Az egészséget veszélyeztető
bűncselekmények
Kábítószer-birtkolás · 2025-ös jogszabályi változások
Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények körébe tartozik a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer-birtkolás, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, a kábítószer-prekurzorral visszaélés, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés, a gyógyszerhamisítás, az egészségügyi termék hamisítása, a kuruzslás, a méreggel visszaélés és az ártalmas közfogyasztási szerrel visszaélés.
Amennyiben ezen bűncselekmények valamelyike miatt eljárás indult Önnel szemben, késlekedés nélkül vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő védőügyvéddel, aki megfelelő védekezési stratégia felépítését követően érdemi segítségére lesz abban, hogy ügye lehető legkedvezőbb eredménnyel zárulhasson!
— dr. Király Enikő
Kábítószer-birtkolás
A kábítószer-birtkolás bűncselekménye a leggyakoribb drogügyek egyike. A törvény alapján az alapeset büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, amely minősített esetben akár 15 évig — különösen kiskorúak bevonásakor 20 évig, vagy életfogytig terjedhet. A tényállás tartalmazza a fogyasztói magatartásokat (termesztés, előállítás, megszerzés, tartás) és a határon átlépéssel összefüggő cselekedeteket egyaránt.
A kábítószer-birtkolással kapcsolatos ügyekben a csekély mennyiség kulcsfontosságú minősítő körülmény, mivel ahhoz lényegesen enyhébb büntetési tétel kapcsolódik. A hatályos szabályok lehetőséget adnak az elterelésre (kezelés, felvilágosítás) is, ami büntethetőséget megszüntető okként jöhet szóba.
(1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés:
- a) két évtől nyolc évig, ha üzletszerűen, bűnszövetségben, vagy hivatalos személyként követik el;
- b) öt évtől tíz évig, ha jelentős mennyiségű kábítószerre;
- c) öt évtől tizenöt évig, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(5) Ha csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés: a) alapeseti esetben vétség miatt két évig; b) üzletszerű/hivatalos személyes esetben három évig terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18 éven aluli személy felhasználásával vagy oktatási, köznevelési, gyermekjóléti feladatokat ellátó épület közvetlen közelében követ el kábítószer-birtkolást, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített esetek büntetési tétele öt évtől húsz évig, illetve életfogytig terjedhet.
(1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül az elkövetővel szemben az eljárást már felfüggesztették elterelésre hivatkozva, vagy büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer-birtkolás miatt megállapították.
(3) A 178. § alapeseti és csekély mennyiségre vonatkozó esetein — ha az (1) bekezdés nem alkalmazható — a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés — elkövetési magatartások
Az új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűncselekménye — amíg önálló tényállásként létezett — kereskedői típusú és fogyasztói típusú elkövetési magatartásokat különböztetett meg, hasonlóan a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-birtkolás rendszeréhez.
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetésével gyanúsítják Önt vagy hozzátartozóját? Esetleg már vádemelés is történt? Ne késlekedjen — vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel még ma!
— dr. Király Enikő
- Kínálás
- Átadás
- Forgalomba hozatal
- Kereskedés
- Előállítás
- Behozatal az ország területére
- Kivitel az ország területéről
- Átszállítás az ország területén
- Csekély mennyiséget meghaladó megszerzés
- Csekély mennyiségű anyag tartása
Az átadás
Más személy részére — ingyen vagy ellenérték fejében — történő birtokba adást jelent, feltéve, hogy az nem tekinthető forgalomba hozatalnak vagy kereskedésnek. Az átadásnál az elkövető szándéka az, hogy az átvevő maga fogyassza el az anyagot. Ha több személynek és rendszeresen történt, az átadás mint önálló elkövetési magatartás nem jöhetett szóba.
A forgalomba hozatal
Akkor valósult meg, ha az elkövető — akár ingyenesen, akár ellenérték fejében — több, esetleg meg nem határozható számú személy részére juttatta az új pszichoaktív anyagot. Mindig többet jelentett egyszerű átadásnál: rendszerint több résztevékenységből tevődött össze (eladók és vevők felkutatása, megállapodás megkötése, áru tárolása, szállítás szervezése).
A kereskedés
Sorozatos adásvételek által valósult meg, haszonszerzésre irányult, és magában foglalt minden olyan tevékenységet, amely elősegítette, hogy az anyag eljusson a viszonteladóhoz vagy fogyasztóhoz. Idetartozott a kereskedés céljából történő megszerzés, készletezés, kiporciózás, csomagolás, tárolás, szállítás és elosztás. A kereskedésnek a forgalomba hozataltól való elhatárolásának alapja a haszonszerzésre törekvés és a rendszeresség (1/2007. BJH IV/2. pont; 57/2007. BK vélemény II/5b. pont).
Amennyiben az elkövető nagy tételben vásárolt továbbértékesítés céljára illegális új pszichoaktív anyagot, és csomagolásra, hígításra, adagolásra szolgáló eszközökkel rendelkezett, cselekménye kereskedelemnek — és nem pusztán birtolásnak — minősült.
Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés törvényi tényállása
(1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben; b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva; vagy c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a NAV létesítményében követik el.
(2a) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.
(4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad: a) az alapeseti esetben vétség miatt egy évig; b) a minősített esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az a 18. életévét betöltött személy, aki kiskorúnak kínál, ad át új pszichoaktív anyagot, vagy kiskorút felhasználva forgalomba hozza, illetve oktatási intézmény közvetlen közelében cselekszik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősített esetben (bűnszövetség, jelentős mennyiség) a büntetés öt évtől tíz évig terjedhet.
(1) Aki új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, illetve csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)–(2b) A büntetés minősített esetben (üzletszerűen, bűnszövetségben, hivatalos személyként) egy évtől öt évig; jelentős mennyiségre két évtől nyolc évig; különösen jelentős mennyiségre öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Az a 18. életévét betöltött személy, aki kiskorút felhasználva vagy oktatási, köznevelési intézmény közelében állít elő, szerez meg vagy tart csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített esetek büntetési tétele elérheti az öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést.
Igazságügyi szakértő szerepe
Az eljáró hatóság igazságügyi vegyész szakértőt rendel ki annak megállapítására, hogy a kérdéses anyag egyáltalán új pszichoaktív anyagnak minősül-e, és ha igen, mekkora a tiszta hatóanyag-tartalma. A szakértői véleményben leírtak meghatározók a bűncselekmény minősítése és a kiszabható büntetés mértéke szempontjából — különösen a csekély, jelentős és különösen jelentős mennyiség megállapításakor. A hatóanyag mennyiségének meghatározása kizárólag szakértői kompetencia.
A nyomozó hatóságoknak nem minden esetben kötelező igazságügyi szakértőt kirendelni. Ennek jogszerű megkérdőjelezése az ügyvéd fontos eszköze lehet a védelemben — különösen ha a szakértői vélemény a minősítés szempontjából kedvezőtlen következtetésre jut.
Csekély mennyiség határai — Btk. 461. § (5)
A csekély mennyiséget meg nem haladó esetben a törvény privilegizált esetet nevesített, amely lényegesen kedvezőbb büntetés kiszabását tette lehetővé. Az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma az alábbi határokat nem haladja meg:
| Vegyületcsoport (55/2014. EMMI rendelet 1. melléklet) | Csekély mennyiség határa |
|---|---|
| 1. pont szerinti vegyületcsoport | 0,5 g |
| 2. pont szerinti vegyületcsoport | 1,5 g |
| 3. pont szerinti vegyületcsoport | 2 g |
| 4. pont szerinti vegyületcsoport | 1 g |
| 4a. pont szerinti vegyületcsoport | 0,1 g |
| 5. pont szerinti anyagok | 2 g |
A forgalomba hozatal vagy kereskedés esetén a minősítésre nincs kihatással az elkövetés tárgyának csekély mennyisége. Ezzel szemben a csupán átadással vagy kínálással, csekély mennyiségű anyagra elkövetett cselekmény kedvezőbb minősítés alá eshetett.
Az elterelés lehetősége
✓ Aki új pszichoaktív anyagból csekély mennyiséget meg nem haladó mennyiséget szerzett meg vagy tartott, cselekménye a régi szabályok szerint nem minősült bűncselekménynek — csupán szabálysértésnek, a 2012. évi II. törvény 199/B. § alapján. Ilyen esetekben nem indult büntetőeljárás, csupán szabálysértési eljárás (pénzbírság vagy közérdekű munka).
Fontos megjegyezni: a 2025. évi módosítás ezt a szabálysértési tényállást is hatályon kívül helyezte. A 2025. június 15. után elkövetett cselekményekre az új, kábítószerre vonatkozó szigorúbb szabályok vonatkoznak — amelyek immár a csekély mennyiség megszerzését és tartását is bűncselekményi szinten szankcionálják.
Ha kábítószer-birtkolás vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak Ön ellen, gyanúsítottként idézték, vagy vádlottként áll a bíróság előtt — vegye fel a kapcsolatot Dr. Király Enikő büntetőügyvéddel. Már az első kihallgatáson tett (vagy nem tett) vallomás, a védőügyvéd személye és az egyeztetett védekezési stratégia döntő lehet az ügy kimenetelére nézve. Kábítószeres ügyekben még a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően feltétlenül keressen fel minket!
Miért szűnt meg az „Új pszichoaktív anyaggal visszaélés" tényállás — és miért fontos ez még mindig?
Az Országgyűlés 2025. április 29-én fogadta el a kábítószer-tilalmat szigorító 2025. évi XIX. törvényt, amely 2025. június 15-én lépett hatályba. A törvény alapvetően átalakította a kábítószer fogalmát: az „új pszichoaktív anyag" önálló büntetőjogi kategóriája megszűnt, és ezek az anyagok immár kábítószernek minősülnek — a jóval szigorúbb kábítószer-tényállások hatálya alá kerülve. A Btk. 184. § alcíme helyébe a „Tudatmódosító anyaggal visszaélés" lépett, amely más jellegű, szubszidiárius tényállás.
Ennek következményeképpen a Btk. 184–184/C. §§ hatályon kívül helyezésre kerültek. A korábban e paragrafusok alá tartozó magatartások ma már a kábítószer-kereskedelem és kábítószer-birtkolás keretében bírálhatók el, magasabb büntetési tételekkel. Az egyidejűleg megszüntetett szabálysértési tényállás (csekély mennyiség megszerzése, tartása) szintén beolvadt a bűncselekményi szintű szabályozásba.
Az oldal fenntartása ennek ellenére indokolt, mert a 2025. június 15. előtt elkövetett cselekményeket — a büntetőjog visszaható hatály tilalmára és a lex mitior elvére tekintettel — az elkövetéskori, régi szabályok szerint kell elbírálni, amennyiben azok az elkövetőre nézve kedvezőbbek. Az eredeti tényállás büntetési tételei (alapeset: 1–5 év) általában lényegesen alacsonyabbak a hatályos kábítószer-tényállásoknál. Ha Ön ellen ilyen ügyben még tart a büntetőeljárás, különösen fontos a tapasztalt büntetőügyvéd bevonása, aki ismeri a régi és az új szabályozás összefüggéseit.
- Btk. 178–180. § — Kábítószer-birtkolás (hatályos szöveg)
- Btk. 184–184/C. § és 461. § (5) — Új pszichoaktív anyaggal visszaélés (2025. jún. 15-ig hatályos szöveg) és a csekély mennyiség meghatározása
- 2025. évi XIX. törvény — a kábítószer-tilalmat szigorító módosítás; hatályba lépett 2025. június 15-én
- 78/2022. (XII.28) BM rendelet — a kábítószerek, pszichotróp anyagok és új pszichoaktív anyagok egységes jegyzéke
- 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet — az új pszichoaktív anyagok korábbi vegyületcsoport-listája
- 2012. évi II. törvény 199/B. § — Új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés (hatályon kívül 2025. jún. 15-től)
- 2005. évi XCV. törvény — az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről
- 1/2007. Büntető Jogegységi Határozat IV/2. pont — a kereskedés fogalma
- 57/2007. BK vélemény II/5b. pont — a kereskedés értelmezése
Kábítószer-ügye van?
Gyanúsítotti idézés, házkutatás, előzetes letartóztatás vagy vádemelés esetén forduljon tapasztalt büntetőjogi védőügyvédhez. A legfontosabb lépés az első kihallgatás előtt megtett konzultáció.