Poligráfos Hazugságvizsgálat
és Műszeres Vallomásellenőrzés
Részletes jogi útmutató a hatályos büntetőeljárási szabályok alapján — mit jelent, mikor alkalmazható, és miért kulcsfontosságú a tapasztalt büntetőügyvéd részvétele.
Mi a poligráfos hazugságvizsgálat?
Poligráfos hazugságvizsgálat a nyomozati szakban
A poligráfos hazugságvizsgálat — a hatályos jogban műszeres vallomásellenőrzés névvel szerepel — az egyik legvitatottabb, ugyanakkor leghatékonyabb nyomozati eszköz a magyar büntetőeljárásban. A módszer lényege: az emberi szervezet az érzelmek, különösen a félelem és a stressz hatására akaratlanul mérhető fiziológiai reakciókat produkál, amelyeket a poligráf készülék egyszerre, folyamatosan rögzít.
Az Amerikai Poligráf Társaság (APA) szabványa szerint a műszer egyszerre képes dokumentálni a légzésváltozásokat (hasi és mellkasi), a galvános bőrreakciót (bőrellenállás-mérés), valamint a vérnyomás- és pulzusváltozásokat.
Légzésváltozások
A hasi és mellkasi légzés ritmusának, mélységének és frekvenciájának eltérései.
Galvános bőrreakció
A bőr elektromos vezetőképességének változása (GSR/bőrellenállás-mérés).
Vérnyomás & pulzus
A szív- és érrendszeri aktivitás, vérnyomás-pulzushullám folyamatos regisztrálása.
Napjainkban a számítógépes rendszerek terjedtek el legjobban, amelyek a papíralapú rögzítéssel szemben pontosabb elemzést tesznek lehetővé. A gép csupán objektív dokumentáló eszközként vesz részt a vizsgálatban — az eredmények értelmezése minden esetben a szaktanácsadó szakember feladata.
„Megannyi legenda terjed arról, hogy a poligráfot könnyedén át lehet verni. A valóság ennél összetettebb: az Amerikai Poligráf Társaság a csúcsfeszültség teszt megbízhatóságát 95% felettire becsüli."
Jogi szabályozás 2026-ban
A magyar jogrendszerben a poligráf szó maga nem szerepel a hatályos büntetőeljárási törvényben — helyette a „műszeres vallomásellenőrzés" kifejezés olvasható. Ez a változás a 2017. évi XC. törvény (új Be.) 2018. július 1-jei hatálybalépésekor következett be.
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról (Be.)
• Be. 206. § — a műszeres vallomásellenőrzést bizonyítási cselekményként nevesíti, amelyre a nyomozás során kerülhet sor.
• Be. 180. § (2) bek. — a gyanúsított beleegyezése esetén poligráfos vizsgálatnak vethető alá.
• Be. 167. § — a szabad bizonyítás elve: felhasználható minden olyan bizonyíték, amely törvényes és a tényállás tisztázására alkalmas.
• Be. 453. § (3) bek. — fiatalkorú gyanúsított poligráfos vizsgálatának törvényi tilalma.
Végrehajtási rendelet: 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet — részletesen szabályozza a vizsgálat menetét, dokumentálását és az anyanyelv használatát.A 2025. évi büntetőeljárási módosítások (2025 szeptemberétől hatályos) megerősítik: vádemelést követően hivatalból már nincs helye a műszeres vallomásellenőrzés elrendelésének. Aki a nyomozati szakban elmulaszt élni a poligráfos vizsgálat lehetőségével, az arra a bírósági tárgyaláson már csak rendkívüli esetben támaszkodhat.
A Be. szabad bizonyítási rendszere alapján a poligráfos vizsgálat eredménye — feltéve, hogy törvényesen szerezték be — felhasználható és értékelhető bizonyíték a bírósági eljárásban is.
A vizsgálathoz való hozzájárulás
Írásos beleegyező nyilatkozat — a vizsgálat előfeltétele
A hatályos normák alapján a poligráfos vizsgálatra szaktanácsadói kirendelés alapján van lehetőség. Sem a tanú, sem a gyanúsított nem kötelezhető a vizsgálat elvégzésére — az érintett beleegyezése elengedhetetlen.
A hozzájárulást minden esetben írásban, beleegyező nyilatkozat formájában kell rögzíteni, a vizsgálat megkezdése előtt. A formális beleegyezésen túl a vizsgálat teljes ideje alatt szükséges az alany aktív közreműködése is.
A Be. 180. § (2) bekezdése értelmében a gyanúsított indítványozhatja a saját, illetve a bűncselekmény más gyanúsítottjának poligráfos vizsgálatát — ahogyan ezt megteheti a védő ügyvéd is az általa képviselt személy érdekében.
A vizsgálaton való részvétel megtagadása nem értékelhető a bűnösség bizonyítékaként. Ezt a tényt fontos szem előtt tartani, ha valaki bizonytalan az együttműködés kérdésében.
Ki végzi a vizsgálatot?
A rendőrség belső normái alapján poligráfos szaktanácsadói vizsgálatra első sorban a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Poligráfos és Kriminálpszichológiai Osztálya rendelhető ki. A vizsgálat Budapest esetén jellemzően a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti székhelyén zajlik, speciálisan kialakított, ingerszegény, hangszigetelt helyiségben.
Az NSZKK-n kívül a Nemzeti Védelmi Szolgálat Poligráfos Csoportja, valamint egyéb magánszakértők is végeznek ilyen vizsgálatot — azonban ezek kizárólag konkrét ügyészi utasítás alapján, vagy az NSZKK leterheltsége esetén vehetők igénybe büntetőeljárásban.
(1) Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához különleges szakismeret szükséges.
(2) Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vagy a tanú vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják.
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, 182. §A hazugságvizsgálat lefolytatása
A vizsgálat megindítása azzal kezdődik, hogy az eljáró hatóság eldönti: indokolt-e egy tanú vagy gyanúsított vallomásának igazmondását ellenőrizni. Ha igen, kirendelő határozatot bocsát ki a szaktanácsadó részére, amellyel megküldi a releváns bűnügyi iratokat is. A szaktanácsadó ezt követően megvizsgálja, hogy az iratok alapján az adott személy egyáltalán alkalmas-e a vizsgálat elvégzésére.
A kérdéstípusok rendszere
Az általános kérdések tesztjében egyszerű igen-nem válaszokat igénylő kérdések szerepelnek — az ügy szempontjából releváns és irreleváns tartalmúak egyaránt. A teszt célja az egyéni alapreakció-szint meghatározása: egy ártatlan személy a kérdésekhez fokozatosan hozzászokik, míg az érintett elkövető a kritikus kérdéseknél egyre kontrollálhatatlanabb fiziológiai reakciókat mutat.
A csúcsfeszültség teszt azt vizsgálja: az alany tagadása ellenére rendelkezik-e elkövető-specifikus tudással — olyan részlettel, amelyet kizárólag a bűncselekmény valódi elkövetője ismerhet. A kérdéssort többször, más sorrendben ismétlik meg. Az elkövető akaratlanul, mérhető fizikai reakciókat produkál a helyes opció hallatán. A módszer megbízhatóságát a szakirodalom 95% felettire becsüli.
Példa: csúcsfeszültség teszt kérdéssor
Amennyiben egy emberölés során a sértettet kalapáccsal ölték meg, a kérdések az alábbi formában hangzanak el:
„Tudja-e Ön, hogy A.B.-t:"
- fejszével ölték meg?
- fabottal ölték meg?
- késsel ölték meg?
- kalapáccsal ölték meg?
- pajszerrel ölték meg?
A poligráf tesztgörbéi — a különböző csatornákon mért reakciók elemzése
Tesztelés utáni interjú
A vizsgálat végeztével a szaktanácsadó köteles szembesíteni a vizsgált személyt az eredménnyel, és lehetőséget kell adni számára, hogy elmondja: mi okozhatta a rögzített reakciókat. Fontos szabály: a vizsgáló nem folytathat kihallgatást — még bűncselekmény beismerése esetén sem —, mivel be kell tartani az eljárásjogi garanciákat (védő jelenléte, jogok közlése).
Kizáró okok – kit nem lehet vizsgálni?
A vizsgálat hangszigetelt, ingerszegény helyiségben zajlik
A poligráfos vizsgálat rendkívüli pszichés terhelést jelent az alany számára. Ahhoz, hogy a teszt érvényes és értékelhető eredményt adjon, a vizsgált személynek fizikailag és pszichikailag megfelelő állapotban kell lennie.
A vizsgálat elvégzése kizárt az alábbi esetekben:
- Fiatalkorúak (18 év alatti gyanúsítottak) — Be. 453. § (3) bek. alapján törvényi tilalom
- Terhes vagy szoptató nők
- Degeneratív idegrendszeri betegségben szenvedők, epilepsziások
- Kényszerbetegek, pszichotikus rohamban szenvedők, értelmi fogyatékosok
- Alkohol, drog vagy autonóm idegrendszert befolyásoló szer hatása alatt állók
- Aktuálisan lázas állapotban, folyamatos köhögéssel vagy orrfolyással járó betegségben szenvedők
- Súlyosan bántalmazott sértett — a pszichés feldolgozáshoz szükséges idő (pl. a temetés) el kell telnie
- Hosszú kihallgatáson átesett személyek — a vizsgálatot el kell halasztani
- Beismerő vallomást tett személy — még akkor is kizárt, ha vallomását visszavonta
- Kisebb súlyú ügyek — ahol félelmi reakció az alacsony tét miatt nem várható
Ha kizáró ok nem áll fenn, kisebb súlyú ügyekben a szaktanácsadó önállóan, összetett ügyekben a nyomozókkal együtt állítja össze a kérdéssort.
A poligráfos vizsgálat bizonyítási értéke
A vizsgálat eredményét a szaktanácsadói vélemény foglalja össze, amelyet konkrét számszerű adatokkal támaszt alá — melyik kérdésre, milyen erősségű és jellegű reakció érkezett.
A 2017. évi XC. törvény (Be.) alapján a poligráfos hazugságvizsgálat eredménye szaktanácsadói véleményként kezelendő:
• A rendőrség és az ügyészség a vizsgálati eredményt figyelembe veszi, és orientálja a nyomozás irányát.
• A bíróságok a bizonyítékok szabad értékelésének elve alapján figyelembe vehetik, de akár figyelmen kívül is hagyhatják.
• A poligráf eredményére önmagában bűnösség nem alapítható — de az ártatlanság megerősítésére is alkalmas lehet.
• A Legfelsőbb Bíróság BH. 1997/115. döntésében rögzítette: ha a vizsgálat törvényesen zajlott, eredménye a pszichológiai szakértői véleménnyel azonos megítélés alá esik.
Forrás: Be. 167. §, szabad bizonyítás elve; BH. 1997/115. (Legfelsőbb Bíróság)Hozzájáruljon a vizsgálathoz, vagy sem?
Erre a kérdésre nincs egyértelmű, általánosan érvényes válasz. A döntés egyéni mérlegelést igényel, és minden esetben tapasztalt büntetőügyvéd bevonásával hozható meg felelősen.
Mikor érdemes lehet beleegyezni?
Ha Ön valóban ártatlan, a kedvező vizsgálati eredmény erősíti szavahihetőségét, orientálja a nyomozókat, és felgyorsíthatja az eljárást.
Mikor megfontolásra érdemes az elutasítás?
Ha az ügynek olyan körülményei vannak, amelyek torzíthatják az eredményt, vagy korábban már zajlott kihallgatás — az ügyvéddel folytatott konzultáció meghatározó.
Ha megkérik, hogy üljön be a hazugságvizsgálóba…
Függetlenül attól, hogy ki vagy melyik hatóság kéri — mindenképpen mérlegelje a körülményeket, és csak felkészült büntetőügyvéddel folytatott konzultáció után hozza meg döntését.
Konzultációt kérek most