Gazdasági bűncselekmények · Büntetőjogi elemzés
Pénzhamisítás –
törvényi tényállás, büntetési tételek és védekezés
A pénzhamisítás törvényi tényállása – Btk. 389. §
A pénzhamisítás bűncselekményét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) XXXIX. fejezete szabályozza, a „Pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények" cím alatt. A korábbi 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) szerinti 304–306. §-os hivatkozások helyett a hatályos jog a Btk. 389–391. §-ait alkalmazza, amelyek 2013. július 1. óta hatályosak.
A bűncselekmény jogi tárgya a pénz- és értékpapír-forgalomba, valamint a forgalomban lévő pénzbe vetett közbizalom, egyúttal a pénzgazdálkodás törvényes rendjéhez fűződő érdek. A pénzhamisítás régmúltra visszatekintő deliktum, amelynek nemzetközi jogi alapja a Genfben, 1929. április 20-án kelt, Magyarországon az 1933. évi XI. törvénnyel kihirdetett egyezmény.
Btk. 389. § (1) bekezdés – hatályos törvényi szöveg
Aki
a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átszállít,
c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvény értelmező rendelkezése szerint pénzen a bankjegyet és az érmét – ideértve a forgalomból kivont, de még beváltható bankjegyet és érmét is –, a külföldi pénzt, az eurót, valamint a bankjeggyel azonos megítélés alá eső sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított értékpapírt kell érteni, feltéve, hogy az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat nem korlátozza vagy zárja ki.
A hatályos Btk. szakított a korábbi hagyományokkal: a 2012. évi C. törvény önálló fejezetet hozott létre a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekményeknek, ide sorolva a pénzhamisítás (389. §), a pénzhamisítás elősegítése (390. §) és a bélyeghamisítás (391. §) tényállásait.
02 · Elkövetési magatartások
A pénzhamisítás elkövetési magatartásai
Az elkövetési magatartások közös eleme a forgalomba hozatal. Az a) pontban írt utánzás vagy meghamisítás, illetőleg a b) pontban írt megszerzés, behozatal, kivitel, átvitel esetében a tényállásszerű magatartás feltétele, hogy mind forgalomba hozatal céljából történjék. A c) pont esetében maga a forgalomba hozatal az elkövetési magatartás.
A Btk.-hoz fűzött miniszteri indokolás és Kommentárja rámutat: az a) és b) pont szerinti cselekmények nemcsak szándékosak, hanem célzatosak is – a célzat maga a forgalomba hozatal, mivel az elkövető a forgalomba hozatal végett cselekszik. A hamis vagy meghamisított pénz megszerzése esetében a szerzés módja és jogcíme közömbös, azonban a szerzés csak jogszerűtlen lehet, mivel az elkövetőnek a szerzéskor tudnia kell a pénz hamis voltáról.
A c) pontban írt forgalomba hozatal már nem célzat, hanem maga az elkövetési magatartás – ez az utolsó fázis. Az utánzással, hamisítással, illetve a megszerzéssel a forgalomba hozatal végett valósult meg a bűncselekmény, és az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett; a későbbi forgalomba hozatal legfeljebb büntetlen utócselekmény.
A pénzhamisításnak a hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatalával elkövetett fordulatát csak akkor lehet megállapítani, ha a forgalomba hozatal céljából való utánzás vagy megszerzés nem állapítható meg. Mivel a forgalomba hozatal nem célzatos cselekmény, e minősítés szempontjából az eshetőleges szándék is elegendő.
A fénymásoló gépen nem forgalomba hozatal céljából készített, megtévesztésre alkalmas hamis bankjegy átadása másik személynek, illetve elajándékozása harmadik személy részére, a hamis pénz forgalomba hozatalával elkövetett pénzhamisításnak minősül.
Egyetlen alkalommal több hamisítvány készítése vagy megszerzése, forgalomba hozatala természetes egységet képez. A hamis pénz többszöri megszerzése és az ehhez igazodó forgalomba hozatala a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik (Btk. 6. §).
03 · Büntetési tételek
A pénzhamisítás büntetési tételei 2026-ban
A hatályos Btk. 389. § szerint a pénzhamisítás büntetési tételrendszere a következőképpen alakul:
| Eset | Jogszabályi alap | Büntetési tétel |
|---|---|---|
| Alapeset | Btk. 389. § (1) bek. | 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés |
| Minősített eset (különösen nagy érték vagy bűnszövetség) |
Btk. 389. § (2) bek. | 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés |
| Előkészület | Btk. 389. § (3) bek. | 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Privilegizált eset (kisebb értékű, jogszerűen szerzett) |
Btk. 389. § (4) bek. | A büntetés korlátlanul enyhíthető |
| Pénzhamisítás elősegítése | Btk. 390. § (1) bek. | 3 évig terjedő szabadságvesztés |
| Elősegítés – minősített (bűnszövetség, üzletszerűség) |
Btk. 390. § (2) bek. | 3 évig terjedő szabadságvesztés (bűntett) |
Az elévülési idő a büntetési tétel felső határának megfelelő időtartam, de legalább öt év (Btk. 26. §). Alapesetben tehát nyolc év, a minősített esetben tizenöt év az elévülési idő.
04 · Minősítő körülmények
Minősítő körülmények és értékhatárok
A Btk. 389. § (2) bekezdése szerint a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást:
- Különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre követik el – a Btk. 459. § (6) bekezdése alapján különösen nagy értéknek az 50 millió forint és 500 millió forint közötti, különösen jelentős értéknek az 500 millió forint feletti összeg minősül.
- Bűnszövetségben követik el – e körben a szervezett, összehangolt elkövetés emeli a cselekmény társadalomra veszélyességét.
Fontos változás a korábbi szabályozáshoz képest: A hatályos Btk. megszüntette a kisebb vagy váltópénzre elkövetett pénzhamisítás privilegizált esetként való önálló szabályozását, mivel az nem felelt meg az Európai Tanács 2000/383/IB kerethatározata 6. cikke szerinti kötelező büntetési minimumnak (legalább nyolc évig terjedő szabadságvesztés). Ezen esetkörökben ma a bíróság a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségével élhet [Btk. 389. § (4) bek.].
Pénzhamisítás elősegítése – Btk. 390. §
A pénzhamisítás elősegítése önálló bűncselekményt képez, amelyet az követ el, aki pénzhamisításhoz szükséges anyagokat, eszközöket, berendezéseket, gyártási tervet, műszaki leírást, számítástechnikai programot készít, megszerez, tart, átad, az ország területére behoz, kivisz, átszállít, vagy forgalomba hoz. A bűncselekmény alapesete három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétség, bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett alakzata három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett.
05 · Privilegizált eset
A „hamis pénz kiadása" – privilegizált eset a Btk. 389. § (4) bekezdése alapján
Az 1978. évi régi Btk. alatt a hamis pénz kiadása önálló vétségi tényállásként szerepelt (régi Btk. 306. §). A hatályos 2012. évi C. törvény ezt a konstrukciót megszüntette: a valódiként jogszerűen szerzett hamis pénz kiadásának esetét a Btk. 389. § (4) bekezdése kezeli a pénzhamisítás körében, mint korlátlanul enyhíthető privilegizált esetet.
- A pénz jogszerű megszerzése (törvényes jogcímen)
- A pénzt az elkövető valódi, illetve hamisítatlan gyanánt szerezte meg (jóhiszeműség)
E két feltétel együttes fennforgása esetén keletkezik a kár, amelynek elhárítására a hamis pénz kiadója törekszik. Az ilyen elkövetőnek a forgalomba hozatal pillanatában tudnia kell a pénz hamis voltáról – ellenkező esetben tévedés miatt nem büntethető.
Nem jogszerű a szerzés, ha bűncselekmény – lopás, sikkasztás, csalás, rablás, jogtalan elsajátítás – útján jut a hamis pénzhez. Ebben az esetben az elkövető pénzhamisítás alapesetéért felel.
A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha az elkövető a hamis pénzt annak juttatja vissza, akitől hozzákerült. A forgalomba hozatal szándéka a visszajuttatás pillanatában is fennáll, az elhatárolás az alapesethez képest a jóhiszeműség és a jogszerű szerzés tényein múlik.
06 · Elhatárolás és joggyakorlat
Elhatárolás és a nyomozati minősítés kérdése
Az egyes cselekmények megítélésénél a nyomozó szervnek az ügy összes körülményeinek mérlegelésével kell megállapítania, hogy a történeti tényállás melyik törvényi tényállást meríti ki, illetve fennállnak-e a minősítés feltételei.
Különösen érvényes ez az egyedi esetekben ismeretlen tettes ellen indult eljárásokban, amikor az elkövető hamis vagy meghamisított pénzt használ fizetőeszközként, függetlenül a bankjegy címletétől. Ezekben az esetekben többségében nem áll rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy az elkövető jogszerűtlenül jutott-e a pénz birtokába – amelyek tekintetében a bizonyítási teher a nyomozó szervet terheli.
A Legfőbb Ügyészség egységes álláspontja szerint hamis pénzzel történő fizetés esetén a fizetőeszköz hamis volta az egyetlen olyan objektív tény, amely a nyomozás elrendelésénél a minősítés alapja lehet – ezért ilyen esetekben a Btk. 389. § (1) bekezdése szerinti pénzhamisítás büntette miatt indítható büntetőeljárás. Ennek keretében, a nyomozás során, tisztázhatók a hamis pénz előállításával, megszerzésével összefüggő adatok, amelyek a minősítés esetleges módosítására adhatnak okot.
Ez az álláspont megfelel a joggyakorlatban kialakított általános érvényű tételnek: az esetek többségében a nyomozás elrendelésekor a minősítésnél alapvetően a tárgyi oldali ismérvekből kell kiindulni, mert az alanyi oldal vizsgálatára általában a nyomozás későbbi stádiumában kerül sor.
A Kúria iránymutató joggyakorlata
A Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) több elvi határozatában és eseti döntésben rögzítette a pénzhamisítás egyes dogmatikai kérdéseit. A bírói gyakorlat szerint a pénzhamisítás bűntettének megállapítása szempontjából közömbös, hogy a hamis bankjegy megtévesztésre mennyire alkalmas, amennyiben a megtévesztés reális esélye fennáll. Ezt illusztrálta az a jogesetben hivatkozott eset, amelyben a bíróság megállapította a bűncselekmény elkövetését a megtévesztésre egyébként alig alkalmas 500 forintos bankjegy fénymásolata esetén is, mivel egy külföldi állampolgárságú eladó számára a felismerés nem volt magától értetődő.
07 · Mire figyeljen gyanúsítottként?
Pénzhamisítással gyanúsítják? Kulcskérdések, amelyeket ismernie kell
- Ne tegyen vallomást védőügyvéd nélkül. A gyanúsítotti kihallgatáson tett nyilatkozatok a büntetőeljárás egésze alatt felhasználhatók Ön ellen.
- A szerzés körülményei döntőek. Ha bizonyítható, hogy a hamis pénzt jogszerűen és jóhiszeműen szerezte meg, a privilegizált eset (Btk. 389. § (4) bek.) alkalmazandó, ami korlátlan enyhítési lehetőséget nyit meg.
- A szándékosság kérdése vizsgálandó. A pénzhamisítás kizárólag szándékosan elkövethető bűncselekmény; ha az elkövető a forgalomba hozatal pillanatában sem ismerte fel a pénz hamis voltát, tévedése miatt nem büntethető.
- Az értékhatár meghatározó. A különösen nagy érték (50 millió Ft felett) minősítő körülmény, amely az alkalmazható büntetési tételt 5–15 évre emeli.
- Az előkészület is büntetendő. A pénzhamisításhoz szükséges anyagok, eszközök, szoftverek megszerzése, tartása önállóan is büntetőjogi felelősséget keletkeztet (Btk. 390. §).
- A bűnszövetségben elkövetés minősítő körülmény. Amennyiben a cselekmény szervezett keretek között, más személyekkel összehangoltan valósul meg, a szigorúbb 5–15 éves büntetési keret alkalmazandó.
Pénzhamisítással gyanúsítják? Azonnal hívja védőügyvédjét.
Amennyiben Önt, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, illetve valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra – forduljon bizalommal dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvédhez.
Konzultációs időpont kérése+36 30 415 8296 · Hétvégén is elérhető
