Csendháborítás

195. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

Elkövetési magatartás

A szabálysértést az követi el, aki indokolatlanul olyan zajt okoz, ami alkalmas mások nyugalmának, illetve a természetnek a megzavarására.

Ahhoz, hogy a csendháborítás megvalósuljon két feltétel együttes fennállása szükséges. Egyrészt kell, hogy mások nyugalmát panaszra okot adó módon megzavarja a zajkeltés, mely érzékszervileg bárki számára hangos, valamint, hogy a zajkeltés indokolatlan legyen.

A csendháborítás szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető magatartás. Azonban ahhoz, hogy a zajokozás csendháborításnak minősüljön, olyan zajt kell okozni, ami alkalmas mások nyugalmának, illetve a természetnek a megzavarására.

Nem egyértelmű, hogy ki, mit tekint indokolt zajnak, és mit indokolatlannak. Ennek megítélése szubjektív, minden esetben vizsgálni kell az eset összes körülményét. Az indokolt zaj nem képezi szabálysértés tárgyát még akkor sem, ha a zajkibocsátás meghaladja a környezet tűrőképességét. Indokolt lehet munkavégzés, lakásfelújítás, vagy a kárelhárítás miatti zajterhelés esetén.

A csendháborítás szabálysértése nincs időponthoz kötve, az bármikor és bármilyen módon elkövethető.

A zajkeltést – történjen az akár a lakáson belül, akár a lakáson kívül vagy akár a természetben, reggel, este, éjszaka vagy napközben – csak bizonyos mértékig kell eltűrni a szomszédoknak, vagy a társasház többi lakójának. Az együttélés szabályaival kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy szomszédokat zavaró, hangos tevékenységet csak este 10.00 óra után nem lehet folytathatni. Ilyen kitétel a tényállásban nincs, az indokolatlan zajkeltéssel a csendháborítás egy délelőtti vagy délutáni időpontban ugyanúgy megvalósítható, mint éjszaka. Az azonban természetes, hogy nappal magasabb szintű zajt tűr el az ember, mint az éjszakai pihenés időszakában. A nem emberi zajokból származó zajok terhelési határértéke éjszaka mindig alacsonyabb, mint nappali időszakban.

A csendháborítás, a zajkeltés leggyakrabban emberi hanggal, vagy valamilyen szórakoztató elektronikai cikkel, zajkeltésre alkalmas szerszámokkal, stb. valósítható meg.

Az elkövetés helyei

  1. lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken
  2. tömegközlekedési eszközön
  3. természeti és védett természeti területen
  • Lakott terület: a KRESZ értelmében a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület.  A csendháborítás szabálysértés megvalósulása tekintetében azonban nemcsak a KRESZ által lakott területnek minősülő területet kell érteni. A csendháborítást nem csak belterületen, lakóövezetben, hanem az üdülőövezetben, hétvégi házak esetén is el lehet követni.
  • Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek
  • Védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület  – nemzeti park, tájvédelmi körzet
  • Természeti érték: a természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más – e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is
  • Védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány 

A jogsértés megállapítását követő eljárás

A csendháborítással kapcsolatos állampolgári bejelentés nagyon gyakran a 112-es egységes európai segélyhívószámon történik.

Elmondható, hogy. legtöbbször a helyszínen már nem is tapasztalható a bejelentésben foglalt zaj. Ebben az esetben célszerű lenne a hatóság részéről az elkövető felderítése, a bejelentő meghallgatása, és a mérlegeléstől függően akár a zajongó(k) figyelmeztetése is elegendő lehet.

A csendháborítás elkövetőjével szemben figyelmeztetés, helyszíni bírság alkalmazásának, valamint szabálysértési feljelentés megtételének lehet helye.

A feljelentés megtételekor az intézkedő rendőrnek pontosan le kell írnia, hogy a helyszínre kiérkezéskor mit észlel, mit tapasztal, valamint tanúkutatást kell végezni, illetve amennyiben lehetőség van rá kép-, és hangfelvételt készíteni.

A szabálysértés elbírálása érdekében a feljelentéseknek az alábbi lényeges adatokat kell tartalmaznia:

  • a zajkeltés pontos helyszíne, a zaj forrásának megállapítása,
  • az indokolatlan zajkeltés időpontja,
  • a zajkeltés esetleges indokoltsága vagy indokolatlansága,
  • a zaj természete és az eset körülményei,
  • a zajkeltés tudatosságának, mások szándékos zavarásának tisztázása,
  • azon tanúk megnevezését, elérhetőségét, akiket zavart az adott tevékenység,
  • a szabálysértés megvalósításának településén létezik-e önkormányzati rendelet a közösségi együttélés szabályairól, mely pontosítja a törvényi tényállás jogsértő elemeit.

Fontos, hogy a csendháborítás fennállta esetén az indokolatlan zajt okozó eszköz helyszínen történő lefoglalása nem történhet meg a hatóság részéről!

Az elkövetett szabálysértés tárgyi súlyával nem áll arányban a zajkeltést okozó eszköz (zeneszerszám, nagy értékű informatikai berendezés, erős motorhangot kiadó műszaki berendezés, jármű, stb.) birtokosának a rendelkezése alóli elvonása. A szabálysértés a hanghatás következtében áll fenn, amelynek bizonyításához nem a zajkeltő forrás hatóság számára történő biztosításának, hanem a kibocsátott hanghatás jellegének, mértékének van jelentősége. A lefoglalás alkalmazása helyett – indokolt esetben – megoldást jelenthet a helyszíni intézkedés során képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése.

A szabálysértés ismételt elkövetése, a szabálysértés tovább folytatása esetén az elkövető előállítására is sor kerülhet.

Birtokvédelem lehetősége

Lehetőség van arra, hogy a csendháborítóval szemben polgári eljárás keretében birtokvédelmi eljárást kezdeményezzen az, akinek nyugalmát zavarja a zajkeltés.

A birtokvédelmi eljárás lényege a csendháborítás esetén, hogy a lakás birtokosát (aki elszenvedi a csendháborítást) jogalap nélkül zavarják a zajt okozó tevékenységgel, és ennek megszüntetése érdekében lép fel a zajt okozó személlyel szemben. A birtokvédelmi eljárás 1 éven belül a jegyzőnél indítható, illetve megindítható egyből a bíróságon is azzal, hogy 1 éven túl kizárólag a bíróságon kezdeményezhető. A birtokvédelmi eljárás alapján a kérelmezőnek arra van lehetősége, hogy kérelme alapján a jegyző, vagy a bíróság megállapítsa a jogsértés tényét és eltiltsa a szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől, valamint költségeinek és kárának megfizetését kérje.

Minden ügyet egyedileg kell megvizsgálni és megítélni, ugyanis minden eset más.

Csendháborítás szabálysértés gyakorlatban előforduló esetei, elhatárolása más szabályszegésektől

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná.  Természetesen a korlátozó szabály a lakás mindenkori használójára is igaz, legyen az a tulajdonos maga, esetleg a bérlő, vagy éppen a haszonélvező.

Arról, hogy az adott ingatlanra milyen szabályok vonatkoznak, társasházak esetén egyrészt a Házirendből, ezen túl minden ingatlan esetén a települési önkormányzatok – Budapesten a kerületi, illetve a Fővárosi Önkormányzat – rendeletei adnak iránymutatást. Megjegyzendő azonban, hogy nyilvánvalóan minden csendháborításnak minősülő magatartás egyúttal a házirendbe is fog ütközni, azonban nem minden házirendbe ütköző magatartás jelenti egyúttal azt is, hogy egyéb jogszabályban meghatározott szabályok megszegéséről is szó van, amelynek megsértése akár szabálysértési eljárást is maga után vonhat.

A Házirendben kerülnek például szabályozásra a lakásban végezhető építési- és szerelési munka, a zajt okozó háztartási és egyéb gépek használatának, a zenélés, éneklés gyakorlás szabályai. Zavaró lehet a szomszédban tartott kutya ugatása, a biztonsági riasztó határértéket meghaladó mértékű hangja, ugyanúgy, mint a szombat estére szervezett házibuli során szervezett karaoke verseny „önkénteseinek” éneklése.

Egy szekrény rögzítéséhez szolgáló furat készítése nappali órákban, vagy zeneiskolai tanulmányok folytatásához szükséges délutáni gyakorlás nem számíthat indokolatlannak még akkor sem, ha az ténylegesen a délutáni sziesztában zavarja a szomszédot, vagy akár az alvó kisbaba erre ébred.

Amikor éppen a jól megérdemelt pihenésünket töltjük lakásunkban és élveznénk a csendet, elmerülünk az olvasásban, tipikus, hogy a szomszéd akkor kezd neki nyitott ablaknál az új erősítője kipróbálásához, vagy kezdi el a gyakorlást a másnapi dobórára.

Sok esetben a társasházakban lakók eltérő életmódja folytán születik feljelentés, a korábban pihenni térőknek zavaró lehet az is, ha a szomszédjuk, aki késő időpontig szeret tv-t nézni, normál hangerővel működteti a készüléket. De akkor sem lehet teljes hangerővel hallgatni a zenét, ha ahhoz a közvetlen szomszédok hozzájárultak, mert a nem közvetlen szomszédot is zavarhatja.

Például elköveti a szabálysértést, aki a délutáni órákban úgy bömbölteti a házimozi rendszerét, hogy az éjszakás műszakra készülő szomszéd nem tud tőle pihenni.

A jó idő beköszöntével a fűnyírás, gallyazás vagy barkácsolás gyakoribb tevékenységgé válik, ezek pedig tipikusan olyan magatartások, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatával, fenntartásával függnek össze, ezek iránt tűrési kötelezettség van. Ugyanakkor megvalósulhat a csendháborítás akkor, hogy a szomszéd órák óra fát aprít egy nagy teljesítményű ipari géppel, amivel elviselhetetlen zajt kelt, főleg ha arra hétköznap az esti órákban, vagy hétvégén egész nap kerül sor.

Az önkormányzatoknak a rendeletalkotási jogkörükben lehetőségük van, hogy szabályozzák az egyes hanghatással járó tevékenységeket milyen időszakban lehet végezni. Ugyancsak előírhatja azt is az önkormányzati rendelet, hogy ünnepnapokon lehet-e bármilyen nagy hanghatással járó munkavégzést folytatni. Ha a tevékenység hátterében indokolatlanság figyelhető meg, indokolttá válhat csendháborítás miatt szabálysértési eljárás lefolytatása.

Nem szabálysértés például a légkalapáccsal való aszfaltfeltörés éjjel, ha akut hibaelhárítás miatt van rá szükség, de indokolatlan, ha vasárnap kora reggel kerül rá sor egy tervezett útépítés keretében.

Általában tilalom alatt áll a hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlan, különleges zajokozás is. Gondoljunk csak a lakás vagy a ház, de akár a gépkocsi riasztójának lemerülőben lévő akkumulátorára, vagy olyan beállítására, amelynek hangja a legszebb álmunkból ver fel bennünket. Egyébként ezen berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos köteles gondoskodni, amellyel elkerülhetők a csendháborítási esetek.

Ha az indokolatlan zajkeltés tudatosan mások zavarására irányul, garázdaságot kell megállapítani. Kihívóan közösségellenes, ha valaki „szórakozásból” vagy mások bosszantására bőgeti a motorját, míg a jármű szerelés közbeni fel-felpörgetése nélkülözi a közösségellenesség motívumát.

Egy magatartás akkor válik kihívóan közösségellenessé, amikor a kifejezésre juttatott cselekmény közvetlen reakcióra, megtorlásra késztet.

A bírói gyakorlat szerint a közösségellenesség akkor kihívó, ha az elkövető a közösség által rendszerint elvárt viselkedési normákat durván megsérti, semmibe veszi az együttélés jogi, erkölcsi szabályait.

Például a lépcsőházi ajtó eszelős rugdosása, nyomdafestéket nem tűrő kiabálás, az óbégatás közterületen. Kimeríti a garázdaság tényállását az olyan botrányos megnyilvánulás is, mint artikulálatlan üvöltözés, szitkozódás a tömegközlekedési eszközön.

A nyilvános zenehallgatás a játszótereken, buszmegállókban, az iskolák előtti tereken csendháborításnak minősülhet, de ha valaki uszító tartalmú vagy trágár zenét hallgat egy óvoda, bölcsőde mellett, akkor garázdaság miatt is szabálysértési eljárás indítható, ha a cselekmény másokat megbotránkoztat, esetleg riadalmat kelt.

Amennyiben a viselkedés kihívóan közösségellenes, erőszakos és megbotránkoztatás, riadalom keltésére alkalmas, akkor már garázdaság bűncselekmény megállapításának lehet helye. Abban az esetben tehát, ha a cselekmény erőszakos jellege hiányzik, az elkövető a garázdaság szabálysértési alakzatáért vonható felelősségre.

Például ha valaki felrobbant egy petárdát, és az személyi és/vagy dologi kárt nem okoz, nem csendháborítás, hanem garázdaság szabálysértésének megállapítására alkalmas (a polgári célú pirotechnikai eszköz tiltott tartása mellett).

A rendőrségre érkezett panaszok nagyon változatos képet mutatnak: tettek már bejelentést mosógép zaja, zenehallgatás, házibulik és családi összejövetelek hangoskodása miatt is. Jellemzően az utóbb említett két dolog miatt kérnek legtöbben rendőri intézkedést.

A nyár beköszöntével egyre több lakossági bejelentés érkezik a közterületen történő zajongásról. Különösen egy lakótelepen zavaró a késő esti hangoskodás, ahol a magas házak közt a zajok felerősödnek, de a terek, utcák közelében is megfigyelhetőek, ugyanis ezek a szórakozóhelyekre tartó és onnan távozó fiatalok fő vonulási irányai. A kertes házas övezetekben az esti fűnyírás, a kerti motoros gépek, a barkácseszközök zaja vagy egyes kutyák folyamatos hangos ugatása okozza a szomszédok közti viszályt.

Érkeznek olyan panaszok is a rendőrségre, amelyekben a lakóhelyük közelében – gyakran a lakóházukban – lévő vendéglátóipari-egység zajos, nyugalmukat zavaró működését sérelmezik. A panaszosok számára zavaró a távozó vendégek utcai hangoskodása, kulturálatlan viselkedése is. Ezekben az esetekben az intézkedő rendőröknek arról kellene felvilágosítani a bejelentőt, hogy kezdeményezze birtokvédelmi eljárás megindítását a jegyzőnél, hiszen a kérelem alapján a zavaró tevékenységtől el is tiltható a szórakozóhely, vendéglátó üzlet, a nyilvántartási időről (annak korlátozásáról) rendelkezhet a hatóság, s a határozat végrehajtása érdekében bírság is kiszabható, míg szabálysértés esetén mindösszesen pénzbírság kiszabására van lehetőség.

Amennyiben további kérdései lennének, illetve Önt vagy hozzátartozóját intézkedés alá vonták, vagy valamilyen minőségben beidézték a rendőrségre, bíróságra, kérem forduljon hozzám bizalommal és vegye fel velem a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot most!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás