Emberi test tiltott felhasználása
Szervkereskedelem, engedély nélküli őssejtterápia, jogellenes szervkivétel – ha büntetőeljárás indult Ön ellen, azonnali jogi védelemre van szüksége.
Miről szól a Btk. 175. §?
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) XVI. fejezete az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekményeket szabályozza. Ezen belül helyezkedik el a 175. §, amely az emberi test tiltott felhasználásának büntetőjogi tényállását rögzíti.
Az emberi test egyes elemeivel – génekkel, sejtekkel, ivarsejtekkel, embrióval, szervekkel, szövetekkel, halott testtel, annak részeivel, illetve halott magzattal – szemben a törvény szigorú büntetőjogi garanciákat állít fel. A bűncselekmény lényege a jogellenes megszerzés, a vagyoni haszonszerzés célú forgalomba hozatal vagy kereskedelem.
Ugyanebben a fejezetben szerepelnek: beavatkozás az emberi génállományba (Btk. 165. §), az emberi ivarsejt tiltott felhasználása (Btk. 169. §), a születendő gyermek nemének megválasztása (Btk. 170. §), az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése (Btk. 171. §), embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése (Btk. 172–173. §), valamint a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása (Btk. 174. §).
A Btk. 175. § teljes szövege
(1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.
(3) A büntetés az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását a) tizennyolc éven aluli személy sérelmére, b) üzletszerűen vagy c) bűnszövetségben követik el.
(4) Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) E § alkalmazásában embrió alatt az anya testéből kikerült, valamint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.
A törvény 2013. július 1-jén lépett hatályba, és a 2026-ban hatályos szöveg az eredeti tényállást változatlanul fenntartja. Fontos kiegészítés, hogy a halott magzat mint elkövetési tárgy elsőként ebben a Btk.-ban jelent meg – az előző 1978. évi IV. törvény nem szabályozta külön. Az embrió fogalmát az (5) bekezdés értelmező rendelkezése kiterjeszti az in vitro fertilizáció (IVF) útján létrejött, méhbe be nem ültetett embriókra is.
Büntetési tételek összefoglalása
Mikor valósul meg a bűncselekmény?
A bűncselekmény elkövetési tárgyai: emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet, halott test vagy annak része, illetve halott magzat. A törvény három elkövetési magatartást szankcionál:
1. Jogellenes megszerzés: az elkövetési tárgyak engedély, jogszerű alapul vagy jogosult beleegyezése nélkül történő megszerzése, elvétele.
2. Vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hozatal: az említett biológiai anyagok pénzért, más javakért való értékesítésre bocsátása.
3. Kereskedés: rendszeres, üzletszerű adásvétel – ez tipikusan a szervkereskedelem esetén merül fel.
Őssejtterápia és engedély nélküli kezelés
Magyarországon is sor került már büntetőeljárásra emberi test tiltott felhasználása, emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és több rendbeli csalás bűntette miatt. Az érintett ügyben a vádlottak egy magánklinikán abortált magzatokból előállított embrionális őssejteket tartalmazó szuszpenziót adtak be pácienseknek, engedély és orvostudományi kutatási jogosítvány nélkül – személyenként több millió forintos ellenszolgáltatásért.
A Kúria jogerős határozatában megerősítette az eljárt bíróságok döntését: a terheltek az embrionális őssejteket tartalmazó graftokat vagyoni haszonszerzés végett hozták forgalomba, ezért az emberi test tiltott felhasználásának bűntette üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett minősített eseteiben mondták ki bűnösnek őket.
Az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására való tekintettel történő védelme elsődleges biztosítéka, ha minden egészségügyi beavatkozást, beleértve a kutatást is, a vonatkozó szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával végzik.
Az engedély nélküli humán klinikai alkalmazás akkor is bűncselekményt valósít meg, ha a cél valóban gyógyítás volt. Az orvostudományi kísérletekre és humán alkalmazásra vonatkozó engedélyeket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve – kutatási vetületben – az Etikai Bizottságok adják ki. Engedély hiányában az egészségügyi intézménynek és az orvosnak is büntetőjogi felelőssége keletkezhet.
Szervkereskedelem
A köztudatban az emberi test tiltott felhasználása leginkább a szervkereskedelemmel azonosítható. Magyarország – más európai országokhoz hasonlóan – a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazza: aki életében írásban nem tiltakozott, halála esetén szervei átültetés céljából eltávolíthatók.
Magyarországon – mint az európai országok többségében – a saját szervek halál utáni sorsáról minden nagykorú, cselekvőképes személy esetében a feltételezett beleegyezés elve érvényesül, amely szerint ha valaki életében nem tiltotta meg, akkor halála esetén szerveit eltávolíthatják átültetés céljából. (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 211. §)
A jelenlegi jogi szabályozás szerint petesejt adományozására is csak rokonságon belül van lehetőség, mindennemű anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ez a korlátozás a szervkereskedelmet hivatott meggátolni – orvosi szempontból nem indokolt, de jogpolitikailag szükségesnek ítélt tilalom.
A Nemzeti Kriminológiai Intézet 2017–18-ban végzett kutatása megállapította, hogy szervekkel és szövetekkel kapcsolatos feketepiaci bűnügyek eddig – legalábbis hivatalos forrásokból igazolhatóan – nem kapcsolódtak Magyarországhoz. Ezzel együtt a jogszabályi keret teljes körűen lefedi az esetleges jövőbeni cselekményeket, és a hatályos törvény az EU tagállamaival összhangban biztosítja a büntetőjogi szankcionálást.
Donáció bűncselekmény áldozatai esetében
Az egészségügyi intézmények speciális kötelezettsége, hogy ha egy bűncselekmény elhunyt vagy agyhalott áldozata potenciális donor, az eljáró nyomozó hatósághoz forduljanak a szervkivételhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadása érdekében. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (211–214. §), valamint a szerv- és szövetátültetésre vonatkozó 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza.
Az Eü. tv. 214. § alapján bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv- és szövetátültetés céljára, amennyiben a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárult. Az esetleges beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell, és a dokumentáció a büntetőeljárás számára rendelkezésre áll.
Az agyhalál az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Az agyhalál beálltát meghatározott eljárási rend alapján háromtagú orvosi bizottság – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan, az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott módon állapítja meg.
Az agyhalál megállapítása után gépi lélegeztetés és a szervezet funkcióinak mesterséges fenntartása kizárólag az átültetendő szervek és szövetek működőképességének megőrzése céljából indokolt. Az orvosszakértők az igazságügyi boncoláson a szerveltávolítás miatt keletkező sérüléseket teljes biztonsággal el tudják különíteni a bűncselekmény által okozott elváltozásoktól.
Amennyiben az ügy bonyolult megítélésű, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Orvosszakértői Intézet igazgatója soron kívül megkereshető. A hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról 48 órán belül döntés hozható.
A büntetőeljárást folytató hatóság kizárólag az egészségügyi intézmény megkeresésére, a büntetőeljárás érdekeinek figyelembe vételével vizsgálja a hozzájáruló nyilatkozat kiadásának lehetőségét. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az Eü. tv. 214. §-ában felhatalmazott hatóságok közül annak a feladatkörébe tartozik a nyilatkozattétel, amelyik az adott ügyszakaszban eljárás-alakító, döntéshozó szerepet tölt be, és a helyzetéből adódóan képes érdemben mérlegelni a szervkivétel bizonyítási szempontú következményeit.
Miért fontos a korai jogi képviselet?
Az emberi test tiltott felhasználása komplex bűncselekménytípus, amelynek minősített esetei akár 2–8 éves szabadságvesztéssel is járhatnak. A büntetőeljárás rendszerint egészségügyi jogi, orvosszakértői és büntetőeljárás-jogi kérdések metszéspontján zajlik – ezért egyaránt szükséges a büntetőjogi és az egészségügyi jogi szempontban jártas védőügyvéd.
Kérdések és válaszok
dr. Király Enikő büntető ügyvéd
Tapasztalt büntetőjogi képviselet az eljárás minden szakaszában – a nyomozástól a jogerős ítéletig. Egészségügyi jogi vonatkozású ügyekben is komplex védelmet nyújt.
dr. Király Enikő büntető ügyvéd
Budapest | KASZ: 36072107 | Kapcsolat