Kábítószer-kereskedelem
ügyvéd.

Nem. A gyanúsított nem köteles önmaga ellen tanúskodni, és a hallgatás nem értékelhető terhére. Mindenképp kérje védőügyvéd jelenlétét a kihallgatás megkezdése előtt – az első kihallgatáson tett nyilatkozatok meghatározóak, és az eljárás teljes menetére kihatnak.

Kábítószer-kereskedelmi ügyekben különösen igaz, hogy a hatóság a leplezett eszközök (lehallgatás, fedett nyomozó, informatikai adatszerzés) révén már a kihallgatás előtt nagy mennyiségű információ birtokában van – ezért a megalapozott védekezés csak a védőügyvéddel egyeztetve építhető fel.

A napi tapasztalat azt mutatja, hogy a kábítószer-kereskedelem elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeknél szinte kivétel nélkül sor kerül őrizetbe vételre, majd letartóztatás indítványozására. Mivel ezek a bűncselekmények általában nem egyetlen elkövető részéről és nem egyszeri alkalommal valósulnak meg, a bíróság a legtöbb esetben helyt ad az ügyészi indítványnak.

A letartóztatás azonban nem automatikus. A védőügyvéd a letartóztatási tárgyaláson azonnal jogorvoslattal élhet az elrendelő határozat ellen, és alternatív kényszerintézkedés (pl. bűnügyi felügyelet, óvadék) alkalmazását indítványozhatja. Éppen ezért a védő mielőbbi bevonása alapvetően befolyásolhatja az ügy további menetét.

Igen, alapvetően. A kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §) – tehát a kínálás, átadás, forgalomba hozatal vagy a kereskedés – súlyos bűntett, alapesetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jelentős mennyiségű kábítószer esetén a büntetés öt évtől húsz évig terjedhet, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

A kábítószer birtolkása (Btk. 178. §) ezzel szemben más tényállás, és a saját célú fogyasztás csekély mennyiség esetén vétségként, legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – itt jöhet szóba az elterelés is. A jogi minősítés ezért kulcskérdés: a védőügyvéd feladata, hogy az elkövetési magatartást, a mennyiséget és a szándékot pontosan tisztázza.

Az elterelés a Btk. 180. §-a alapján kizárólag csekély mennyiségű kábítószerre, és jellemzően a saját célú fogyasztáshoz kapcsolódó esetekben jöhet szóba. Az elkövető akkor mentesülhet a büntetés alól, ha a cselekményt beismeri, legalább 6 hónapos folyamatos kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt igazol, és az elmúlt 2 évben nem volt érintett hasonló ügyben.

Az elterelés sikeres igénybevételéhez megfelelő jogi előkészítés szükséges – ezt csak már a kihallgatás előtt érdemes megtervezni a védőügyvéddel. A mennyiségi határértékeket a Btk. 461. §-a határozza meg, szerenként eltérő küszöbökkel (pl. kokain esetén 2 g, MDMA esetén 1 g a tiszta hatóanyag-tartalomra vetítve).

A hatóság a büntetőeljárás során zár alá veheti a bűncselekménnyel kapcsolatos vagyontárgyakat – nem csupán készpénzt, valutát vagy gépjárműveket, hanem akár szállodát, milliárdos értékpapír-portfóliót és kriptovalutát is. A cél az, hogy a bűncselekményekből származó jövedelmeket feltérképezzék, és a pénzek lefoglalásával a bűnszervezeteket anyagilag is meggyengítsék.

A Btk. 74/A. §-a alapján a kábítószer-kereskedelem elkövetőjének az utóbbi 5 évben szerzett vagyona is vagyonelkobzás alá eshet, ha az aránytalanul meghaladja igazolható jövedelmi viszonyait. A vagyonelkobzás elleni védekezés összetett pénzügyi-jogi kérdés, ezért haladéktalan ügyvédi beavatkozás szükséges.

Igen. Hozzátartozók, családtagok vagy barátok bármikor felvehetik a kapcsolatot dr. Király Enikő védőügyvéddel, és meghatalmazás alapján az ügyvéd eljárhat a gyanúsított vagy vádlott érdekében. Ha hozzátartozóját őrizetbe vették, a 72 órás őrizet alatt a védőügyvéd jelenléte alapvetően befolyásolhatja az ügy további menetét.

Sürgős esetben telefonon is tájékoztatást adunk a teendőkről a +36 30 415 82 96 telefonszámon – hétvégén és ünnepnapokon is. A kapcsolatfelvétel teljes titoktartás mellett történik, és a konzultáción átlátható tájékoztatást kap a védekezési lehetőségekről.