezen gyógytartamú személyi sérülés esetén bűncselekmény elkövetése nem áll fenn, mivel a könnyű testi sértésnek nincs gondatlan bűnössége. A személyi sérülést elszenvedő sértett magánjogi úton érvényesítheti igényét.

Bűncselekmény állapítható meg, amennyiben a közterületre kijutott kutya nyolc napon túl gyógyuló személyi sérülést okozó közúti közlekedési balesetet idézett elő (gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés).

A gyakorlatban előforduló legtipikusabb jogsértések

• A kutya szökése megakadályozásának elmulasztása – pl. rossz kerítés, nyitva felejtett kapu – esetén, ha a felügyeletére hivatott személy nem tud arról, hogy kutyája kiszökött, közigazgatási jogsértés valósul meg;
• Amennyiben a felügyeletére hivatott személy tud arról, hogy kutyája kiszökött, de megkeresi a kiszökött kutyáját, közigazgatási jogsértés valósul meg;
• Ha a felügyeletére hivatott személy tudja, hogy a kutya kiszökött, de tudatosan engedi, illetve e helyzetbe beletörődve hagyja, hogy kóboroljon: település belterületén a veszélyeztetés kutyával szabálysértés, belterületen kívül közigazgatási jogsértés áll fenn;
• Amennyiben a kijutott, kiszökött, kiengedett, tudatosan kóborolni hagyott állat – pl. kerékpáros személyre, gyalogosra támadva – valamely személy egészségét, testi épségét veszélyeztette (belterületen és külterületen egyaránt), az állattartóval szemben közigazgatási bírság kiszabásának van helye;
• Ha a közterületre kijutott kutya az útra ráfutva anyagi kárral járó közúti közlekedési balesetet okozott, nem állapítható meg közlekedési szabálysértés, az állat tulajdonosával szemben – mivel más személy életének, testi épségének veszélyeztetése is megvalósult (pl. járművel az útról letérve korlátnak ütközés, kerékpárral elesés stb.) –, közigazgatási jogsértés áll fenn;
• Amennyiben a közterületen pórázon vezetett kutya a harapásával nyolc napon belüli gyógytartamú személyi sérülést okoz, az állatot vezető személlyel szemben – a veszélyeztető eredmény fennállta miatt – közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Nyolc napon túl gyógyuló személyi sérülés esetén a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vizsgálható (a könnyű testi sértésnek nincs gondatlan bűnössége, e tekintetben bűncselekmény elkövetése nem áll fenn).
• Amennyiben a közterületre kijutott kutya az útra ráfutva súlyos személyi sérülést okozó közúti közlekedési baleset előidézője, az állat felügyeletére hivatott személy felelőssége nem közlekedési bűncselekmény, hanem gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt állhat fenn (a könnyű testi sértésnek nincs gondatlan bűnössége, ez esetben bűncselekmény nem valósul meg).
• Ha körülzárt magánterületen a kutya más személy testi épségét veszélyezteti (rátámad, vagy harapásával nyolc napon belül gyógyuló testi sérülést okoz) állatvédelmi bírság kiszabásának van helye.

Amennyiben további kérdései lennének, illetve Önt vagy hozzátartozóját intézkedés alá vonták, vagy valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!