Elektromos roller ittas vezetése
– bűncselekmény?

Mit mondott ki a Kúria?

Magyarországon sokáig jogbizonytalanság övezte az elektromos rollerek büntetőjogi megítélését. Az első- és másodfokú bíróságok gyakran eltérő álláspontra helyezkedtek annak tekintetében, hogy elektromos roller vezetésével elkövethető-e a bűncselekmény.

A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntése egyértelműen rögzítette az alkalmazandó bírói gyakorlat irányát, és lezárta az ellentétes értelmezés lehetőségét az eljáró bíróságok számára, amikor kimondta, hogy az elektromos roller olyan közúti személyszállításra szolgáló eszköz, amelyet akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt – ezért gépi meghajtású járműnek minősül. Az a tény, hogy a KRESZ az e-rollert tételesen nem sorolja be egyik járműkategóriába sem, nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól. Ennek tükrében egyértelműen kijelenthető, hogy elektromos roller ittas vagy bódult állapotban történő vezetése bűncselekménynek minősülhet.

Az e-roller nincs benne a KRESZ-ben

Mivel az elektromos roller jelenleg valóban nem szerepel a KRESZ tételes járműkategóriáiban, így a felmentő ítéletekhez vezető indokolások ennek tényét emelték ki és erre alapozták a bűncselekmény hiányát. Az ezzel ellentétes értelmezés és logikai okfejtés viszont a KRESZ általános járműdefinícióját vette alapul, amely szerint azonban jármű minden közúti szállító- vagy vontatóeszköz. Az e-roller személyszállításra szolgál és motoros meghajtása van – tehát jármű. A kivételek közt (talicska, babakocsi, kerekesszék) pedig nem szerepel.

Mindezek alapján és a mára már rögzültnek tekinthető, egyértelműen követett bírói gyakorlat alapján könnyen belátható, hogy abban az esetben, ha ittas állapotban elkövetett járművezetésen érik az embert, nem célravezető az a fajta védekezés, hogy „nem tudtam, hogy az e-roller is járműnek minősül", vagy hogy „nem tudtam, hogy ez bűncselekmény".

Az új KRESZ tervezete – amely várhatóan 2026 őszétől lép hatályba – egyébként már külön fejezetet kíván szentelni az elektromos rollereknek, és egyértelműen rögzíteni is kívánja, hogy az ittas állapotban nem vezethető. Előreláthatóan két kategóriát különböztet majd meg: kisebb és nagyobb teljesítményű e-rollereket, mindkettőre zéró toleranciával.

Fentiek ellenére a tapasztalat szerint még a mai napig is sokan bíznak abban, hogy a KRESZ hiányos szabályozása felmentést eredményezhet számukra, azonban a Kúria által rögzített nézőpont egyértelműen lezárta ezt a kérdést. A bíróságok számára iránymutató, következetes ítélkezési gyakorlat alapján mostanra általánosan kijelenthető, hogy elektromos roller ittas vezetésével a járművezetés ittas állapotban vétsége megvalósulhat (Btk. 236. § (1) bekezdés).

A védelem szempontjából azonban minden ügynek egyedi jellegzetességei vannak. Az elkövetés körülményei, a mért alkoholszint, a terhelt előélete és személyi körülményei például mind befolyásolják a várható szankciókat – ezek teljeskörű feltárásában a hatóság érdemben nem érdekelt, egy tapasztalt védőügyvéd viszont tudja, hogy melyek azok a szempontok, amelyek értékelést kell, hogy nyerjenek az eljárásban, ezzel összefüggésben az elkövető jogait pedig hatékonyan képes képviselni a legmegfelelőbb eredmény elérése érdekében.

Mi a büntetés elektromos roller ittas vezetéséért?

Az elektromos roller ittas vezetése a Btk. 236. § szerinti járművezetés ittas állapotban bűncselekményének minősül – ugyanúgy, mint a személygépkocsi ittas vezetése.

A Debreceni Ítélőtábla Bhar.175/2020/11. számú határozata szerint az elektromos rollerrel megvalósított bűncselekmény tárgyi súlya kisebb az egyéb gépi meghajtású járművel megvalósítottakénál – ezért enyhébb büntetés is lehetséges, mint autóval elkövetett ittas vezetésnél. Ugyanakkor, ez nem jelenti azt a gyakorlatban, hogy az elektromos rollerrel megvalósított ittas járművezetés vétsége esetében önmagában az a körülmény, hogy az elkövető e-rollert és nem pl. mondjuk személygépjárművet vezetett, megalapozná az egyébként kötelezően alkalmazandó járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásának mellőzését.

A Kúria járművezetéstől eltiltás alkalmazásának szempontjairól szóló 38. számú BK véleménye alapján az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés súlyos következményeinél fogva a közlekedési bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája, ezért az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása főszabályként kötelező, annak mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor. Mellőzhető az eltiltás az olyan élethelyzetek megállapítása esetén, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen.

Azaz, a jelenleg érvényesülő bírói gyakorlat a kötelező járművezetéstől eltiltás mellőzésének lehetőségét az elkövetőtől, illetőleg az elkövetést megelőző körülményektől teszi függővé, ezek tekintetében kívánja meg a különös méltánylást érdemlő helyzet fennállását, és pusztán az a tény, hogy az elkövető e-rollert és nem más gépi meghajtású járművet használt, nem eredményezi különös méltánylást érdemlő eset megállapíthatóságát, ezáltal a járművezetéstől eltiltás kiszabásától történő eltekintés alternatíváját az eljáró bíróság számára.

A konkrétan kiszabásra kerülő szankciók nemeit és mértékét számottevően befolyásolhatja a mért alkoholszint, a terhelt előélete és személyi körülményei, továbbá az is, hogy a cselekménnyel összefüggésben sor került-e esetlegesen baleset okozására például.

Az előző esetből is dominánsan kirajzolódik az az uralkodónak tekinthető bírósági szemlélet és gyakorlat, ami fentebb is rögzítésre került, azaz, hogy a különös méltánylást érdemlő körülmények megállapíthatósága és ezzel a járművezetéstől eltiltás mellőzésének a lehetősége inkább a cselekmény elkövetésekor, azzal és az elkövetővel összefüggésben fennálló helyzetekre kell, hogy vonatkozzon (pl. alkoholfogyasztás ellenére azért vezet e-rollert az elkövető, mert sürgős orvosi segítséget kell kérnie és erre adott körülmények között más lehetősége nem volt). Az olyan jellegű adatok pedig, amelyek az elkövető tekintetében a vezetői engedély szükségességét és hiányának kedvezőtlen hatásait igazolják, a gyakorlatban főleg enyhítő körülményként nyerhetnek értékelést.

Mit tegyen, ha eljárás indult?

Más elektromos járművekre is vonatkozik?

A Kúria döntésének logikája alapján az ittas vezetés büntetőjogi tilalma kiterjed minden olyan közúti eszközre, amelyet beépített motor hajt. Az elektromos kerékpár, az elektromos robogó és a segédmotoros kerékpár mind érintett – feltéve hogy gépi meghajtással közlekednek közúton.

Fontos: Ha az elkövető emberi erővel (pedálozással) közlekedik és a motor nem működik, az ügyészségnek bizonyítania kell a gépi meghajtás tényleges felhasználását.

Leggyakoribb kérdések